Vissza A Szentírás - témakör Előre

 

A Biblia teljes kánonja

(Deuterokanonikus könyvek)



Mi a probléma?

Mit mond erről az Egyház?

       A Katolikus Egyház Katekizmusa
       Tanítóhivatali megnyilatkozások

Mit mond erről a Biblia?

Mit mondanak erről az ókeresztény írók?

       A Katolikus Egyház állította össze a Szentírás kánonját
       Deuterokanonikus könyvek az Egyházatyáknál


Mi a probléma?

(Fel)


Mit mond erről az Egyház?


A Katolikus Egyház Katekizmusa


120 Az Egyház az apostoli hagyomány alapján tudta megítélni, hogy mely írásokat kell fölvennie a szent könyvek jegyzékébe. [Vö. II. Vatikáni Zsinat: Dei Verbum, 8.] E teljes jegyzéket nevezték a Szentírás "kánonjának". E szerint az Ószövetség 46 (vagy ha Jeremiás könyvét és a Siralmakat egy könyvnek vesszük, akkor 45), az Újszövetség 27 könyvből áll: [Vö. DS 179--180; 1334--36; 1501--04.]

Az Ószövetség: Teremtés könyve, Kivonulás könyve, Leviták könyve, Számok könyve, Második Törvénykönyv, Józsue könyve, Bírák könyve, Rut könyve, Sámuel I--II. könyve, Királyok I--II. könyve, Krónikák I--II. könyve, Ezdrás könyve, Nehemiás könyve, Tóbiás könyve, Judit könyve, Eszter könyve, Makkabeusok I--II. könyve, Jób könyve, Zsoltárok könyve, Példabeszédek könyve, Prédikátor könyve, Énekek éneke, Bölcsesség könyve, Sirák fia könyve, Izajás könyve, Jeremiás könyve, Siralmak könyve, Báruk könyve, Ezekiel könyve, Dániel könyve, Ozeás könyve, Joel könyve, Ámosz könyve, Abdiás könyve, Jónás könyve, Mikeás könyve, Náhum könyve, Habakuk könyve, Szofoniás könyve, Aggeus könyve, Zakariás könyve, Malakiás könyve.

Az Újszövetség: Máté evangéliuma, Márk evangéliuma, Lukács evangéliuma, János evangéliuma, Apostolok Cselekedetei, Rómaiaknak írt levél, Korintusiaknak írt I--II. levél, Galatáknak írt levél, Efezusiaknak írt levél, Filippieknek írt levél, Kolosszeieknek írt levél, Tesszalonikaiaknak írt I--II. levél, Timóteusnak írt I--II. levél, Titusznak írt levél, Filemonnak írt levél, Zsidóknak írt levél, Szent Jakab levele, Szent Péter I--II. levele, Szent János I--III. levele, Szent Júdás levele, Jelenések könyve.

(Fel)


Tanítóhivatali megnyilatkozások



Szent I. Damasus / Római zsinat: Decretum Damasii: A Szentírás kánonja (Kr. u. 382) (DH 179-180)

Most pedig az isteni Írásokról kell határozni, mit fogad el az egyetemes katolikus Egyház, és mit kell kerülni.
Kezdődik az Ószövetség sorrendje. Teremtés egy könyve; Kivonulás egy könyve; Leviták egy könyve; Számok egy könyve; Második Törvénykönyv egy könyve; Józsue egy könyve; Bírák egy könyve; Rút egy könyve; Királyok négy könyve {= Sámuel két könyve, Királyok két könyve}; Krónikák két könyve; A 150 Zsoltár egy köünyve; Salamon három könyve: úgymint a Példabeszédek egy könyve; a Prédikátor egy könyve {= Kohelet}; az Énekek Énekének egy könyve; ugyancsak a Bölcsesség egy könyve; Sirák fia egy könyve.
Továbbá a Próféták sorrendje. Izajás egy könyve; Jeremiás egy könyve a Cinoth-tal azaz a Siralmakkal; Ezekiel egy könyve; Dániel egy könyve; Ozeás egy könyve; Ámosz egy könyve; Mikeás egy könyve; Joel egy könyve; Abdiás egy könyve; Jónás egy könyve; Náhum egy könyve; Habakuk (Ambakum) egy könyve; Szofoniás egy könyve; Aggeus egy könyve; Zakariás egy könyve; Malakiás (Malacihel) egy könyve.
Továbbá a Történeti könyvek sorrendje. Jób egy könyve; Tóbiás egy könyve; Ezdrás két könyve {=Ezdrás egy könyve, Nehemiás egy könyve}; Eszter egy könyve; Judit egy könyve; Makkabeusok két könyve.
Továbbá az Új és örök Szövetség könyveinek rendje, amelyet a szent és katolikus római Egyház elfogad és tisztel. Evangéliumok négy könyve: Máté szerint, egy könyv; Márk szerint, egy könyv; Lukács szerint, egy könyv; János szerint, egy könyv.
Pál levelei, szám szerint 14: a Rómaiaknak írt egy; a Korinthosziaknak írt két; az Efezusiaknak egy, a Tesszalonikaiaknak két, a Galatáknak egy, a Filippieknek egy, a Kolosszeieknek egy, Timóteusnak két, Titusznak egy, Filemonnak egy, a Zsidóknak egy.
Továbbá János Jelenéseinek egy könyve.
Továbbá az Apostolok Cselekedeteinek egy könyve.
Továbbá a kánoni levelek, szám szerint 7: Péter apostol két levele, Jakab apostol egy levele, János apostol egy levele, a másik1, a presbiter Jánosnak két levele, a zelóta Júdás apostol egy levele.
Itt végződik az Újszövetség kánonja.


Szent Siricius / III. Karthágói zsinat 47. kánon (Kr. u. 397) (DH 186)

[Elhatározta a zsinat,] ... hogy a kanonikus írásokon kívül semmi mást ne olvassanak fel a gyülekezetben az "isteni Írások" címe alatt. Kanonikus írások pedig a következők: Teremtés, Kivonulás, Leviták, Számok, Második Törvénykönyv, Józsue, Bírák, Rút, Királyok négy könyve {= Sámuel két könyve, Királyok két könyve}, Krónikák két könyve, Jób, Dávid Zsoltároskönyve, Salamon öt könyve, a Próféták tizenkét könyve, Izajás, Jeremiás, Dániel, Ezekiel, Tóbiás, Judit, Eszter, Ezdrás két könyve {= Ezdrás egy könyve, Nehemiás egy könyve}, Makkabeusok két könyve.
Az Újszövetsé {kanonizált könyvei} pedig: az evangliumok négy könyve, az Apostolok Cselekedeteinek egy könyve, Pál apostol tizenhárom levele, ugyanezen apostolnak a sidókhoz írt egy, Péternek két, Jánosnak három [vö. DH 180], Jakabnak egy, Júdásnak egy [levele], János Jelenései.
[Egy kéziratban van hozzáfűzve:] ... hogy tanácsot kérjenek a tengerentúli Egyháztól ennek a kánonnak a megerősítését illetően.


IV. Jenő: A koptokkal és az etiópokkal való egyesülés "Cantate Domino" bullája (Kr. u. 1441) (DH 1334-1335)

Ugyanazt az egy Istent az Ó- és Újszövetség, vagyis a Törvény és a próféták, valamint az evangélium szerzőjének vallja, minthogy ugyanannak a Szentléleknek a sugallatára beszéltek mindkét szövetség szentjei. Az ő könyveiket elfogadja és tiszteli, melyek a következő címek alatt foglaltatnak össze:
Mózes öt (könyve), azaz a Teremtés könyve, a Kivonulás könyve, Leviták könyve, Számok könyve, Második Törvénykönyv; Józsue könyve, Bírák könyve, Rút könyve, a Királyok négy (könyve) (= Sámuel két könyve és a Királyok két könyve), Krónikák két könyve (Paralipomena), Ezdrás könyve, Nehemiás könyve, Tóbiás könyve, Judit könyve, Eszter könyve, Jób könyve, Dávid zsoltárai, Példabeszédek könyve, Prédikátor könyve (= Kohelet), Énekek éneke, Bölcsesség könyve, Sirák fia könyve (Ecclesiastisus), Izajás könyve, Jeremiás könyve, Báruk könyve, Ezekiel könyve, Dániel könyve; a tizenkét kispróféta, azaz Ozeás könyve, Joel könyve, Ámosz könyve, Abdiás könyve, Jónás könyve, Mikeás könyve, Náhum könyve, Habakuk könyve, Szofoniás könyve, Aggeus könyve, Zakariás könyve, Malakiás könyve; Makkabeusok két (könyve), a négy evangélium, Máté, Márk, Lukács, János evangéliuma; Szent Pál tizennégy levele: a Rómaiaknak, a Korinthosziaknak írt kettő, a Galatáknak, az Efezusiaknak, a Filippieknek, a Kolosszeieknek, a Tesszalonikaiaknak írt kettő, a Timóteusnak írt két, Titusznak, Filemonnak, a Zsidóknak; Szent Péter két (levele), Szent János három levele, Szent Jakab levele, Szent Júdás levele, Apostolok Cselekedetei, János Jelenéseinek könyve.


II. Pál / Tridenti Zsinat: Határozat a szent könyvek és a hagyományok elfogadásáról (Kr. u. 1546) (DH 1501-1504)

... A zsinat úgy vélte, hogy a szent könyveknek a jegyzékét pedig ehhez a határozathoz kell csatolni, nehogy valakiben kétkedés támadhasson, vajon melyek azok, amelyeket maga a zsinat elfogad. Ezek pedig az alábbiak:
ószövetségiek: Mózes öt könyve, azaz: Teremtés, Kivonulás, Leviták, Számok, Második Törvénykönyv; Józsue, Bírák, Rút, a Királyok négy könyve (= Sámuel két könyve, Királyok két könyve), Krónikák két könyve (Paralipomena), Ezdrás első könyve és a második, amelyet Nehemiás könyvének neveznek, Tóbiás, Judit, Eszter, Jób, Dávid Zsoltároskönyve százötven zsoltárral, Példabeszédek könyve, Prédikátor (Ecclesiastes ill. Kohelet), Énekek Éneke, Bölcsesség, Jézus Sirák fia könyve (Ecclesiastisus), Izajás, Jeremiás Bárukkal, Ezekiel, Dániel, a tizenkét kispróféta, úgymint Ozeás, Joel, Ámosz, Abdiás, Jónás, Mikeás, Náhum, Habakuk, Szofoniás, Aggeus, Zakariás, Malakiás; a Makkabeusok kétkönyve, az első és a második.
Újszövetségiek: Négy evangélium: Máté, Márk, Lukács, és János szerint; az Apostolok Cselekedetei,amelyeket Lukács evangélista írt meg; Pál apostol tizennégy levele: a Rómaiakhoz, kettő a Korinthosziakhoz, a Galatákhoz, az Efezusiakhoz, a Filippiekhez, a Kolosszeiekhez, kettő a Tesszalonikaiakhoz, kettő Timóteushot, Tituszhoz, Filemonhoz, a Zsidókhoz; Péter apostol két levele, János apostol három levele, Jakab apostol egy levele, Júdás apostol egy levele,  és János apostol Jelenéseinek Könyve.
Ha pedig valaki a könyveket egészükben összes részeikkel úgy, ahogyan a katolikus Egyházban azokat olvasni szokták, és az ősi latin "Vulgata" kiadásban benne vannak, nem fogadja el szent és kánoni könyveknek, és az előbb mondott hagyományokat tudva és megfontoltan megveti: legyen kiközösítve.


IX. Piusz / I. Vatikáni Zsinat: Dei Filius 2. fejezet (Kr. u. 1870) (DH 3006)

... Ez a természetfeletti kinyilatkoztatás pedig, az egyetemes Egyháznak a tridenti szent zsinaton kijelentett hite szerint "azon írott könyvekben és azon meg nem írt hagyományokban foglaltatik, amelyeket vagy magának Krisztusnak az ajkairól vettek át az apostolok, vagy a Szentlélek sugalmazása folytán az apostolok által mintegy kézről-kézre adva jutottak hozzánk". [DH 1501]. Mely Ó- és Újszövetségi könyveket teljes terjedelmükben, minden részükkel együtt, ahogyan ugyanezen zsinat határozatában fel vannak sorolva, és ama régi latin, ún. Vulgata kiadásban maradtak fenn, szenteknek és kánoniaknak kell elfogadnunk. Az Egyház azonban nem azért tartja azokat szenteknek és kánoniaknak, mert a puszta emberi törekvés azokat összeállította, és utólag, saját tekintélye által szentesítette; pontosan azért sem, mert a kinyilatkoztatás minden tévedéstől mentesen tartalmazzák; hanem azért, mert lévén, hogy a Szentlélek sugalmazása alapján foglaltattak írásba, szerzőjük Isten, és magának az Egyháznak a birtokába így kerültek [4. kánon].

4. kánon. Aki a Szentírás minden könyvét, azoknak minden részével együtt úgy, amint azokat a tridenti zsinat felsorolta [DH 1501-1508] szentnek és kánoninak el nem fogadja, vagy azok isteni sugalmazását tagadja, legyen kiközösítve.


(1) Így nyilatkozik Szt. Jeromos (Hieronymus), aki ezen a zsionaton jelen volt. Sokkal később, a Decretum Gelasianum Hormisdas pápának tulajdonított változatában (vö. DH 350) a Decretum Damasi szentírási kánonjának megismétlésénél a következő olvasható: "János apostol három levele", amint azt már a 397-i Karthágói zsinat is lefektette; vö. DH 186.

VI. Pál / II. Vatikáni Zsinat: Dei Verbum, 8. (Kr. u. 1965)

8. Így tehát a sugalmazott könyvekben különleges módon kifejeződő apostoli igehirdetést az idők végezetéig szakadatlanul meg kellett őrizni.

Az apostolok ezért, miközben átadták, amit maguk is kaptak, intették a híveket, hogy ragaszkodjanak azokhoz a hagyományokhoz, melyeket akár élő szóval, akár levél útján tanultak (vö. 2Tesz 2,15), és harcoljanak az egyszer már megkapott hitért (vö. Júd 3). Amit pedig az apostolok áthagyományoztak, tartalmazza mindazt, ami Isten népének szent életét és hitének gyarapodását szolgálja, s így az Egyház a maga tanításában, életében és istentiszteletében megörökíti és az összes nemzedéknek továbbadja mindazt, ami ő maga, és mindazt, amit hisz.

Ez az apostoloktól származó hagyomány a Szentlélek segítségével az Egyházban kibontakozik: egyre teljesebb lesz az áthagyományozott dolgok és szavak megértése, részben a hívők elmélkedése és keresései folytán, akik a szívükben el-elgondolkodnak rajtuk (vö. Lk 2,19.51); részben a tapasztalt lelki dolgok benső megértéséből; részben azok igehirdetéséből, akik a püspöki utódlással együtt megkapták az igazság biztos karizmáját is. Az Egyház ugyanis a századok folyamán állandóan az isteni igazság teljessége felé tart, míg csak be nem teljesednek benne Isten igéi.

Az egyházatyák mondásai tanúskodnak e hagyomány éltető jelenlétéről, melynek gazdagsága átárad a hívő és imádkozó Egyház gyakorlati életébe. E Hagyomány által ismeri meg az Egyház a szent könyvek teljes kánonját, benne érti meg mélyebben és hatékonyabban a Szentírást; s így Isten, aki egykor szólt, szünet nélkül beszélget szeretett Fiának menyasszonyával, és a Szentlélek, aki által az Egyházban és az Egyház által a világban fölhangzik az evangélium élő szava, elvezeti a hívőket a teljes igazságra, és az Ő műve, hogy Krisztus igéje elevenen él bennük (vö. Kol 3,16).


(Fel)



Mit mond erről a Biblia?

 

Evangéliumok + ApCsel
Szent Pál levelei
Katolikus levelek + Jelenések

Máté

Mt 2.16
Amikor Heródes látta, hogy a bölcsek kijátszották, haragra lobbant, és Betlehemben meg a környékén, minden fiúgyermeket megöletett, kétéves korig, a bölcsektől megtudott időnek megfelelően,
Bölcs 11,7
büntetésül a gyermekgyilkos rendeletért, nekik (Izrael fiainak) váratlanul bőséges vizet adtál,

Mt 4,4
Azt felelte: "Meg van írva: Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden tanítással is, amely az Isten szájából származik."
Bölcs 16,26
hogy megtudják fiaid, akiket szeretsz, hogy nem a sokféle fajtájú gyümölcs táplálja az embert, hanem a te szavad tartja meg azokat, akik benned bíznak,

Mt 4,15
"Zebulun és Naftali földje, a tenger menti út a Jordánon túl, a pogányok Galileája,
1Mak 5,15
"Összefogtak ellenünk Ptolemaisz, Tirusz és Szidon népei és az egész pogány Galilea, hogy megsemmisítsenek bennünket."

Mt 5,4
Boldogok, akik szomorúak, mert majd megvigasztalják őket.
Sir 48,24
Nagy lelkével látta a végső dolgokat, és vigasztalta a Sionban sírókat.

Mt 5,18
Bizony mondom nektek, míg ég és föld el nem múlik, egy i betű vagy egy vesszőcske sem vész el a törvényből, hanem minden beteljesedik.
Bár 4,1
Az Isten parancsának könyve az, a törvény, amely örökre megmarad. Aki megtartja, élni fog, aki elhagyja, meghal.

Mt 5,28
Én pedig azt mondom nektek, hogy aki bűnös vággyal asszonyra néz, szívében már házasságtörést követett el vele.
Sir 9,8
Takaros asszonytól fordítsd el az arcod, és ne nézegess szépséget, amely nem illet meg
. Sokakat tönkretett már az asszonyi szépség, mert mint a láng, felgyújtja a vágyat.

Mt 6,7
Amikor imádkoztok, ne szaporítsátok a szót
, mint a pogányok, akik azt hiszik, hogy ha ömlik belőlük a szó, nyomban meghallgatásra találnak!
Sir 7,14
Ne kérkedj szavaddal a vének gyűlésében, és ha imádkozol, ne szaporítsd a szót.

Mt 6,9
Ti így imádkozzatok: Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a neved,
Sir 23,1
Uram, Atyám
és életemnek Ura, ne szolgáltass ki kényükre-kedvükre, és ne engedd, hogy miattuk elbukjam.
Sir 23,4
Uram, Atyám
, és életemnek Istene, ne verj meg engem nagyravágyó szemmel,

Mt 6,10
jöjjön el az országod, legyen meg az akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is.
1Mak 3,60
De legyen úgy, ahogy az ég akarja!"

Mt 6,12
s bocsásd meg a vétkeinket, amint mi is megbocsátottunk az ellenünk vétkezőknek.
Sir 28,2
Bocsáss meg a másik embernek, ha vétett, imádkozz, s neked is megbocsátják vétked
.

Mt 6,13
És ne vigy minket kísértésbe, hanem szabadíts meg a gonosztól.
Sir 33,1
Aki féli az Urat, azt nem éri balsors, ha kísértést szenved, kisegíti belőle.

Mt 6,19-20
Ne gyűjtsetek magatoknak kincset a földön, ahol moly rágja és rozsda marja, s ahol betörnek és ellopják a tolvajok! A mennyben gyűjtsetek kincset, ahol nem rágja moly és nem marja rozsda, s ahol nem törnek be és nem lopják el a tolvajok!
Sir 29,10-11
Testvérre, barátra költsd inkább pénzedet, semmint a kő alatt megegye a rozsda. Kincset a Fölséges törvénye szerint gyűjts, az minden aranynál többet használ neked.

Mt 7,12
Amit akartok, hogy veletek tegyenek az emberek, ti is tegyétek velük
! Ez a törvény és a próféták.
Tób 4,15
Amit magadnak nem szeretnél, azt másnak se tedd
. Ne igyál annyi bort, hogy részeg légy tőle, ne kísérjen életutadon az iszákosság.
Sir 31,15
Magad után ítélj embertársad felől
, légy minden ügyedben józan és megfontolt.

Mt 7,16
Gyümölcseikről ismeritek fel őket
. Szednek-e tövisek közül szőlőt vagy bogáncsról fügét?
Mt 7,20
Tehát gyümölcseikről ismeritek fel őket.
Sir 27,6
A fák gyümölcse szerint becsülik a kertet
, az embert szavai szerint ítélik meg.

Mt 8,11
Ezért mondom nektek: Sokan jönnek majd napkeletről és napnyugatról, és letelepednek Ábrahám, Izsák és Jákob mellé a mennyek országában,
Bár 4,37
Nézd, visszatérnek fiaid, akiknek láttad távozását. Visszajönnek, s összegyűlnek kelettől nyugatig a Szentnek parancsára, ujjonganak, mert az Isten megdicsőült.

Mt 9,36
Amikor látta a tömeget, megesett rajta a szíve, mert olyan volt, mint pásztor nélkül a juhok: elcsigázott és kimerült.
Jud 11,19
Átvezetlek Júdeán, egészen Jeruzsálembe, és a közepén állítom fel trónodat. Úgy terelem majd őket, mint a pásztor nélkül maradt juhokat, s egyetlen kutya se fog ellened csaholni. Minderről előérzetem volt, előre megmondták nekem, s azért jöttem el hozzád, hogy a tudtodra adjam."

Mt 10,16
Nézzétek, úgy küldelek titeket, mint bárányokat a farkasok közé! Legyetek tehát okosak, mint a kígyók, és egyszerűek, mint a galambok!
Sir 13,17
Vajon összefér-e a farkas a báránnyal? Éppoly kevéssé a gonosz a jóval.

Mt 11,14
S ha tudni akarjátok, ő Illés, akinek el kell jönnie.
Mt 17,11
Így felelt: "Illés ugyan eljön és helyreállít mindent.
Sir 48,10
Jel lettél a jövendő harag idejére, hogy te csillapítsd le, mielőtt kitörne, hogy az apák szívét fiaikhoz fordítsd, és Jákob törzseit újra helyreállítsd. (vö. az 1-9 versekkel)

Mt 11,25
Abban az időben Jézus ezeket mondta: "Dicsőítelek, Atyám, ég és föld Ura, hogy az okosak és a bölcsek elől elrejtetted ezeket és a kicsinyeknek kinyilatkoztattad.
Tób 7,17
Elsiratta, aztán letörölte a könnyeit és így szólt hozzá: "Ne félj lányom! Az ég (és föld) Ura fordítsa örömre szomorúságodat. Bátorság, édes lányom!" Aztán kiment.

Mt 11,29
Vegyétek magatokra igámat, és tanuljatok tőlem
, mert szelíd vagyok és alázatos szívű, s megtaláljátok lelketek nyugalmát.
Sir 6,23-27
Figyelj, fiam, s vedd át gondolataimat, ne vesd meg, amit tanácsolok neked. A bölcsesség bilincsét rakd a lábadra, a nyakadat meg hajtsd az igájába. Hajtsd alá a vállad, s hordozzad a terhét, a gyeplőit ne und meg sohasem. Közeledj felé szíveddel-lelkeddel, és minden erőddel tarts ki az útjain. Keresd csak, járj utána s biztosan rátalálsz, s hogyha megtalálod, ne engedd el többé.
Sir 6,28-31
Végül megtalálod nála nyugalmadat, és csupa gyönyörré változik számodra. Erős támaszul szolgálnak majd bilincsei, nyakláncai pedig pompás öltözékül. Igájából aranypálca válik, gyeplőiből meg bíborszínű szalag. Magadra öltöd majd, mint pompás díszruhát, ékes koszorúként a fejedre teszed.
Sir 51,26-27
Hajtsátok nyakatok az igája alá, intelmét a lelketek fogadja magába, hisz közel van azokhoz, akik őt keresik.
Láthatjátok a saját szemetekkel, hogy milyen keveset fáradtam, mégis milyen nagy nyugalmat találtam.

Mt 12,4
Bement az Isten házába és megette a szent kenyereket, amelyeket sem neki, sem társainak nem volt szabad megennie, csak a papoknak.
2Mak 10,3
Megtisztították a templomot, és az égőáldozatok bemutatására új oltárt építettek. Szikrát csiholtak a kőből és úgy gyújtottak tüzet. Kétévi szünet után újra mutattak be áldozatot, égettek tömjént és mécsest, és kitették a kenyeret is.

Mt 12,42
Dél királynője feltámad majd az ítéletkor ezzel a nemzedékkel, és elítéli, mert ő eljött a föld végső határáról, hogy hallja Salamon bölcsességét, s itt nagyobb van, mint Salamon.

Mt 13,44
"A mennyek országa hasonlít a szántóföldben elrejtett kincshez. Amikor egy ember megtalálta, újra elrejtette, aztán örömében elment, eladta mindenét, amije csak volt, és megvette a szántóföldet.
Sir 20,30-31
Elrejtett bölcsesség vagy
elrejtett kincs: milyen hasznot hoz egyik is, másik is? Jobb, ha balgaságát rejti el valaki, mint ha bölcsességét rejti véka alá.

Mt 16,18
Én is mondom neked: Péter vagy, erre a sziklára építem egyházamat, s az alvilág kapui sem vesznek rajta erőt.
Bölcs 16,13
Mert hiszen neked hatalmad van élet és halál fölött, levezetsz az alvilág kapujához és újra felhozol onnét.

Mt 16,27
Eljön ugyanis az Emberfia Atyja dicsőségében, angyalai kíséretében, és megfizet mindenkinek a tettei szerint.
Sir 35,18-19.22
Nem tágít, amíg rá nem tekint a Magasságbeli, s amíg nem szolgáltat neki igazságot. És az Úr nem késik: türelmes hozzájuk… amíg tettéért meg nem fizet az embernek, a viselkedéséért, álnoksága szerint,

Mt 18,10
Vigyázzatok, ne vessetek meg egyet se e kicsik közül! Mondom nektek: angyalaik az égben szüntelenül látják mennyei Atyám arcát.
Tób 12,15
Ráfael vagyok, egy a hét angyal közül, aki mindig készen áll arra, hogy az Úr fölséges színe elé lépjen."

Mt 22,25
Volt hét testvér. Az első megnősült, aztán meghalt. Mivel nem volt gyermeke, feleségét testvérére hagyta.

Tób 3,8
Sárát ugyanis már hét férfihez is feleségül adták, de Azmodeus, a gonosz szellem mindegyiket megölte, mielőtt még mint jó házastársak, összekerültek volna. Azt mondta neki a cselédlány: "Te ölöd meg a férjeidet: már hét urad is volt, de egyikkel sem volt szerencséd.
Tób 7,11
De őszintén beszélek veled, fiam: hétszer is megpróbáltam, hogy férjet szerezzek neki a rokonaink közül, de amint közeledtek hozzá, még azon az éjjel mind meghaltak. De most egyél és igyál, fiam, az Úr majd megajándékoz kegyelmével és békéjével benneteket." Tóbiás kijelentette: "Hallani sem akarok evésről-ivásról, amíg meg nem mondod kereken, mi a szándékod." Ráguel így felelt: "Nos, mivel Mózes törvénye szerint a tiéd, az ég is azt akarja, hogy a tiéd legyen. Rád bízom hát nővéredet. Mostantól a bátyja vagy, ő meg a nővéred. Mától kezdve örökre a tiéd. Az ég Ura legyen hozzátok irgalmas ma este, fiam, és árassza rátok kegyelmét és békéjét."

Mt 23,38
Íme, elhagyatott lesz házatok.
Tób 14,4
és költözz velük Médiába, mert hiszek az Isten szavának, annak, amit Náhum Ninivéről mondott. Minden beteljesedik és megvalósul, amit Izrael prófétái Asszíriáról és Ninivéről jövendöltek, akiket Isten küldött, nem hiúsul meg egyetlen szavuk sem. Minden megtörténik majd a maga idejében. Akkor majd nagyobb biztonságban lesz az ember Médiában, mint Asszíriában és Babilóniában. Mert tudom és hiszem, hogy amit Isten mond, az mind bekövetkezik és megtörténik, és abból, amit jövendöl, nem hiúsul meg egyetlen szó sem. Testvéreinket, akik Izrael földjén élnek, számba veszik és elhurcolják messze szép hazájuktól. Izrael egész földje elpusztul, Szamaria és Jeruzsálem pusztasággá lesz, az Isten háza is elhagyatott lesz és üszkös (egy ideig).

Mt 24,15
Amikor majd látjátok a szent helyen az iszonyatos pusztulást, amelyet Dániel próféta megjövendölt - aki olvassa, értse meg! -,
1Mak 1,54
A 145. esztendő Kiszleu hónapjának tizenötödik napján a király az égőáldozat oltárán szörnyű undokságot épített, és Izrael helységeiben mindenféle oltárokat emeltek.
2Mak 8,17
és mindig tartsák szem előtt a szent hely ellen elkövetett gyalázatot és erőszakot, a meggyalázott város leigázását, valamint a hagyományok felforgatását.

Mt 24,16
akkor, aki Júdeában van, meneküljön a hegyekbe.
1Mak 2,28
A fiaival együtt a hegyekbe menekült. Mindenét otthagyta a városban.

Mt 27,24
Pilátus látta, hogy nem megy semmire, sőt a zajongás még fokozódik is. Vizet hozatott, s a nép szeme láttára megmosta kezét: "Ennek az igaz embernek vére ontásában én ártatlan vagyok - mondta. - Ti lássátok!"
Dán 13,46
úgyhogy hangosan felkiáltott: "Én ártatlan vagyok ennek az asszonynak a vére dolgában!"

Mt 27,43
Az Istenben bízott. Mentse hát meg, ha akarja. Hisz azt mondta: Isten Fia vagyok."
Bölcs 2,18
Mert ha az igaz az Isten gyermeke, akkor az Isten pártjára kel, és kiszabadítja ellenségei kezéből. (vö: 2,12-22)



Márk 

Mk 4,5
Más szemek köves talajra hullottak, itt nem volt elég a föld. Csakhamar kikeltek, mert nem kerültek mélyre a földbe.
Ugyanígy, akikben köves talajra hull a mag, amikor hallják a tanítást, szíve- sen fogadják, de nem ver bennük gyökeret, mert csak a pillanatnak élnek. Ezért ha szorongatás vagy üldözés éri őket az ige miatt, hamarosan megbotránkoznak.
Sir 40,15
A gonoszok sarjának nem sok a hajtása, mert az istentelen sziklába ereszti gyökerét
.

Mk 4,11
Ezt felelte nekik: "Megkaptátok az Isten országa titkát, a kívülállók azonban mindent példabeszédben kapnak,
Bölcs 2,22
Nem ismerik Isten titkos szándékait
. Ezért sem az erény jutalmát nem remélik, sem a tiszta lelkek díját nem tudják becsülni.

Mk 5,34
Ő megnyugtatta: "Leányom, hited meggyógyított. Menj békével, és maradj egészséges!"
Jud 8,35
Uzija és az elöljárók azt mondták neki: "Menj békével, s vezessen Isten, az Úr járjon előtted ellenségeink megbüntetésére."

Mk 9,48
ahol a férgük nem pusztul el, és a tüzük nem alszik ki.
Jud 16,17
Jaj a nemzeteknek, melyek fölkelnek népem ellen, az Úr, a Mindenható megbünteti őket az ítélet napján. Tűzzel és féreggel veri testüket, fájdalmukban örökké jajgatnak."

Mk 14,34
Majd így szólt hozzájuk: "Halálos szomorúság fogta el lelkemet. Maradjatok itt és virrasszatok!"
Sir 37,2
Vajon nem halállal felérő bánat az, hogyha a jóbarát ellenséggé válik?

Mk 15,29-32
Az arra menők káromolták, csóválták a fejüket s mondogatták: "Te, aki lerombolod a templomot, és három nap alatt felépíted, mentsd meg magadat, szállj le a keresztről!" A főpapok és az írástudók szintén gúnyolódtak, egymás között ezt mondva: "Másokat megmentett, magát nem tudja megmenteni. A Messiás, Izrael királya, szálljon le most a keresztről a szemünk láttára, s akkor hiszünk!" Gyalázták azok is, akiket vele együtt fölfeszítettek.
Bölcs 2,17
Lássuk hát, igazak-e a beszédei. Figyeljük meg, mi végre jut!


 

Lukács


Lk 1,17
Ő maga Illés szellemével és erejével előtte fog járni az Úrnak, hogy az apák szívét fiaik felé fordítsa, az engedetleneket az igazak okosságára térítse, s így a népet előkészítse az Úrnak."
Sir 48,10
Jel lettél a jövendő harag idejére, hogy te csillapítsd le, mielőtt kitörne, hogy az apák szívét fiaikhoz fordítsd, és Jákob törzseit újra helyreállítsd
. (vö. az előző verseket is: 48,1-9))

Lk 1,19
"Én Gábor vagyok - felelte az angyal -, s az Úr színe előtt állok. Az a küldetésem, hogy ezt megmondjam neked, és adjam tudtodra ezt a jó hírt.
Tób 12,15
Ráfael vagyok, egy a hét angyal közül, aki mindig készen áll arra, hogy az Úr fölséges színe elé lépjen
."

Lk 1,42
Nagy szóval felkiáltott: "Áldott vagy az asszonyok között, és áldott a te méhed gyümölcse!
Jud 13,18
Uzija pedig így szólt Judithoz: "Áldjon meg, leányom, a Magasságbeli Isten a föld minden asszonyánál jobban! S legyen áldott Isten, az Úr, az ég és a föld Teremtője. Ő vezérelt, hogy fejét vedd ellenségeink vezérének!

Lk 1,52
letaszította trónjukról a hatalmasokat, az alázatosakat pedig fölemelte
.
Sir 10,14
A gőgösek trónját felforgatja az Úr, s az elnyomottakat ülteti helyükre
.

Lk 2,29
"Most bocsásd el, Uram, szolgádat, szavaid szerint békében,
Tób 11,9
Az anyja odafutott, a fia nyakába borult, és így szólt hozzá: "Csakhogy újra láthatlak! Most már akár meg is halhatok." És sírt.

Lk 2,37
aztán özvegyen maradt. Már nyolcvannégy esztendős volt. Nem hagyta el a templomot soha, éjjel-nappal böjtben és imádságban szolgált.
Jud 8,6
Özvegysége óta minden nap böjtölt
, kivéve a szombat előestéjét, a szombatot, az újhold előestéjét, az újhold napját, valamint Izrael házának örömünnepeit.

Lk 6,35
Szeressétek inkább ellenségeiteket: tegyetek jót, adjatok kölcsön, és semmi viszonzást ne várjatok. Így nagy jutalomban részesültök, a Magasságosnak lesztek a fiai, hisz ő is jó a hálátlanokhoz és a gonoszokhoz.
Bölcs 15,1
Istenünk, jóságos vagy és hűséges; türelemmel és irgalommal kormányozod a mindenséget
.

Lk 7,22
Ezért így felelt nekik: "Menjetek és jelentsétek Jánosnak, amiket láttatok és hallottatok: vakok látnak, sánták járnak, leprások megtisztulnak, süketek hallanak, halottak feltámadnak, a szegényeknek meg hirdetik az evangéliumot.
Sir 48,5
Feltámasztottál egy holtat a halálból
, az alvilágból a Magasságbelinek szavával.

Lk 9,8
mások azt, hogy Illés jelent meg, ismét mások pedig, hogy a régi próféták közül támadt fel valaki.
Sir 48,10
Jel lettél a jövendő harag idejére
, hogy te csillapítsd le, mielőtt kitörne, hogy az apák szívét fiaikhoz fordítsd, és Jákob törzseit újra helyreállítsd. (vö: 48,1-9)

Lk 10,19
Hatalmat adtam nektek
, hogy kígyókon és skorpiókon járjatok, hogy minden ellenséges erőn úrrá legyetek. Nem fog ártani nektek semmi.
Sir 11,24
Ne mondd: "El vagyok látva mindennel, érhet-e bármiféle balsors?"

Lk 12,19
Aztán majd elégedetten mondom magamnak: Ember, van annyid, hogy sok évig elég! Pihenj, egyél, igyál, s élj jól! -
Tób 7,10
Ráguel meghallotta, és azt mondta a fiatalembernek: "Egyél-igyál, mulass jól! Csak rajtad áll, testvérem, hogy feleségül veszed-e lányomat, Sárát. Én nem tehetem meg, hogy máshoz adjam, hisz te vagy a legközelebbi rokona.

Lk 12,20
Ám az Isten így szól hozzá: Esztelen, még az éjjel visszakérik tőled lelkedet. Amit gyűjtöttél, kire marad? -
Bölcs 15,8
És így rosszra fecsérelt fáradsággal ugyanabból az agyagból hiábavaló istent készít, aki nem sokkal előbb maga is földből lett, és rövid idő múltán oda tér vissza, ahonnét vétetett, amikor majd visszakövetelik tőle a kölcsönbe kapott lelket.

Lk 13,27
De ő megismétli: Nem tudom, honnan valók vagytok. Távozzatok egy szálig, ti gonosztevők!
1Mak 3,6
A bűnösök reszkettek előtte félelmükben, remegtek mind a gonosztevők. Így a szabadítás sikerrel járt.

Lk 13,29
Jönnek majd keletről és nyugatról,
északról és délről, és helyet foglalnak az Isten országában.
Bár 4,37
Nézd, visszatérnek fiaid, akiknek láttad távozását. Visszajönnek, s összegyűlnek kelettől nyugatig a Szentnek parancsára, ujjonganak, mert az Isten megdicsőült.

Lk 14,13
Ha vendégséget rendezel, hívd meg a szegényeket, bénákat, sántákat, vakokat
.
Tób 2,2
Elém tették az ételt
, különféle fogásokat hoztak. Azt mondtam Tóbiásnak, a fiamnak: "Eredj, gyermekem, aztán ha nélkülözőre akadsz a testvérek körében, akiket ide hurcoltak Ninivébe, hozd ide, s ha derék ember, neki is jut az ételből. Megvárlak fiam, amíg visszatérsz!"

Lk 18,7
Hát az Isten nem szolgáltat igazságot választottjainak, akik éjjel-nappal hozzá kiáltanak? Megváratja őket?

Sir 35,16-19
Aki szívből szolgálja, azt az Úr elfogadja, s az imádsága a felhőkig hatol fel. A nyomorgók jajszava áthatol a felhőkön, és nem csendesül, amíg el nem éri célját. Nem tágít, amíg rá nem tekint a Magasságbeli, s amíg nem szolgáltat neki igazságot. És az Úr nem késik: türelmes hozzájuk,


Lk 19,44
Eltipornak gyermekeiddel együtt, akik falaid közt élnek, és nem hagynak benned követ kövön, mert nem ismerted fel látogatásod idejét."
Bölcs 3,7
Látogatásuk idején majd felragyognak
, és olyanok lesznek, mint a szikra, amely a tarlón tovaharapódzik.

Lk 21,24
Kard élén hullanak el
, és fogságba hurcolják őket, a pogány népek közé, Jeruzsálemet pogányok fogják tiporni, míg idejük be nem teljesedik.
Tób 14,5
Akkor Isten megint megkönyörül rajtuk, és visszavezeti őket Izrael földjére. Újra fölépítik házát, ha nem is lesz olyan szép, mint a régi volt, addig, míg el nem jön annak is az ideje. Akkor aztán mindnyájan hazatérnek a fogságból, s teljes pompájában újjáépítik Jeruzsálemet, és újra fölépítik benne az Isten házát, amint Izrael prófétái előre megmondták.
Sir 28,18
Sokan elhullottak már a kard élétől
, de nem annyian, mint amennyien meghaltak a nyelvtől.

Lk 21,25
Jelek lesznek a Napban, a Holdban és a csillagokban, a földön pedig kétségbeesett rettegés a népek között a tenger zúgása és a hullámok háborgása miatt.
Bölcs 5,22
És a parittyákból haragos jégzápor zúdul, és a tenger vizei ellenük tombolnak, és háborogva csapnak össze a folyók árjai.

Lk 24,4
Még fel sem ocsúdtak meglepetésükből, már két férfi jelent meg mellettük, ragyogó ruhában.
2Mak 3,26
Maga a lovas aranypáncélt viselt. Aztán két nagyon erős, ragyogóan szép ifjú is megjelent, pompás öltözékben. Két oldalról mellé léptek, szüntelenül korbácsolták, sok ütést mértek rá.

Lk 24,31
Ekkor megnyílt a szemük s felismerték. De eltűnt a szemük elől.
2Mak 3,34
Ami téged illet, az ég fenyített meg, hirdesd hát mindeneknek az Isten hatalmát." E szavakkal eltűntek.

Lk 24,50
Ezután kivezette őket Betánia közelébe, és kezét kitárva megáldotta őket.
Sir 50,20
Akkor aztán lejött (Simon), s Izraelnek egész közössége fölé terjesztette kezét, hogy fennhangon ossza az Úrnak áldását, és tisztsége szerint kimondja szent nevét.

Lk 24,53
Mindig a templomban voltak, és dicsőítették az Istent.

Sir 50,22
Most h át áldjátok a mindenség Urát!
Nagy dolgokat művel, aki megáldotta életünket anyánknak méhétől, és irgalmassága szerint bánik velünk.


János 

Jn 1,3
Minden általa lett, nélküle semmi sem lett, ami lett
.
Bölcs 9,1
Atyáim Istene, irgalomnak Ura, aki a szavaddal teremtettél mindent,

Jn 3,8
A szél ott fúj, ahol akar, hallod a zúgását, de nem tudod, honnan jön és hova megy
. Így van vele mindenki, aki a Lélekből született."
Sir 16,21
Maga a vihar is láthatatlan marad, művei nagy része titokban megy végbe
.

Jn 3,13
Senki sem ment f öl a mennybe, csak aki alászállt a mennyből
: az Emberfia (aki a mennyben van).
Bár 3,29
Ki sz áll fel az égbe, hogy megragadja, és lehozza a felhőkből
?

Jn 4,48
Jézus azonban így szólt: "Hacsak jeleket és csodákat nem láttok, nem hisztek."
Bölcs 8,8
Ha meg valaki gazdag tudást kíván, akkor ő ismeri a régmúltat és feltárja a jövendőt; ért a fordulatos beszédhez és a talányok megfejtéséhez; előre tud a jelekről és a csodákról, a korok és időszakok végéről.

Jn 5,18
Emiatt a zsidók még inkább az életére törtek, hisz nemcsak hogy megszegte a szombatot, hanem az Istent is Atyjának nevezte, s így egyenlővé tette magát az Istennel.
Bölcs 2,16
Hamis pénznek néz bennünket, és mint szemetet, kerüli az útjainkat. Az igazak végső sorsát meg boldognak hirdeti, és pöffeszkedve atyjának nevezi az Istent.

Jn 6. fejezet

Sir 24. fejezet (különösen 24, 21)

 

Jn 7,38
aki hisz bennem: belsej éből az Írás szava szerint élő víz folyói fakadnak
."
Sir 24,30
Olyan vagyok, mint a folyam mellékága, mint a csatorna, amely átszeli a kertet
.

Jn 8,53
Csak nem vagy nagyobb Ábrahám atyánknál?
Mert hisz ő meghalt. S a próféták is meghaltak. Mivé teszed magad?"
Sir 44,19
Ábrahám egy sereg népnek híres atyja, nincs, aki dicsőségben versenyezhet vele
.

Jn 10,20
Sokan közülük azt mondták: "Ördög szállta meg és megháborodott
. Minek hallgatják?"
Bölcs 5,4
"Ez az, akit egykor kinevettünk és akiből gúnyt űztünk. Mi esztelenek! Életmódját őrültségnek tartottuk és halálát dicstelennek.

Jn 10,22
A templomszentelés ünnepét ülték Jeruzsálemben
. Tél volt.
1Mak 4,59
Júdás, testvérei és Izrael egész közössége elhatározta, hogy az oltár fölszentelésének napjait minden esztendőben megünneplik öröm és ujjongás közepette ugyanabban az időben, Kiszleu hónap huszonötödik napjától kezdve nyolc napon át.

Jn 10,36
akkor hogy vádolhatjátok káromlással azt, akit az Atya megszentelt és a világba küldött, azért mert azt mondtam: Isten Fia vagyok?
1Mak 4,36
Júdás és testvérei így beszéltek: "Lám, megsemmisültek ellenségeink! Menjünk hát fel, tisztítsuk meg és szenteljük föl a templomot!"

 

Jn 14,15
Ha szerettek, tartsátok meg parancsaimat
,
Bölcs 6,18
A (bölcsesség) szeretete a törvényeinek a megtartása
, a törvények megtartása a halhatatlanság biztosítása,

Jn 15,6
Aki nem marad bennem, azt kivetik, mint a szőlővesszőt, ha elszárad. Összeszedik, tűzre vetik és elég.
Bölcs 4,5
Körös-körül letöredeznek a még fejletlen ágak, és a gyümölcsük élvezhetetlen, éretlen és ehetetlen, semmi hasznát nem lehet venni
.

Jn 15,9
Amint engem szeret az Atya, úgy szeretlek én is titeket. Maradjatok meg szeretetemben.
Bölcs 3,9
Akik benne bíztak, akkor majd megismerik az igazságot, és akik hűek voltak, szeretetben nála maradnak, mert kegyelem és irgalom lesz választottainak osztályrészük.

Jn 17,3
Az az örök élet, hogy ismerjenek téged
, az egyedüli igaz Istent és akit küldtél, Jézus Krisztust.
Bölcs 15,3
Mert téged megismerni
tökéletes igazság, és hatalmadról tudni - az a teljes igazság, a halhatatlanság gyökere.

Jn 20,22
Ezekkel a szavakkal rájuk lehelt, s így folytatta: "Vegyétek a Szentlelket!
Bölcs 15,11
mert nem ismeri azt, aki alkotta és aki tevékeny lelket lehelt bele, és bele lehelte az élet leheletét.


Apostolok cselekedetei


ApCsel 2,4
Mindannyiukat eltöltötte a Szentlélek, és különböző nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogy a Lélek szólásra indította őket.
Sir 48,12
Illést elragadta a vihar, de a szellemét megkapta Elizeus. Életében nem félt a fejedelmektől, nem volt ember, aki megbírt szellemével.

ApCsel 4,24
Ennek hallatára egy szívvel-lélekkel Istenhez emelték szavukat: - "Uram, te alkottad az eget, a földet, a tengert és mindent, ami bennük van.
Jud 9,12
Igen, atyámnak Istene és Izrael örökségének Istene, égnek és földnek Ura, vizeknek Teremtője és Királya mindennek, amit csak teremtettél, hallgasd meg imámat!

ApCsel 5,39
De ha Istentől van, nem tudjátok szétoszlatni őket, és úgy látszana, mintha Istennel szállnátok szembe." Elfogadták érvelését.
2Mak 7,19
De ne hidd, hogy büntetlen maradsz, hisz arra vetemedtél, hogy az Isten ellen tusakodj."

ApCsel 10,26
De Péter fölemelte. "Állj fel - mondta -, hisz én is csak ember vagyok."
Bölcs 7,1
Én is halandó ember vagyok, mint a többi
; és a föld első ivadékának utóda. Anyám méhében öltöttem testet.

ApCsel 10,34
Péter így kezdte beszédét: "Valóban el kell ismernem, hogy az Isten nem személyválogató,
Sir 35,12
Az Úr igaz bíró: nem nézi az ember személyét
,

ApCsel 10,36
A tanítást ugyan Izrael fiainak adta, amikor békét hirdetett Jézus Krisztus által. Ő mindenki Ura.
Bölcs 6,7
Mert a mindenség Ura senkitől sem tart, és nincs nagyság, amitől félne. Hisz ő teremtette a kicsit és a nagyot, és egyaránt gondját viseli mindegyiknek.
Bölcs 8,3
Nemes származással dicsekedhetik, mivelhogy együtt lakik az Istennel, és a mindenség Ura szereti.

ApCsel 17,26
Ő telepítette be az egy őstől származó emberiséggel az egész földet. Ő határozta meg ittlakásuk idejét és határát.
Bölcs 7,17-18
Mert ő adta nekem a dolgok biztos ismeretét, hogy értsem a világmindenség szerkezetét és az elemek működését, az idők elejét, végét és közepét, a napfordulat változását és az évszakok váltakozását,

ApCsel 17,27
S mindezt azért, hogy keressék az Istent, hogy szinte kitapogassák és megtalálják, hiszen nincs messze egyikünktől sem.
Bölcs 13,6
De ezek még csak csekély szemrehányást érdemelnek. Mert talán csak eltévednek, amikor valójában Istent keresik és akarják megtalálni.

ApCsel 17,29
Ha tehát az Isten fiai vagyunk, nem szabad azt gondolnunk, hogy az istenség aranyhoz, ezüsthöz, kőhöz vagy a művészet, az emberi elme valamilyen alkotásához hasonló.
Bölcs 13,10
De boldogtalanok voltak és holt dolgokba vetették reményüket, akik emberi kéz műveit nevezték isteneknek; aranyat, ezüstöt, műtárgyakat, állati alakokat vagy haszontalan köveket, régi idők keze munkáját.

(Fel)


Római levél 

Róm 1,19-32
Ami ugyanis megtudható az Istenről, az világos előttük, maga Isten tette számukra nyilvánvalóvá. 20 Mert ami benne láthatatlan: örök ereje és isteni mivolta, arra a világ teremtése óta műveiből következtethetünk. Nincs hát mentségük, 21 mert fölismerték az Istent, mégsem dicsőítették Istenként, s nem adtak neki hálát, hanem belevesztek okoskodásaikba és érteni nem akaró szívük elhomályosult. 22 Kérkedtek bölcsességükkel és oktalanná váltak. 23 A halhatatlan Isten fölségét fölcserélték a halandó ember, a madarak, a négylábúak és a csúszómászók képmásával. 24 Ezért Isten szívük vágya szerint kiszolgáltatta őket a tisztátalanságnak, hadd gyalázzák meg saját testüket. 25 Isten igazságát hamissággal cserélték fel, s inkább a teremtmény előtt hódoltak, mint a Teremtő előtt, aki mindörökké áldott. Amen.
26 Ezért szolgáltatta ki őket Isten a saját gyalázatos szenvedélyeiknek. Asszonyaik a természetes szokást természetellenessel váltották fel. 27 A férfiak hasonlóképpen abbahagyták az asszonnyal való természetes életet, egymás iránt gerjedtek vágyra, vagyis férfi férfival űzött ocsmányságot. De meg is kapták tévelygésük megszolgált bérét. 28 Nem méltatták az Istent arra, hogy megismerjék, az Isten is romlott eszükre hagyta hát őket, hogy alávaló tetteket vigyenek végbe. 29 Tele is vannak mindenféle gonoszsággal, hitványsággal, kapzsisággal, ravaszsággal, tele irigységgel, gyilkossággal, vetélkedéssel, ármánykodással, rosszindulattal. 30 Megszólók, rágalmazók, istengyűlölők, gyalázkodók, fennhéjázók, kérkedők, agyafúrtak, szüleik iránt engedetlenek, 31 értetlenek, hitszegők, lelketlenek, könyörtelenek. 32 Bár fölismerték Isten rendelkezését, hogy aki effélét művel, méltó a halálra, mégis ilyeneket tesznek, sőt a tetteseknek még helyeselnek is.
Bölcs 13,1-10
Mert természettől balgák voltak mind az emberek, híjával voltak Isten ismeretének, s a látható tökéletességekből nem tudták felismerni azt, aki van, sem művei szemlélésekor nem ismerték fel a művészt, 2 hanem a tüzet, a szelet vagy az iramló levegőt, a csillagok körét, a hatalmas vizet vagy az ég világítóit tartották a világot kormányzó isteneknek. 3 Ha már ezekben isteneket láttak, mert szépségük elbűvölte őket, akkor tudniuk kellett volna, mennyivel kiválóbb a parancsolójuk. Mert a szépség szerzője teremtette őket. 4 Ha megcsodálták erejüket és hatásukat, ebből arra kellett volna következtetniük, hogy mennyivel hatalmasabb a teremtőjük. 5 Mert a teremtmények nagyságából és szépségéből összehasonlítás útján meg lehet ismerni teremtőjüket. 6 De ezek még csak csekély szemrehányást érdemelnek. Mert talán csak eltévednek, amikor valójában Istent keresik és akarják megtalálni. 7 Teremtményei közt élnek és igyekeznek a mélyükre hatolni, s amit szépnek látnak, annak látványa megejti őket. 8 Még sincs mentségük ezeknek sem. 9 Ha egyszer olyan nagy szellemi készségük volt, hogy át tudták kutatni a világot, honnét van, hogy nem találták meg előbb ennek urát? 10 De boldogtalanok voltak és holt dolgokba vetették reményüket, akik emberi kéz műveit nevezték isteneknek; aranyat, ezüstöt, műtárgyakat, állati alakokat vagy haszontalan köveket, régi idők keze munkáját.
Bölcs 14,8-31
Az emberi kéz csinálta bálvány azonban átkozott, meg az is, aki csinálta. Ez azért, mert azt csinálta, az meg azért, mert mulandó dolog létére istennek nevezték. 9 Mert egyaránt utálatos Isten előtt az istentelen és istentelen alkotása. 10 És készítőjével együtt a mű is bűnhődik. 11 Ezért ítélet alá esnek a pogányok bálványai is, mert utálat tárgyává lettek az Isten teremtette világon, botrány forrása az emberek lelkének és kelepce a balgák lábának. 12 Mert a kicsapongás kezdete a bálványok kigondolása; kitalálásuk meg az élet pusztulása. 13 Hisz sem kezdettől fogva nem léteztek, sem örökké nem maradnak meg. 14 Csak az emberek esztelen balgasága révén jöttek a világra; ezért gyors elmúlás vár rájuk. 15 Egy apa, akit nagyon korai gyász emésztett, elkészítette hirtelen elragadott gyermekének képmását, az immár halott embert istenként tisztelte, és alattvalóit titkos szertartásokra és áldozatokra kötelezte. 16 Idővel az istentelen szokás megszilárdult és törvényként megtartották. 17 A hatalmasok parancsára istenként tisztelték a faragott képet. Akiket az emberek nem tudtak szemtől szemben tisztelni, mivel távol laktak tőlük, azoknak alakját a távolból elképzelték, a királyról, akit tiszteltek, hű képet készítettek maguknak, hogy a távol levő előtt oly buzgalommal hódolhassanak, mintha jelen volna. 18 Tiszteletük fokozására a művész becsvágya olyanokat is ösztönzött, akik (a királyt) nem is ismerték. 19 Mert ez (a művész), hogy az uralkodó kedvében járjon, egész művészetét latba vetette, hogy minél szebben megmintázza. 20 Az alkotás szépségétől elragadott tömeg pedig most már az imádás tárgyának tekintette, akit kevéssel azelőtt még csak emberként tiszteltek. 21 Az élet romlására vezetett, hogy az emberek valami szerencsétlenség vagy az uralkodó hatalmának áldozataként a közölhetetlen nevet kőre és fára ruházták. 22 De nem érték be azzal, hogy megtévedtek Isten ismeretében, hanem akik a tudatlanság nagy háborúságában élnek, az ilyen bajokat még békének nevezik. 23 Amikor gyermekgyilkos áldozatokat, titkos szertartásokat, vagy vad tivornyákat tartanak furcsa szokásokkal, 24 nem ügyelnek sem az életre, sem a házasság tisztaságára, hanem az egyik orvul megöli a másikat, vagy házasságtöréssel keseríti. 25 Különbség nélkül mindenütt uralkodik a vér és a gyilkosság, a lopás és csalás, a meggyalázás és a hűtlenség, a lázadás és az esküszegés, 26 a jók zaklatása, a jótétemények elfeledése, a lelkek fertőzése, a nemek fölcserélése, a házasságok szétzüllesztése, a házasságtörés és a kicsapongás. 27 A névtelen bálványok imádása minden baj kezdete, oka és vége. 28 Mert vagy őrjöngenek mulatozásaik alkalmával, vagy hazugságokat jövendölnek, vagy istentelenül élnek, vagy könnyelműen hamis esküt tesznek. 29 Bízva bálványaik élettelenségében, arra számítanak, hogy nem éri baj őket, ha hamisan esküsznek. 30 De mind a kettőért utoléri őket az igazságos büntetés, (azért is), hogy az istenekre hagyatkozva hamisan vélekedtek Istenről, és (azért is), hogy - a jámborságot megvetve - csalárdságból hamisan esküdtek. 31 Mert nem azok hatalma, akikre esküsznek, hanem a bűnösöknek járó büntetés követi mindig a gonoszok botlásait. (vö. az egész 13-15. fejezetekkel)

Róm 1,20-21
Mert ami benne láthatatlan: örök ereje és isteni mivolta, arra a világ teremtése óta műveiből következtethetünk. Nincs hát mentségük, mert fölismerték az Istent, mégsem dicsőítették Istenként, s nem adtak neki hálát, hanem belevesztek okoskodásaikba és érteni nem akaró szívük elhomályosult.
Bölcs 13,1
Mert természettől balgák voltak mind az emberek, híjával voltak Isten ismeretének, s a látható tökéletességekből nem tudták felismerni azt, aki van, sem művei szemlélésekor nem ismerték fel a művészt,

Róm 1,23
A halhatatlan Isten fölségét fölcserélték a halandó ember, a madarak, a négylábúak és a csúszómászók képmásával.
Bölcs 11,15
Amikor dőreségük és istentelen gondolkodásuk félrevezette őket, és oktalan csúszómászókat és alávaló állatokat tiszteltek, büntetésül oktalan állatok sokaságát küldted rájuk,
Bölcs 12,24
Mert a tévelygés útjain túl messze jutottak, amikor együgyű gyermekként tévedtek, és isteneknek tartották, ami az állatok közt visszataszító és megvetett.

Róm 2,4
Avagy semmibe veszed, hogy Isten végtelenül jó, türelmes és elnéző, s nem jut eszedbe, hogy irgalma bűnbánatra akar vezetni?
Bölcs 11,23
De te mindenkin megkönyörülsz, mert mindent megtehetsz, és elnéző vagy az emberek bűnei iránt, hogy bűnbánatot tartsanak.

Róm 2,11
Isten ugyanis személyválogatás nélkül ítél
.
Sir 35,12
Az Úr igaz bíró: nem nézi az ember személyét
,

Róm 2,15
Ezzel igazolja, hogy a törvény szabta cselekedet a szívébe van írva. Erről lelkiismerete tanúskodik és önítélete, amely hol vádolja, hol menti majd azon a napon,
Bölcs 17,10
A gonoszság gyávának bizonyul, és ítéletet mond saját maga fölött. Zaklatja a rossz lelkiismeret, és mindig a legrosszabbat tételezi föl.

Róm 4,13
Az az ígéret ugyanis, hogy Ábrahám és utódai öröklik a világot
, nem a törvénnyel, hanem a hitbeli megigazulással kapcsolatban hangzott el.
Sir 44,21
Ezért esküvel ígérte meg neki, hogy utódaiban megáldja a népeket, s megsokasítja törzsét, mint a föld porát, és felmagasztalja, mint a csillagokat, örökrészt ad neki tengertől tengerig, és a folyamtól a földnek határáig.

Róm 4,17
Isten előtt, ahogyan az Írás mondja róla: "Sok nép atyjává rendeltelek." Mert hitt abban, aki életre kelti a halottakat, és létre hívja a nem létezőket.
Sir 44,19
Ábrahám egy sereg népnek híres atyja, nincs, aki dicsőségben versenyezhet vele.

Róm 5,5
A remény pedig nem csal meg, mert a nekünk ajándékozott Szentlélekkel kiáradt szívünkbe az Isten szeretete.
Sir 18,11
Ezért türelmes irántuk az Úr, s irgalmasságával elárasztja őket.

Róm 5,12
Amint tehát egy ember által lépett a világba a bűn, majd a bűn folyományaként a halál, és így a halál minden embernek osztályrésze lett, mert mindnyájan vétkeztek...
Bölcs 2,24
A sátán irigysége révén azonban a világba jött a halál, és akik vele tartanak, azok megtapasztalják
.

Róm 9,4
Izrael fiaiért: övék az istenfiúság, a dicsőség, a szövetségek, a törvényadás, az istentisztelet és az ígéretek.
Sir 44,12
Hűséges marad a törvényekhez törzsük, és a kedvükért még az unokáik is
.

Róm 9,19
"Azt kérdezheted erre: Miért von mégis felelősségre? Hiszen ki állhat ellen akaratának?"
Bölcs 12,12
Hisz ki mondhatná (neked): "Mit tettél?" Vagy ki szegülhetne ellene ítéletednek? Ki illethet váddal a népek megsemmisítéséért, amelyeket magad alkottál? Vagy ki léphet föl ellened az istentelen emberek ügyét pártolva?

Róm 9,21
Vagy nincs-e hatalma a fazekasnak, hogy ugyanabból az anyagból az egyik edényt díszesre, a másikat közönségesre formálja?
Bölcs 15,7
A fazekas
azon fárad, hogy az agyagot gyúrással képlékennyé tegye, és sok mindent készít belőle használatunkra. De ugyanabból az agyagból olyan edényeket is formál, amelyek tisztes célra szolgálnak, és olyanokat is, amelyek az ellenkező célra valók, mind ugyanolyan módon. Ám hogy milyen célra szolgáljon, azt a fazekas dönti el.

Róm 10,6
Ugyanakkor a hitből származó megigazulásról így szól: Ne kérdezd bensődben: "Ki megy föl az égbe?" Azért tudniillik, hogy Krisztust lehozza.
Bár 3,29
Ki száll fel az égbe, hogy megragadja, és lehozza a felhőkből?


Róm 10,7
Vagy: "Ki száll le az alvilágba?" Azért tudniillik, hogy Krisztust a holtak országából felhozza.
Bölcs 16,13
Mert hiszen neked hatalmad van élet és halál fölött, levezetsz az alvilág kapujához és újra felhozol onnét.

Róm 11,33
Mekkora a mélysége az Isten gazdagságának, bölcsességének és tudásának! Mily kifürkészhetetlenek szándékai, mily megfoghatatlanok útjai!
Bölcs 17,1
Ítéleteid súlyosak és kifürkészhetetlenek
, azért estek tévedésbe a javíthatatlan lelkek.

Róm 12,15
Azokkal, akik örülnek, örüljetek, s a sírókkal sírjatok.
Sir 7,34
Azoktól, akik sírnak, ne húzódjál félre, és gyászolj együtt a gyászolókkal
.

Róm 13,1
Mindenki vesse alá magát a fölöttes hatalomnak. Mert nincs hatalom, csak az Istentől, ami van, azt Isten rendelte.
Bölcs 6,3
A Mindenható adta nektek a hatalmat és a Magasságbeli az uralmat
, s majd számon kéri tetteiteket, és kivizsgálja szándékaitokat.

Róm 13,10
A szeretet nem tesz rosszat az embertársnak. A törvény tökéletes teljesítése tehát a szeretet.
Bölcs 6,18
A (bölcsesség) szeretete a törvényeinek a megtartása
, a törvények megtartása a halhatatlanság biztosítása,

Róm 15,4
Amit hajdan meg írtak, azt tanulságul írták, hogy az Írásból türelmet és vigasztalást merítsünk
reményünk megőrzésére.
1Mak 12,9
Nincs ugyan rá szükségünk, hiszen vannak szent könyveink, amelyekből vigasztalást meríthetünk,


Első Korintusi levél 

1Kor 1,24
a meghívottaknak azonban, akár zsidók, akár görögök: Krisztus Isten ereje és Isten bölcsessége.
Bölcs 7,24-25
Mert a bölcsesség mozgékonyabb, mint bármi, ami mozog, tisztaságánál fogva mindenen áthatol. Hiszen Isten erejének lehelete és a Mindenható dicsőségének tiszta kicsordulása; ezért nem érheti soha semmi folt.

1Kor 2,16
"Hiszen ki látta át Isten gondolatait, hogy oktatná őt?" Mi azonban birtokában vagyunk Krisztus gondolatainak.
Bölcs 9,13
Melyik ember képes fölismerni Isten akaratát, és ki tudja elgondolni, mit kíván az Úr?


1Kor 6,12
Minden szabad nekem, de nem minden hasznos
. Minden szabad, csak ne váljak semminek rabjává.
1Kor 10,23
"Minden szabad", de nem minden használ
. "Minden szabad", de nem minden szolgál javunkra.
Sir 37,28
Mert hisz nem minden jó mindenki számára, nem mindenki bír el mindenféle ételt
.

1Kor 10,1
Nem szeretném, ha elkerülné figyelmeteket, testvérek, hogy atyáink mind ott voltak a felhő alatt, mind átkeltek a tengeren,
Bölcs 19,7
Felhő jelent meg, és árnyékával beborította táborukat, és szárazföld bukkant elő, ahol azelőtt víz volt - nyitott út a Vörös-tengerből
és zöldellő mező az örvénylő áradatból.

1Kor 10,20
Dehogy! Amit a pogányok áldoznak, azt nem Istennek, hanem a sátánnak áldozzák. Igazán nem óhajtom, hogy közösségre lépjetek a gonosz lélekkel.
Bár 4,7
Teremtőtöket ingereltétek haragra: démonoknak áldoztatok, nem az Istennek.

1Kor 15,29
Különben mi értelme van annak, hogy a halottakért megkeresztelkednek? Ha a halottak egyáltalán nem támadnak fel, miért keresztelkednek meg értük?
2Mak 12,44-45
Ha ugyanis nem hitt volna az elesettek föltámadásában,
fölösleges és értelmetlen dolog lett volna a halottakért imádkozni. Arról is meg volt győződve, hogy akik jámborságban halnak meg, azokra nagy jutalom vár - ez szent és jámbor gondolat volt. Azért mutatott be engesztelő áldozatot, hogy megszabaduljanak bűneiktől.

1Kor 15,32
Mit használ nekem, hogy Efezusban - emberi módon szólva - vadállatokkal küzdöttem? Ha a halottak nem támadnak fel, akkor "együnk, igyunk, mert holnap úgyis meghalunk".
Bölcs 2,5-6
Életünk csak egy árnyék tovasuhanása, és halálunk nem ismétlődik meg, mert le van pecsételve, és nem tér vissza senki. Rajta hát! Élvezzük a jelenvaló jókat! Használjuk ki buzgón a világot, mint ifjúkorunkban!


Második Korintusi levél 

2Kor 5,1
Tudjuk ugyanis, hogy ha földi sátrunk leomlik, Istentől kapunk lakást: örök otthont a mennyben, amit nem emberi kéz épített.
2Kor 5,4
Am íg tehát e sátorban lakunk, szorongva sóhajtozunk
, mert nem azt akarjuk, hogy levetkőztessenek, hanem hogy felöltöztessenek, s így ami halandó, azt elnyelje az élet.
Bölcs 9,15
Mert a romlandó test gátolja a lelket, és a földi sátor ránehezedik a sokat tűnődő elmére.

2Kor 12,12
Apostoli küldetésem bizonyítékai
voltak nálatok a nagy türelem, a jelek, csodák és erőmegnyilvánulások.
Bölcs 10,16
Behatolt az Isten szolgájának lelkébe, és csodákkal és jelekkel lépett föl félelmetes királyokkal szemben.


Galata levél 

Gal 2,6
Azok, akiknek tekintélyük volt - hogy azelőtt milyenek voltak, nekem mindegy, az Isten nem nézi a személyt -, a tekintély birtokosai semmire sem köteleztek.
Sir 35,12-13
Az Úr igaz bíró: nem nézi az ember személyét
, és nem részrehajló a szegény kárára; meghallgatja azt, aki balsorsában kéri.


Efezusi levél 

Ef 1,16-17
mindig hálát adok értetek, és imádságomban újra meg újra megemlékezem rólatok. Urunknak, Jézus Krisztusnak Istene, a dicsőség Atyja adja meg nektek a bölcsesség és a kinyilatkoztatás lelkét, hogy megismerjétek.
Bölcs 7,7
Ezért könyörögtem, és megkaptam az okosságot; esdekeltem, és leszállt rám a bölcsesség lelke.

Ef 4,14
Akkor majd nem leszünk éretlenek, akiket a megtévesztő emberi tanítás és a tévedésbe ejtő álnokság minden szele magával sodor.
Sir 5,9
Ne rostálj bármi szélben
, s ne járj minden úton, [a kétszínű bűnös szokott így tenni].

Ef 6,14
Így készüljetek föl: csatoljátok derekatokra az igazság övét, öltsétek magatokra a megigazulás páncélját,
Bölcs 5,18
Mellvértnek az igazságosságot ölti fel, sisaknak meg fölteszi a csalhatatlan ítéletet
.


Filippi levél 

Fil 4,13
Mindent elviselek abban, aki erőt ad.

Bölcs 7,23
akadályt nem ismer, jótékony, emberbarát, állhatatos, szilárd, bátor, mindenható, mindent lát és áthatja a szellemet, a gondolkodó, a tiszta és a legfinomabb lényeket.


Fil 4,18
Megvan mindenem, mégpedig bőségesen. Bőven el vagyok látva, amióta Epafroditusztól átvettem küldeményeteket, mint kellemes illatú, Istennek tetsző áldozatot.
Sir 35,6
Kedves az igaz ember áldozata, nem felejti el az Úr, amit felajánl neki
.


Kolosszei levél 

Kol 2,3
Benne rejlik a tudomány és a bölcsesség minden kincse
.
Sir 1,25
A bölcsesség kincse a (sok) okos mondás
, a bűnös irtózik Isten félelmétől.


Első Tesszalonikai levél 

1Tessz 3,11
Isten
, a mi Atyánk és Urunk, Jézus (Krisztus) vezesse hozzátok utunkat!
Jud 12,8
Amikor kijött, könyörgött az Úrhoz, Izrael Istenéhez, hogy mutassa meg neki az utat népe fiainak megmentésére.

1Tessz 4,13
Az elhunytak sorsáról nem akarunk tájékozatlanságban hagyni benneteket, testvérek, hogy ne szomorkodjatok, mint a többiek, akiknek nincsen reményük.
Bölcs 3,18
Ha azonban korán meghalnak, akkor az ítélet napján sem reményük nem lesz, sem vigaszuk.

1Tessz 5,1
Ami az időt és az órát illeti, testvérek, arról nem szükséges írnom
.
Bölcs 8,8
Ha meg valaki gazdag tudást kíván, akkor ő ismeri a régmúltat és feltárja a jövendőt; ért a fordulatos beszédhez és a talányok megfejtéséhez; előre tud a jelekről és a csodákról, a korok és időszakok végéről.

1Tessz 5,3
Amikor azt mondogatják: "Béke és biztonság", akkor éri őket hirtelen a pusztulás, akárcsak a várandós asszonyt a fájdalom, és nem lesz menekvés számukra.
Bölcs 17,13-14
Azokat pedig, akik az alélt, a tehetetlen alvilág mélyéből felszállt éjszakát éppúgy, (mint a többi éjjelt) alvással akarták eltölteni, hol félelmetes kísértetek vették üldözőbe, hol lelkük csüggedése bénította meg hirtelen, és váratlan félelem fogta el őket.

1Tessz 5,8
Mi azonban, akik a nappaléi vagyunk, legyünk józanok s öltsük fel a hitnek és a szeretetnek páncélját, sisak gyanánt meg az üdvösség reményét.
Bölcs 5,18
Mellvértnek az igazságosságot ölti fel, sisaknak meg fölteszi a csalhatatlan ítéletet
.


Második Tesszalonikai levél 

2Tessz 2,1
Van még egy kérésünk: Urunk, Jézus Krisztus eljövetelét és vele való egyesülésünket illetően ne veszítsétek el rögtön józanságotokat,
2Mak 2,7
Amikor Jeremiás ezt megtudta, e szavakkal korholta őket: "A helynek ismeretlennek kell maradnia mindaddig, míg Isten újra egybe nem gyűjti népét, és meg nem könyörül rajta.

 

Első Timóteus levél 

1Tim 1,17
Az örökkévalóság királyának
, a halhatatlan és láthatatlan, egyedülvaló Istennek tisztelet és dicsőség mindörökkön örökké! Amen.
Tób 13,7
Magasztalom Istenemet és lelkem örül az ég Királyában.
Tób 13,11
Ragyogó világosság támad a föld minden táján. Eljön számtalan nép, messziről, a föld határairól, hogy Urunk, Istenünk szent nevének közelében lakjék. Ajándékot hoznak a kezükben, ajándékot az ég Királyának. Nemzedék nemzedék nyomába lépve megtisztel öröménekével és a kiválasztott neve fennmarad nemzedékről nemzedékre.

1Tim 6,15
Ezt a kellő időben megmutatja a boldog és egyedüli uralkodó, a Királyok Királya és Urak Ura,
2Mak 12,15
Erre Júdás és emberei a világ nagy urához folyamodtak, aki Józsue idejében faltörő kosok és ostromgépek nélkül is lerombolta Jerikó falait.
2Mak 13,4
Ám a Királyok Királya fölkeltette Antiochusz haragját a lázadó ellen. Amikor Liziász azzal vádolta, hogy minden bajnak Menelausz az oka, Antiochusz megparancsolta, vigyék Beröába, és az ottani szokás szerint végezzenek vele.


Második Timóteus levél 

2Tim 2,19
De azért az Isten alapköve szilárdan áll, s ez van ráírva: "Az Úr ismeri övéit." Továbbá: "Aki az Úr nevét hívja segítségül, szakítson a bűnös élettel."
Sir 17,26
Térj a Fölségeshez, hagyd a törvénysértést
, gyűlölj mindenféle utálatos dolgot.

2Tim 4,8
Készen vár az igazság győzelmi koszorúja, amelyet azon a napon megad nekem az Úr
, az igazságos bíró, de nemcsak nekem, hanem mindenkinek, aki örömmel várja eljövetelét.
Bölcs 5,15-16
Az igazak azonban örökké élnek, és az Úrban van a jutalmuk, és a Magasságbeli viseli gondjukat. Így elnyerik az Úr kezéből a dicsőség országát s a szépség diadémját, mert jobbjával oltalmazza és karjával védelmezi őket.


Titusz levél

Tit 3,4
Amikor azonban üdvözítő Istenünk kinyilvánította jóságát és emberszeretetét, megmentett minket.

Bölcs 1,6
Emberbarát lélek a bölcsesség, de nem hagyhatja büntetlenül a káromlót ajkai miatt. Mert Isten belelát a veséjébe, ismeri a szívét és hallja a szavait.


Zsidó levél

Zsid 1,3
Mint dicsőségének kisugárzása és lényegének képmása, ő tartja fenn hathatós szavával a mindenséget. A bűntől való megtisztítást elvégezve helyet foglalt az isteni Fölség jobbján,
Bölcs 7,26
Az örök világosság kisugárzása, és az Isten működésének tiszta tükre és jóságának képmása.

Zsid 4,12
Az Isten szava ugyanis eleven, átható és minden kétélű kardnál élesebb, behatol a lélek és szellem, az íz és a velő gyökeréig, megítéli a szív gondolatait és érzéseit.
Bölcs 18,15
mindenható szava zord harcos módjára ott termett az égből, királyi trónjáról a pusztulásra szánt föld közepén. Visszavonhatatlan parancsát hordozta éles pallos gyanánt, (vö. 7,22-30)

Zsid 5,6
Másutt meg ezt mondja: "Pap vagy mindörökké Melkizedek rendje szerint."
1Mak 14,41
Ezért elhatározták a zsidók és a papok, hogy Simon legyen a fejedelmük és a főpapjuk, míg föl nem lép egy hitelt érdemlő próféta.

Zsid 7,22
Ennek megfelelően Jézus egy kiválóbb szövetség kezese lett.
Sir 29,14-19
A jó ember kezeskedik az embertársáért, s csak a szégyentelen hagyja aztán cserben. Kezesed jóságát ne felejtsd el soha, hiszen saját magát adta oda érted. A gonosz képes tönkretenni a kezesét, és cserbenhagyni azt, aki megmentette. Sok jómódú embert tönkretett már a kezesség, s mint tenger hulláma, táncoltatta őket. Gazdag férfiak váltak miatta hontalanná, s idegen népek közt hányódtak-vetődtek. Bűnös, aki haszonért vállal kezességet, ezzel a saját végzetébe rohan.

Zsid 11,5
A hitéért ragadtatott el Hénoch, hogy ne ízlelje meg a halált: "Nem találták többé, mert az Úr elragadta." Még eltűnése előtt bizonyságot nyert, hogy kedves az Isten előtt.
Sir 44,16
Hénoch tetszett az Úrnak, azért elragadta, a megtérés példája a nemzedékek előtt.
Bölcs 4,10
Mivel kedves volt Isten előtt, szerette az Isten, és elvitte, mert bűnösök közt folyt az élete.

Zsid 11,6
Hit nélkül pedig nem lehet senki sem kedves, aki ugyanis az Istenhez járul, hinnie kell, hogy Ő van és megjutalmazza azt, aki Őt keresi.
Bölcs 10,17
Az igazaknak megadta a jutalmat fáradozásaikért, vezette őket csodás utakon, és nappal hajlékul szolgált nekik, éjjel meg csillagfényül.

Zsid 11,10
Várta ugyanis azt a szilárd alapokon nyugvó várost, amelyet majd az Isten tervez és épít.
Bölcs 13,1
Mert természettől balgák voltak mind az emberek, híjával voltak Isten ismeretének, s a látható tökéletességekből nem tudták felismerni azt, aki van, sem művei szemlélésekor nem ismerték fel a művészt,

Zsid 11,17
Ábrahám hittel áldozta fel Izsákot, amikor az Isten próbára tette. Készen volt rá, hogy feláldozza egyszülöttét, ő, aki ígéretképpen kapta,
1Mak 2,52
Ábrahám nem a próbatételben bizonyult-e hűségesnek, nem az szolgált-e megigazulására?
Sir 44,20
Megtartotta a Magasságbeli törvényét, és szövetséget kötött vele. Testén szerzett érvényt a szövetségnek, s hűséges maradt a megpróbáltatásban.

Zsid 11,28
Hittel ünnepelte meg a húsvétot, és a vérrel való meghintést, hogy az öldöklő ne ártson az elsőszülötteknek.
Bölcs 18,25
Ezek előtt meghátrált az öldöklő, visszahökkent tőlük mert a haragnak puszta próbája is elég volt.

Zsid 11,35
Asszonyok feltámasztás útján visszakapták halottaikat. Némelyek kínpadra jutottak, de nem fogadták el a szabadságot, csak hogy dicsőségesebb feltámadásban részesüljenek.
2Mak 7,20-29
Csodálnivaló, és örök emlékezetre méltó az anya, aki végignézte, mint halt meg mind a hét fia egyetlen napon. Erős lélekkel viselte, bízva az Úrban. Mindegyiküket buzdította, atyáik nyelvén, nemes érzelmekkel eltelve. Asszonyi érveit férfiúi bátorsággal toldotta meg. Ezt mondta nekik: "Nem tudom, hogyan öltöttetek testet méhemben. Nem én ajándékoztam nektek a lelket és az életet, nem én fűztem össze elemeiteket csodálatos módon, hanem a mindenség Teremtője, aki az emberiséget alkotta és létet adott mindennek. Ha most törvényeiért semmibe veszitek, irgalmában visszaadja nektek a lelket és az életet."
Antiochusz azt hitte, hogy megveti, és arra gyanakodott, hogy szidalmazza. Ezért a még életben levő legfiatalabbat nemcsak szavakkal igyekezett rábeszélni, hanem esküvel is biztosította, hogy ha eltér atyái törvényeitől, gazdaggá és boldoggá teszi; barátjává fogadja, felruházza magas tisztségekkel. De az ifjú semmiképp nem vetett rá ügyet. Erre a király odahívatta az anyát és rábeszélte, tanácsaival mentse meg fiát. Csak hosszú rábeszélésre vállalkozott rá, hogy meggyőzi fiát. De odahajolt hozzá, kigúnyolta a zsarnokot, és atyái nyelvén így beszélt: "Gyermekem, légy könyörülettel irántam! Kilenc hónapig hordoztalak méhemben, három esztendeig dajkáltalak és egész mostanáig neveltelek (és tápláltalak). Gyermekem, kérlek, tekints az égre, és nézz a földre és mindarra, ami rajta van! Gondold meg, hogy Isten semmiből teremtette és az emberi nem is ugyanígy keletkezett. Ne félj ettől a hóhértól, légy méltó bátyáidhoz! Vállald a halált, hogy a könyörület napján majd bátyáiddal együtt visszakapjalak." (vö. 6,18-7,42)

Zsid 12,9
S aztán test szerinti apáink is fenyítettek bennünket, mégis tiszteltük őket. Nem kell-e hát sokkal inkább a lelkek Atyjának engedelmeskednünk, hogy így elnyerjük az életet?
2Mak 3,24
Már ott állt testőreivel a kincstár előtt. Ám a lelkeknek és minden hatalomnak az Ura megmutatta erejét, úgyhogy akik merészeltek behatolni, az Isten hatalmától érintve mind elájultak és összeestek rémületükben.

Zsid 12,12
Ezért erősítsétek meg a lankadt kezeket és a megroggyant térdeket.
Sir 25,23
Nyomott kedélyt jelent és szomorú arcot, meg sebet a szívben a rossz asszony. Lankadt kezek jelzik és megroggyant térdek, ha férjét az asszony nem teszi boldoggá.

Zsid 13,7
Emlékezzetek meg elöljáróitokról, akik az Isten szavát hirdették nektek. Gondoljatok életútjuk végére, és kövessétek őket a hitben.
Bölcs 2,17
Lássuk hát, igazak-e a beszédei. Figyeljük meg, mi végre jut!

(Fel)


Jakab levele

Jak 1,1
Jakab, Istennek és Urunknak, Jézus Krisztusnak szolgája üdvözletet (küld) a szórványokban élő tizenkét törzsnek.
2Mak 1,27
Szétszórtságunkból vezess bennünket újra együvé. Szabadíts meg minket a pogány népek szolgaságától! Tekints irgalmasan a megalázottakra és a megvetettekre. Akkor megtudják a pogányok is, hogy a mi Istenünk vagy.

Jak 1,2
Testvéreim, tartsátok nagy örömnek, ha különféle megpróbáltatások érnek benneteket.
Sir 2,1
Fiam, ha Istennek szeretnél szolgálni, készülj fel igen sok megpróbáltatásra.
Bölcs 3,5
Kevés fenyítés után nagy jótéteményekben részesülnek, mert Isten próbára tette és magához méltónak találta őket.

Jak 1,13
Senki se mondja, aki kísértést szenved: "Az Isten kísért", mert az Istent nem lehet rosszra csábítani, és ő sem csábít rosszra senkit.
Sir 15,11-20
Ne mondd: "A bűnöm az Úrtól származik", mert ő nem hoz létre semmit, amit gyűlöl. Ne mondd: "Bukásomat neki köszönhetem", mert gonosz emberre neki nincs szüksége. Az Úr gyűlöl mindent, ami rossz, s azok sem szeretik, akik őt tisztelik. Ő teremtette a kezdet kezdetén az embert, és saját döntése hatalmába adta. Módodban áll, hogy megtartsd a parancsokat, hogy hűséges légy, megvan a hatalmad. Eléd öntötte a tüzet és a vizet, amire vágyol, az után nyújtsd a kezed. Az ember előtt ott az élet és a halál, megadatik neki, amit választ magának. Mert igen gazdag az Isten bölcsessége, erős a hatalma, s mindig lát mindent. Szeme azokon van, akik őt tisztelik, ismeri az ember minden egyes tettét. Senkinek sem adott parancsot a rosszra, sem pedig engedélyt arra, hogy vétkezzék.

Jak 1,19
Értsétek meg, kedves testvéreim: Legyen minden ember készen a hallgatásra, de késedelmes a szólásra, késedelmes a haragra.
Sir 5,11
Amikor hallgatásról van szó, légy fürge, s csak megfontoltan adj feleletet.

Jak 1,21
Ezért hagyjatok fel minden tisztátalansággal és burjánzó gonoszsággal, fogadjátok tanulékony lélekkel a belétek oltott tanítást, ez képes megmenteni lelketeket.
Sir 3,17
Fiam, alázattal vidd végbe tetteid, és jobban szeretnek majd, mintha adakoznál.

Jak 2,13
Mert az ítélet irgalmatlanul lesújt arra, aki nem irgalmas. Ám az irgalom győzelmet arat az ítélet fölött.
Tób 4,10
Az alamizsna ugyanis megment a haláltól és attól, hogy a sötétségre kerülj.

Jak 2,23
Így teljesült az Írás szava: "Ábrahám hitt az Istennek, ez megigazulására vált" és: "Az Isten barátjának" nevezték.
Bölcs 7,27
Bár csak egy, mindent megtehet, s jóllehet magában marad, megújítja a mindenséget. Nemzedékről nemzedékre betér a szent lelkekbe, így formálja meg Isten barátait és a prófétákat.

Jak 3,2
Mert sokban vétünk mindnyájan. Ha valaki nyelvével nem vétkezik, az tökéletes férfi, az képes egész testét is megfékezni.
Sir 14,1
Boldog az az ember, aki nem vétkezik szóval, és akit bűne miatt nem kínoz fájdalom.

Jak 3,6
A nyelv is tűz, a gonoszság világa. A nyelv az a tagunk, amely egész testünket beszennyezi, lángba borítja változékony életünket, maga meg a pokoltól fogott tüzet.
Sir 5,13
Dicsőség s gyalázat forrása a beszéd, a nyelv végzetévé válhat az embernek.

Jak 3,10
Ugyanabból a szájból áldás és átok jön. Testvéreim, ennek nem volna szabad így lennie!
Sir 5,13
Dicsőség s gyalázat forrása a beszéd, a nyelv végzetévé válhat az embernek.
Sir 28,12
Ha ráfújsz a szikrára, akkor lángra lobban, ha pedig ráköpsz, kialszik; bár a te szádból ered mind a kettő.

Jak 3,13
Van köztetek bölcs és értelmes ember? Azt a helyes életmódból fakadó, szelíd bölcsességben végbevitt cselekedetei bizonyítsák.
Sir 3,17
Fiam, alázattal vidd végbe tetteid, és jobban szeretnek majd, mintha adakoznál.

Jak 4,11
Ne rágalmazzátok egymást, testvérek. Aki testvérét megrágalmazza vagy ítélkezik testvére fölött, az a törvényt rágalmazza és a törvény fölött ítélkezik. Ha a törvény fölött ítélkezel, a törvénynek ahelyett, hogy megtartanád, a bírája vagy.
Bölcs 1,11
Kerüljétek hát a hasztalan zúgolódást, óvjátok nyelveteket a rágalmazástól, mert a titkos beszéd sem marad büntetlen, s a száj, amely hazudik, megöli a lelket.

Jak 5,3
Aranyotokat és ezüstötöket belepte a rozsda, és ez a rozsda tanúul szolgál ellenetek, és megemészti testeteket, mint a tűz. Vagyonotokat gyarapítottátok még az utolsó napokban is.
Jud 16,17
Jaj a nemzeteknek, melyek fölkelnek népem ellen, az Úr, a Mindenható megbünteti őket az ítélet napján. Tűzzel és féreggel veri testüket, fájdalmukban örökké jajgatnak."
Sir 29,10
Testvérre, barátra költsd inkább pénzedet, semmint a kő alatt megegye a rozsda.

Jak 5,4
Nos, a bér, amelyet a földeteket learató munkásoktól levontatok, felkiált, és az aratók szava felhatolt a Seregek Urának fülébe.
Tób 4,14
Éjszakára ne maradjon nálad egyetlen munkásnak a bére sem, hanem fizesd ki rögtön. Ha Istennek szolgálsz, megtérül. Vigyázz magadra, fiam, minden tettedben, és tudd mindig, mit csinálsz.

Jak 5,6
Az igazat elítéltétek, megöltétek, s ő nem tanúsított ellenállást.

Bölcs 2,10
Bánjunk el a szegény igazzal, ne kíméljük az özvegyet, és a koros aggastyán ősz hajától ne riadjunk vissza!
Bölcs 2,12
Leskelődjünk az igazra, mert terhünkre van. Szembeszáll tetteinkkel: bepanaszol bennünket törvényszegésért, és szemünkre hányja, hogy vétünk a tisztesség ellen.
Bölcs 2,19
Tegyük próbára, gúnyoljuk és bántalmazzuk, hogy megismerjük szelídségét és kipróbáljuk türelmét!



Péter első levele

1Pét 1,3
Legyen áldott az Isten és Urunk, Jézus Krisztus Atyja, aki minket nagy irgalmában Jézusnak a halálból való feltámadása által új életre hívott, az élő reményre,
Sir 16,12
Amilyen nagy az irgalma, annyira fenyít is, a tettei szerint ítél meg mindenkit.

1Pét 1,7
hogy a próbát kiállva hitetek, amely értékesebb a tűz próbálta veszendő aranynál, Jézus Krisztus megjelenésekor méltó legyen a dicséretre, a dicsőségre és a tiszteletre.
Sir 2,5
Mert az aranyat tűzben próbálják, a kiválasztottakat meg a balsors kohójában.
Bölcs 3,5-6
Kevés fenyítés után nagy jótéteményekben részesülnek, mert Isten próbára tette és magához méltónak találta őket. Mint aranyat a kohóban, megvizsgálta és elfogadta őket égőáldozatul.


Péter második levele

2Pét 2,7
Ugyanakkor megmentette az igaz Lótot, aki ezeknek a gonoszoknak kicsapongó életmódja miatt annyira szenvedett.
Bölcs 10,6
Az istentelen emberek pusztulásakor megmentette az igazat, amikor menekült a tűz elől, amely az "Ötvárosra" zúdult.

2Pét 3,9
Az Úr nem késik ígéretét teljesíteni, ahogy némelyek késedelmeskedésnek tartják, hogy türelemmel viseltetik irántatok, mert nem akarja, hogy valaki is elvesszen, hanem hogy mindenki bűnbánatot tartson.
Sir 35,19
És az Úr nem késik: türelmes hozzájuk,

 

Jelenések könyve

Jel 1,18
és az élő. Meghaltam, s íme, mégis élek, örökké. Nálam vannak a halálnak és az alvilágnak a kulcsai.
Sir 18,1
Aki öröktől él, az teremtett mindent,
Bölcs 16,13
Mert hiszen neked hatalmad van élet és halál fölött, levezetsz az alvilág kapujához és újra felhozol onnét.

Jel 2,12
"A pergamoni egyház angyalának ezt írd: Ezt mondja, aki a kétélű hegyes kardot tartja:
Bölcs 18,15
mindenható szava zord harcos módjára ott termett az égből, királyi trónjáról a pusztulásra szánt föld közepén. Visszavonhatatlan parancsát hordozta éles pallos gyanánt,

Jel 7,9
Ezután akkora sereget láttam, hogy meg sem lehetett számolni. Minden nemzetből, törzsből, népből és nyelvből álltak a trón és a Bárány előtt, fehér ruhába öltözve, kezükben pálmaág.
2Mak 10,7
Most azonban borostyánnal díszített botokat, zöld ágakat és pálmát vittek, és dicsőítő éneket zengtek annak, aki megadta nekik a templom megtisztításának örömét.

Jel 8,2
Ekkor hét angyalt láttam, az Úr előtt álltak, és hét harsonát kaptak.
Tób 12,15
Ráfael vagyok, egy a hét angyal közül, aki mindig készen áll arra, hogy az Úr fölséges színe elé lépjen."

Jel 8,3
Jött egy másik angyal, megállt az oltár előtt, aranyfüstölő volt nála. Sok tömjént kapott, hogy az összes szent imádásával tegye az aranyoltárra, amely az Isten trónusa előtt állt.
Tób 12,12
Tudjátok meg hát, hogy amikor imádkoztatok, te meg Sára, kéréseteket az Úr fölséges színe elé vittem és felolvastam. Éppen úgy azt is, hogy eltemetted a halottakat.

Jel 8,7
Az első angyal megfújta a harsonát. Erre vérrel vegyes jégeső és tűz záporozott a földre. A föld harmada elégett, a fák harmada pernyévé lett, és a zöldellő fű mind elhamvadt.
Sir 39,29
A tűzvészt, jégesőt, éhséget és pestist - ezt mind büntetésnek szánta.
Bölcs 16,22
Hó és jég ellenállt a tűznek és nem olvadt el, hogy megtudják: a tűz, amely a jégesőben is égett és az eső közepette is lángolt, csak ellenségeik termését tette tönkre,

Jel 9,3
A füstből sáskák lepték el a földet, és akkora erejük volt, amilyen a föld skorpióinak van.
Bölcs 16,9
Azokat megölte a sáskák és legyek csípése, és nem volt orvosság életük megmentésére, mert rászolgáltak, hogy ilyen lények révén bűnhődjenek.

Jel 9,4
Parancsot kaptak, hogy ne ártsanak a föld füvének, a zöldellő növénynek és fának, hanem csak az embereknek, akik nem hordják homlokukon az Isten pecsétjét.
Sir 44.18
Örök szövetségben megígérte neki: többé nem pusztít el mindent az áradat.

Jel 11,19
Megnyílt az égben az Isten temploma, és láthatóvá vált a szövetség ládája a templomban. Erre villámlás, égzengés, földrengés és nagy jégeső támadt.
2Mak 2,4-8
Az is benne van az Írásban, hogy a próféta isteni sugallatra elrendelte, hogy a sátort és a szövetség ládáját vigyék utána. Aztán fölment arra a hegyre, amelyre Mózes ment az Istentől örökségül kapott földet megnézni. Megérkezvén Jeremiás talált egy barlangszerű lakóhelyet, oda vitte a sátort, a szövetség ládáját és az illatáldozat oltárát. Aztán eltorlaszolta a bejáratot. Kísérői közül néhányan visszatértek, hogy megjelöljék az utat, de nem találták. Amikor Jeremiás ezt megtudta, e szavakkal korholta őket: "A helynek ismeretlennek kell maradnia mindaddig, míg Isten újra egybe nem gyűjti népét, és meg nem könyörül rajta. Akkor az Úr majd kinyilvánítja ezt a helyet. Megjelenik az Úr dicsősége és a felhő, mint Mózes idejében, és akkor, amikor Salamon imádkozott, hogy a templom fölszentelése magasztos legyen."

Jel 18,2
Teljes erejéből kiáltozott: "Elesett, elesett a nagy Babilon! Ördögök tanyája lett, minden tisztátalan szellem hajléka, minden tisztátalan madár fészke, minden tisztátalan és gyűlöletes állat odúja,
Bár 4,35
Az Örökkévaló tüzet bocsát rá hosszú időre, és démonok lakóhelye marad igen sokáig.

Jel 19,1
Aztán hallottam, hogy nagy sokaság zengi a mennyben, ezt mondva: "Alleluja! Üdv, dicsőség és hatalom legyen a mi Istenünknek,
Tób 13,17
Rubinnal és ofírkővel lesznek kirakva Jeruzsálem utcái, Jeruzsálem kapuiban újra visszhangzik majd az örömének, és minden háza ezt harsogja: Alleluja! Áldott legyen Izrael Istene! Örökre dicsőítsék benned a szent nevet!"

Jel 19,11
Ekkor nyitva láttam az eget. Egyszerre egy fehér ló jelent meg. Aki rajta ült, azt Hűségesnek és Igaznak hívták. Igazságosan ítél és harcol.
2Mak 3,25
Megjelent ugyanis nekik egy paripa, rajta félelmetes lovas és díszes szerszám. Heliodornak rontott, és mellső lábaival lesújtott rá.
2Mak 11,8
Amikor még Jeruzsálem közelében voltak, megjelent nekik egy fehérbe öltözött lovas.

Jel 20,12-13
Láttam, hogy trónja előtt állnak a halottak, kicsinyek és nagyok. Könyveket nyitottak ki. Kinyitottak egy másik könyvet is, az élet könyvét. A halottak fölött ítélkeztek, ahogy a könyvekben fel volt jegyezve, a tetteik szerint. A tenger visszaadta a beleveszett halottakat. A halál és az alvilág is visszaadta halottjait, és mindenki fölött ítéletet tartottak a tettei alapján.
Sir 16,12
Amilyen nagy az irgalma, annyira fenyít is, a tettei szerint ítél meg mindenkit.

Jel 21,19-20
A város falainak alapjait mindenféle drágakő díszítette. Az első alapkő jáspis, a második zafír, a harmadik kalcedon, a negyedik smaragd, az ötödik szárdonix, a hatodik kárneol, a hetedik topáz, a nyolcadik berill, a kilencedik topáz, a tizedik krizopráz, a tizenegyedik jácint, a tizenkettedik ametiszt.
Tób 13,17
Rubinnal és ofírkővel lesznek kirakva Jeruzsálem utcái, Jeruzsálem kapuiban újra visszhangzik majd az örömének, és minden háza ezt harsogja: Alleluja! Áldott legyen Izrael Istene! Örökre dicsőítsék benned a szent nevet!"


(Fel)

Mit mondanak erről az ókeresztény írók?


A Katolikus Egyház állította össze a Szentírás kánonját

(Továbi idézetek várhatók a Muratori töredékről, Jeruzsálemi Szent Cirilltől, Szent Athanasziosztól, Szent Ágostontól, a Karthágói zsinattól, Alexandriai Szent Cirilltől)

Tertullianus: Markion ellen, 4,5. (Kr. u. 212)

Az apostoli egyházak ugyanezen tekintélye áll a többi evanélium mellett is, melyeket következésképpen általuk és szerintük birtoklunk, Jánoséról mondom és Mátééról, bár amit Márk adott ki Péterének mondják, akinek tolmácsa volt Márk. Mert Lukács művét is Pálnak tulajdonítjuk szokásosan.


Órigenész: A Máté szerinti evangéliumhoz írt magyarázat – Töredék Euszébisz Egyháztörténetében, 6,25,3. (Kr. u. 244)

… a Máté szerinti evangéliumhoz írt magyarázatainak első könyvében pedig az egyházi kánonhoz ragaszkodva arról tanúskodik, hogy csak négy evangéliumot ismer, és így ír: „Amint a hagyományban tanultam a négy evangéliumról, melyek egyedül vitathatatlanok Istennek az ég alatt levő egyházában, először íródott az egykori vámos, később Jézus Krisztus apostola, Máté szerinti evangélium, amit a zsidóságból megtért hívők számára adott ki, és héber betűkkel alkotta meg. Másodikként íródott a Márk szerinti, aki úgy alkotta meg, amint Péter mutatta neki, és akit a katolikus levelében fiának is nevez ezekkel a szavakkal: „Köszönt titeket a Babilonban kiválasztott egyház és fiam, Márk.” [1Pét 5,13] Harmadikként íródott a Lukács szerinti, akit Pál megdicsért [vö. 2Kr 8,18-19; 2Tim 2,18; Kol 4,14], és aki a pogányokból megtért hívők sámára készítette evangéliumát. Mindezek után íródott a János szerinti.”


Szent I. Damasus pápa / Római zsinat: Decretum Damasii: A Szentírás kánonja (Kr. u. 382) (DH 179-180)

Most pedig az isteni Írásokról kell határozni, mit fogad el az egyetemes katolikus Egyház, és mit kell kerülni.
Kezdődik az Ószövetség sorrendje. Teremtés egy könyve; Kivonulás egy könyve; Leviták egy könyve; Számok egy könyve; Második Törvénykönyv egy könyve; Józsue egy könyve; Bírák egy könyve; Rút egy könyve; Királyok négy könyve {= Sámuel két könyve, Királyok két könyve}; Krónikák két könyve; A 150 Zsoltár egy könyve; Salamon három könyve: úgymint a Példabeszédek egy könyve; a Prédikátor egy könyve {= Kohelet}; az Énekek Énekének egy könyve; ugyancsak a Bölcsesség egy könyve; Sirák fia egy könyve.
Továbbá a Próféták sorrendje. Izajás egy könyve; Jeremiás egy könyve a Cinoth-tal azaz a Siralmakkal; Ezekiel egy könyve; Dániel egy könyve; Ozeás egy könyve; Ámosz egy könyve; Mikeás egy könyve; Joel egy könyve; Abdiás egy könyve; Jónás egy könyve; Náhum egy könyve; Habakuk (Ambakum) egy könyve; Szofoniás egy könyve; Aggeus egy könyve; Zakariás egy könyve; Malakiás (Malacihel) egy könyve.
Továbbá a Történeti könyvek sorrendje. Jób egy könyve; Tóbiás egy könyve; Ezdrás két könyve {=Ezdrás egy könyve, Nehemiás egy könyve}; Eszter egy könyve; Judit egy könyve; Makkabeusok két könyve.
Továbbá az Új és örök Szövetség könyveinek rendje, amelyet a szent és katolikus római Egyház elfogad és tisztel. Evangéliumok négy könyve: Máté szerint, egy könyv; Márk szerint, egy könyv; Lukács szerint, egy könyv; János szerint, egy könyv.
Pál levelei, szám szerint 14: a Rómaiaknak írt egy; a Korinthosziaknak írt két; az Efezusiaknak egy, a Tesszalonikaiaknak két, a Galatáknak egy, a Filippieknek egy, a Kolosszeieknek egy, Timóteusnak két, Titusznak egy, Filemonnak egy, a Zsidóknak egy.
Továbbá János Jelenéseinek egy könyve.
Továbbá az Apostolok Cselekedeteinek egy könyve.
Továbbá a kánoni levelek, szám szerint 7: Péter apostol két levele, Jakab apostol egy levele, János apostol egy levele, a másik1, a presbiter Jánosnak két levele, a zelóta Júdás apostol egy levele.
Itt végződik az Újszövetség kánonja.


Hippói zsinat: 36. kánon (Kr. u. 393)

A kanonikus írásokon kívül semmi mást ne olvassanak fel a gyülekezetben az "isteni Írások" címe alatt. Kanonikus írások pedig a következők: Teremtés, Kivonulás, Leviták, Számok, Második Törvénykönyv, Józsue, Bírák, Rút, Királyok négy könyve {= Sámuel két könyve, Királyok két könyve}, Krónikák két könyve, Jób, Dávid Zsoltároskönyve, Salamon öt könyve, a Próféták tizenkét könyve, Izajás, Jeremiás, Dániel, Ezekiel, Tóbiás, Judit, Eszter, Ezdrás két könyve {= Ezdrás egy könyve, Nehemiás egy könyve}, Makkabeusok két könyve.
Az Újszövetség {kanonizált könyvei} pedig: a négy Evangélium, az Apostolok Cselekedetei, Szent Pál tizenhárom levele, Szent Pál egy levele a zsidókhoz, Szent Péternek két levele, Szent Jánosnak három levele, Szent Jakabnak a levele, Szent Júdásnak a levele, Szent Jánosnak a Jelenései.
Tanácsot kérve a tengerentúli Egyháztól ennek a kánonnak a megerősítését illetően.


Szent Siricius / III. Karthágói zsinat 47. kánon (Kr. u. 397) (DH 186)

[Elhatározta a zsinat,] ... hogy a kanonikus írásokon kívül semmi mást ne olvassanak fel a gyülekezetben az "isteni Írások" címe alatt. Kanonikus írások pedig a következők: Teremtés, Kivonulás, Leviták, Számok, Második Törvénykönyv, Józsue, Bírák, Rút, Királyok négy könyve {= Sámuel két könyve, Királyok két könyve}, Krónikák két könyve, Jób, Dávid Zsoltároskönyve, Salamon öt könyve, a Próféták tizenkét könyve, Izajás, Jeremiás, Dániel, Ezekiel, Tóbiás, Judit, Eszter, Ezdrás két könyve {= Ezdrás egy könyve, Nehemiás egy könyve}, Makkabeusok két könyve.
Az Újszövetsé {kanonizált könyvei} pedig: az evangliumok négy könyve, az Apostolok Cselekedeteinek egy könyve, Pál apostol tizenhárom levele, ugyanezen apostolnak a sidókhoz írt egy, Péternek két, Jánosnak három [vö. DH 180], Jakabnak egy, Júdásnak egy [levele], János Jelenései.
[Egy kéziratban van hozzáfűzve:] ... hogy tanácsot kérjenek a tengerentúli Egyháztól ennek a kánonnak a megerősítését illetően.


I. Toledói zsinat: 12. kánon (Kr. u. 400) (DH 202)

Ha valaki … azt hinné, hogy azokon kívül, amelyeket a katolikus Egyház elfogadott, más írásokat is tekintélyként kell elfogadni, ill. Így tisztelni: legyen kiközösítve.


Szent I. Ince pápa: Levél Exsuperius toulouse-i püspöknek, 6,7,13 (Kr. u. 405) (DH 213)

Hogy pedig mely könyveket vettek fel a kánonba, megmutatja a rövid függelék. Azt akartad, hogy oktassalak ki, tehát várva-várt nyilatkozatom szerint ezek a következők:
Mózes 5 könyve, azaz a Teremtés, a Kivonulás, a Leviták, a Számok könyve, a Második Törvénykönyv, és Józsue 1 könyve, a Bírák 1 könyve, a Királyságok 4 könyve [= Sámuel 2 könyve, Királyok 2 könyve], egyszersmind Rúté is, a Próféták 16 könyve, Salamon 5 könyve, a Zsoltároskönyv.
Hasonlóképpen a történelmi könyvek: Jób 1 könyve, Tóbiás 1 könyve, Eszter 1 könyve, Judit 1 könyve, Makkabeusok 2 könyve, Ezdrás 2 könyve [= Ezdrás 1 könyve, Nehemiás 1 könyve], a Krónikák 2 könyve.
Hasonlóképpen az Újszövetség könyvei: az evangéliumok 4 könyve, Pál apostol 14 levele, János 3 levele, Péter 2 levele, Júdás 1 levele, Jakab 1 levele, az Apostolok Cselekedetei, János Jelenése.


Szent Ágoston: A keresztény tanításról 2,8,13 (Kr. u. 426)

Az Írás teljes kánonja pedig, amely körül egész vizsgálódásunk forog, mint említettem, a következő könyveket foglalja magában: Mózes öt könyvét, azaz a Teremtés, Kivonulás, a Leviták és a Számok könyvét, továbbá a Második Törvénykönyvet; ezután Józsué és a Bírák egy-egy könyvét, majd egy olyan könyvet, amelyet Ruth könyvének neveznek ugyan, valójában azonban a Kiráylok könyvének kezdetéhez tartozik; ezután következik a Királyok négy, illetve a Krónikák két könyve, amelyek nem az előző könyveket folytatják, hanem mintegy lazán hozzájuk kapcsolódó, azokkal párhuzamosan futó eseményekről tudósítanak. Ez a történelem, amely az időrendet és az események sorrendjét fogja át. Vannak azonban ezzel mintegy ellentétes rendet követő könyvek is, amelyek sem ehhez a sorrendhez, sem egymáshoz nem kapcsolódnak. Ilyenek Jób, Tóbiás, Eszter és Judit könyvei, továbbá a Makkabeusok és Ezdrás két-két könyve. Úgy tűnik leginkább még Ezdrás könyvei követik a Királyok, illetve a Krónikák könyvével végződő történeti elbeszélést. Ezután következnek a próféták könyvei, közöttük Dávidtól a Zsoltárok egy könyve és Salamon három könyve: a Példabeszédek, az Énekek éneke és a Prédikátor könyve. Azért mondtam csak hármat, mert a Bölcsesség könyvét és az Ecclesiasticus címűt csak bizonyos hasonlóságok alapján tulajdonítják Salamonnak, egyébként pedig erősen bizonygatják, hogy Jézus, Sirák fia foglalta őket írásba. Minthogy azonban érdemesnek bizonyultak arra, hogy a hitelesek között foglaljanak helyet, a próféták könyvei közé kell sorolnunk őket. Hátravannak még azoknak a könyvei, akiket sajátos értelemben is prófétáknak nevezünk, azaz a tizenkét próféta egy-egy könyve, amelyeket, minthogy szorosan kapcsolódnak egymáshoz és sohasem választották szét őket, egyetlen könyvnek veszünk. A próféták nevei a következők: Ózeás, Joel, Ámosz, Abdiás, Jónás, Mikeás, Náhum, Habakuk, Szofoniás, Aggeus, Zakariás, Malakiás. Kívülük van még négy próféta, akik hosszabb lélegzetű könyveket írtak: Izajás, Jeremiás, Dániel és Ezekiel. A hitelesnek tekintett Ószövetség ezt a negyvennégy könyvet foglalja magában. Az Újszövetség viszont a következőket: a négy könyv terjedelmű Evangéliumot, azaz a Máté, Márk, Lukács és János szerinti evangéliumot, továbbá Pál apostol tizenkét levelét: a rómaiakhoz egyet, a korintusiakhoz kettőt, aztán egyet-egyet a galatákhoz, az efezusiakhoz és a filippiekhez, a tesszalonikiekhez kettőt, a kolosszeiekhez egyet, Timóteushoz kettőt és további egyet-egyet Títuszhoz, Filemonhoz és a zsidókhoz; azután Péter kettő, János három, valamint Júdás és Jakab egy-egy levelét, végül pedig az Apostolok cselekedeteinek és János jelenéseinek egy-egy könyvét.


Deuterokanonikus könyvek az Egyházatyáknál

(További idézetek várhatók Szent Ireneusztól, Tertullianustól, a Muratori tekercsről, Alexandriai Szent Kelementől, Hippolütosztól, Órigenésztől, Szent Cyprianustól, Nagy Szent Dionüsziosztól, Lactantiustól, Alexandriai Sándortól, Szent Afraháttól, Jeruzsálemi Szent Cirilltől, Poitiers-i Szent Hilariustól, Szent Athanasziosztól, Nagy Szent Baszileiosztól, Nüssziai Szent Gergelytől, Nazianzoszi Szent Gergelytől, Szent Ambrustól, Aranyszájú Szent Jánostól, Szent Jeromostól, Cassian Szent Jánostól, Lerins-i Szent Vincétől, Küroszi Theodorétosztól, Nagy Szent Leótól, Nagy Szent Gergelytől, Damaszkuszi Szent Jánostól, a II. Nikaiai Zsinattól.)


Barnabás levele, 6, 6-8 (Kr. u. 74)

Mit mond még a próféta? „Körülvett engem a gonoszok gyülekezete, mint a méhek a lépet [Zsolt 22,17; 118,12], és, köntösömre sorsot vetettek” [Zsolt 22,19]. Mert testben akarta kinyilatkoztatni magát és szenvedni, így előre kinyilatkoztatta a szenvedést is. A próféta ugyanis ezt mondja Izraelnek: „Jaj azok lelkének, akik gonosz tanácsot tartottak önmaguk ellen [Iz 3,9], eképpen szólva: „Kötözzük meg az igazat, mert terhünkre van” [Bölcs 2,12]. Mit mond nekik Mzes, a másik próféta? „Íme, ezt mondja az Úr Isten: „Menjetek be a jó földre, melyet az Úr esküvel ígért Ábrahámnak és Izsáknak és Jákobnak, és osszátok fel az országt, mely tejjel-mézzel folyó” [Kiv 33,1; Lev 20,24].


Római Szent Kelemen: Levél a korintusiakhoz 27,4-7 (Kr. u. 80)

A Felséges Igéjében alkotott meg mindent, és Igéjében megteheti ő azt is, hogy mindezeket megsemmisíti. „Ki mondhatná azt néki: - Mit tettél? Ki állhatna ellent hatalma erejének?” [Bölcs 12,12; 11,22]. Úgy tesz mindent, ahogyan ő akarja, és amikor ő akarja; semmi sem múlhat el abból, ami felől rendelkezett. Minden szeme előtt van, szándékai elől semmi sem rejtőzhet el, mert az egek elmondják Isten dicsőségét, az ő kezének alkotásait hirdeti az égboltozat, nap a napnak adja tovább a szót, éjszaka az éjszakának mondja tovább a tudást, nincsenek oly szavak, sem beszédek, melyek ne hallatnák hangjaikat [Zsolt 19,1-3].


Didakhé 1,1-2 (Kr. u. 90)

Két út van, egy az életé, egy a halálé, a két út között pedig nagy különbség van. Az élet útja ez: először, „szeresd Istenedet, aki teremtett téged”, másodszor, „szeresd felebarátodat, mint önmagadat” [MTörv 6,5; Lev 19,18; Mt 22,36-39; Mk 12,30-31]. „Te se tedd azt másnak, amit nem akarsz, hogy neked tegyenek” [Sir 7,30].


Didakhé, 4,3-5 (Kr. u. 90)

Szakadást ne okozz, békétsd ki a szembenállókat! „Ítélj igazságosan” [MTörv 1,16.17; Péld 31,9], ne légy személyválogató, fedd meg az elbukottakat! Ne kételkedj, meglesz vagy nem! „Ne legyen kezed kinyújtva akkor, amikor kapsz, összeszorulva viszont, amikor rajtad a sor, hogy adj.” [Sir 4,31].


Szent Polikárp: Levél a filippiekhez, 10. (Kr. u. 135)

Álljatok erősen mindezekben, kövessétek az Úr példáját, szilárdan és megingathatatlanul a hitben, az egymás iránti testvéri szeretetben [vö. 1Pét 2,17; 3,8; Jn 13,34; 15,12; Róm 13,8], egyesülve az igazságban, szolgáljátok egymást az Úr szelidségében, senkit meg ne vessetek. Ha jót tehettek, el ne mulasszátok, mert „az adakozás megment a haláltól” [Tób 4,10; 12,9]. Vessétek alá magatokat egymásnak [1Pét 5,5], „legyen kifogástalan életformátok a pogányok előtt” [1Pét 2,12], hogy jó tetteitekért dicsérjenek titeket, és ne káromolják az Urat köztetek. Jaj annak, aki miatt az Úr nevét káromolják  [Iz 52,5]! Józanságra tanítsatok mindenkit, melyben magatok is éltek.


Szardeszi Melitón: Töredék Euszébisz Egyháztörténetében, 4,26. (Kr. u. 177)

Melitón üdvözli Onészimosz testvért. Miután többször megkértél rá, mivel lelkesedsz a tanítás iránt, hogy kivonatokat készítsek számodra a Törvényből és a prófétákból, melyek Üdvözítőnkre és egész hitünkre vonatkoznak, aztán azt is meg akartad tudni, hogy pontosan hány régi Könyv van és mi a sorrendjük, azon voltam, hogy ezt megtegyem, mivel megismertem a hit iránti lelkesedésedet és a tanítás iránt megnyilvánuló tudásszomjadat, hogy Isten utáni vágyakozásból mindennél többre becsülöd ezeket, hiszen az örök üdvösség elnyeréséért harcolsz. Eljutva tehát Keletre, és elérve egészen addig a helyig, ahol hirdették (az Írást) és ahol beteljesedett, pontosan megtanultam az Ószövetség könyveit, melyeknek listáját elküldöm neked. Neveik a következők: Mózes öt könyve: Teremtés, Kivonulás, Számok, Leviták, Második Törvénykönyv, Józsue Navé, Bírák, Ruth, Királyok négy könyve, Paraleipomenon két könyve, Dávid Zsoltárai, Salamon Példabeszédei vagy (és) Bölcsessége, Ekklesziasztész, Énekek Éneke, Jób, próféták: Izajás, Jeremiás, a Tizenkettő egy könyvben, Dániel, Ezekiel, Ezdrás. Ezekből készítettem magamnak a kivonatokat is, melyeket hat könyvre osztottam fel.


Athénagorasz: Kérvény a keresztények ügyében 9,1-3. (Kr. u. 177 körül)

Ha ilyenfajta gondolatokkal megelégednénk, bárki emberi tannak tarthatná tanításunkat. Mivel azonban a próféták szavai erősítik meg érveinket, - s gondolom Ti is, hiszen igen tanultak vagytok, és igen buzgólkodtok a tudományok terén, nem ismeretlen előttetek, amit Mózes, Izaiás, Jeremiás, vagy a többi próféta írt, akik elragadtatásban mondták ki azokat a gondolatokat, amiket az isteni Lélek sugallt nekik, a Lélek pedig eszközként használta őket, ahogyan a furulyás szokta fújni furulyáját. Mit mondtak hát ők? „Az Úr a mi Istenünk, mást ne hasonlítsanak hozzá!” [Bár 3,36]. Ismét: „Én vagyok az Isten, az első és utolsó, rajtam kívül nincs Isten” [Iz 44,6; 41,4]. Hasonlóképpen mondja: „Nem volt más Isten, sem előttem, sem utánam nem lesz; én Isten vagyok és nincs más rajtam kívül” [Iz 43,10-11]. Nagyságáról pedig: „Az ég az én trónom és a föld lábam zsámolya. Milyen hajlékot építenétek nekem, vagy miféle hely nyugalmam helye?” [Iz 66,1]. Rátok hagyom, alaposabban is kutassátok a jövendöléseket a könyvekben, hogy kellő megfontolással magatok vessetek véget az ellenünk elkövetett jogtalanságoknak.


Szent Iréneusz: Az apostoli igehirdetés  feltárása 97-98. (Kr. u. 185 körül)

Ezért mondja róla Jeremiás is: „Ki az, aki az égbe emelkedett, és megragadta, és ki szállt le a felhőből? Ki kelt át a tengeren és megtalálta, ki hozta el az aranyért? Senki sem találja az utat, senki sem fogja fel az ösvényt. De az, aki mindent bölcsessége által ismert, ő az, aki megalapította a földet mindörökké, és betöltötte kövér négylábúakkal, aki elküldi a fényt és az elterjed – aki hívja, és azok félelemmel meghallják – és a csillagok felemelkednek az előző estéért és örvendeznek; hívja őket, és azok mondják: „Íme, itt (vagyunk)” örömmel világítanak alkotójuknak. Ő a mi Urunk, hozzá senki sem hasonló, minden utat megtalál tudása és Jákobnak, szolgájának adta és Izraelnek kedveltjének, továbbá, megjelent a földön és az emberek között járt. Ez Isten parancsainak és Törvényének könyve, mindörökre, mindannak, akinek birtokában van, életül (szolgál), de azok, akik elhagyják „meghalnak”.” [Bár 3,29-4,1] … Ez, kedves barátom, az igazság igehirdetése, a mi üdvösségünk képe, és az élet útja, melyet a próféták hirdettek, melyet Krisztus megszilárdított, és az apostolok hirdettek, és az Egyház ezen az egész földön átad fiainak. Ő őrzi teljes gondossággal, jóakarattal és Istennek tetszően a jó tettek által, és egészséges gondolkodással.


Tertullianus: Pergátló kifogás az eretnekekkel szemben, 7. (Kr. u. 200)

A mi tanításunk Salamon csarnokából származik [vö. ApCsel 5,12] – az a része is, amely azt tanítja, hogy Istent a szív egyszerűségében kell keresni [Bölcs 1,1].


Tertullianus: A skorpiócsípések ellenszere, 8,5-6. (Kr. u. 205)

Figyelmeztették őket a nekik szóló jeremiási sorok, melyek a fogság elviselésére intettek: „Mostantól látni fogjátok a babiloniaiak arany, ezüst és fa isteneit, ahogy azokat vállukon hordozzák az emberek. Félelmeteseknek mutatják a nép előtt. Ti azonban vigyázzatok, nehogy kövessétek az idegeneket! Félelem fogjon el benneteket, amikor látjátok, hogy a tömeg előttük vagy mögöttük imádásra leborul, akkor ezt mondjátok lelketekben: Téged kell imádnunk, Urunk” [Bár 6,3 skk]


Órigenész: A prinípiumokról 1,2,13 (Kr. u. 230)

Ha pedig az Írásokban másokra utalva fordul elő a „jó” kifejezés; „jó angyal” [Tób 5,22], „jó ember” [2Makk 15,23; Mt 12,35], „jó szolga” [Mt 25,21], „jó kincs” vagy szív [Lk 8,15], esetleg „jó fa” [Mt 7,17], akkor minden ilyen esetben átvitt értelemben van szó jóról, mert ezek járulékos és nem szusztanciális módon birtokolják a jóságot.


Órigenész: A princípiumokról 2,1,5 (Kr. u. 230)

Hogy azután az Írás tekintélye alapján is elhiggyük, miszerint így áll a dolog, halljuk, miképp erősíti meg ezt a tant a Makkabeusok könyve, ahol a hét mártír anyja fiai egyikét buzdítja a kínzások elviselésére. Ezt mondja ugyanis: „Kérlek fiam! Tekints az égre, a földre és mindenre, ami bennük van, és értsd meg, hogy Isten a semmiből teremtette! [2Makk 7,28]”


Órigenész: A princípiumokról 3,2,4 (Kr. u. 230)

Úgy találjuk, hogy a szívünkből származó gondolatok vagy bármely esemény emléke, tetszőleges dolog és ok szemlélése, időnként belőlünk magunkból születik, máskor az ellenséges erők gerjesztik, néha pedig az Isten vagy a szent angyalok küldik. Ez akár mesébe illőnek is tűnhetne, ha nem igazolná a szent iratok tanúsága. Ami tehát a belőlük eredő gondolatokat illeti, Dávid igazolja létezésüket, midőn így szól a Zsoltárokban: „Mert az ember gondolata is téged dicsőít, és a gondolatok maradékai is ünnepnapot ülnek neked.” [Zsolt 84,6 LXX] Azokról, amelyek az ellenséges erőkből szoktak keletkezni, Salamon a következőképp beszél a Prédikátor könyvében: „Ha az uralmat birtokló szellem föléd kerekedik, el ne hagyd a helyedet, mivel a gyógyulás sok hibát helyrehoz.” [Préd 10,4] Erről Pál apostol is tudósít, midőn így szól: „Lerombolván a gondolatokat és minden gőgöt, mely Isten ismerete ellen felemelkedik.” [2Kor 10,5] … Arról pedig, hogy még a jó illetve a gonosz angyalok is sugalmaznak bizonyos gondolatokat az emberi szívbe, jelzést ad a Tóbiást kísérő angyal [Tób 5,5skk] illetve a próféta szava: „A belőlem szóló angyal válaszol.” [Zak 1,14]


Órigenész: A prinípiumokról 4,33 (Kr. u. 230)

De úgy vélem, az „anyag” szó összes többi előfordulásánál sem jelenti azt, amit most kutatunk, kivéve egyedül a Bölcsesség könyvét, melyet Salamon Bölcsességének neveznek; ennek a könyvnek azonban nem mindenki tulajdonít szentírási tekintélyt. Itt ezt találjuk: „Mert mindenható kezed, amely a világot az alaktalan anyagból teremtette, küldhetett volna ellenük medvét, bősz oroszlánt seregestül”.


Órigenész: A zsidók kánonja – Töredék Euszébiosz Egyháztörténetében, 6,25. (Kr. u. 244)

[Órigenész] megadja az ószövetségi szent Írások listáját, és szó szerint ezt írja: „Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a kánoni könyvek szám, amint a zsidók hagyománya tartja, huszonkettő, ahány betűjük is van (az ábécében).” Aztán néhány dolog után hozzáfűzi: „A huszonkét könyv a zsidók szerint a következő: az, amit mi Teremtésnek nevezünk, a zsidók pedig a könyv kezdetéről „Brészith”-nek, vagyis „Kezdetben”-nek; utána jön a Kivonulás: „Uelleszmóth”, vagyis „Ezek a nevek”; Leviták: „Uikra”, vagyis „És hívta”; Számok: „Ammeszfekódeim”; Második Törvénykönyv: „Elleaddebareim”, vagyis „Ezek a nevek”; Józsue, Navé fia: „Iószuebennun”; Bírák, Ruth (náluk egy könyvben): „Szófteim”; Királyok első és második könyve (náluk egy): „Sámuel”, vagyis „Isten választottja”; Királyok harmadik és negyedik könyve egyben: „Úammelkhdavid”, vagyis „Dávid uralkodása”; Paraleipomenon első és második könyve egyben: „Dabréiamein”, vagyis „Napok szavai”; Ezdrás első és második könyve egyben: „Ezra”, vagyis „Segítő”; Zsoltárok könyve: „Szfarthelleim”; Salamon Példabeszédei: „Melóth”; Prédikátor: „Kóelth”; Énekek Éneke (nem pedig Énekek Énekei, mint egyesek gondolják!): „Szirasszireim”; Izajás: „Iesszia”; Jeremiás a Siralmakkal és a Levéllel egyben: „Ieremia”; Dániel: „Daniél”; Ezekiel: „Iezekiél”; Jób: „Iób”; Eszter: „Eszthér”. Ezeken kívül vannak a makkabeusok könyvei, amit „Szarbéthszabanaiel”-nek neveznek.”


Szent Cyprianus: A bizonyítékok három könyve Quirinushoz, Beveztés; 3,4.6.20. (Kr. u. 248)

Ezeknek olvasása hasznos a hit alapelemeinek vázolásaként. Még több erőt fogasz meríteni… ha teljes egészben átvizsgálod a régi és az új írásokat, ha a sugalmazott könyvek minden tekercsét végigolvasod. Ami keveset most az ihletett írásokból merítettünk, azt idővel elküldjük Neked.
Így találjuk a Királyok 1. könyvében: „A magtalan hetet szül, és akinek sok fia volt, erőtlen” (1Sám 2,5). A hét fiú a hét egyház. Ezért Szent Pál is hét egyháznak írt, a Jelensek könyve is hét egyházat említ, hogy érvényben maradjon a hetes szám, mert hét nap alatt teremtette Isten a világot is, hét angyal van, akik Isten színe előtt szolgálnak és vele társalognak, mint Ráfael angyal mondja Tóbiás könyvében (Tób 12,19).

…Ugyancsak Salamonnál, a Sirák fia könyvében: „Én a magasságbeli ajkáról jöttem elő minden teremtményt megelőzően. Az én művem az égben az, hogy ki nem alvó fény támadjon, és ködbe borítottam az egész földet. Én a magasságban lakozom, és trónom a felhőoszlopban van. Körbejártam az ég kerületét, és behatoltam a mélység aljára, a tenger hullámain jártam, és megálltam minden földön, minden népnél, és minden nemzetnél dicsőségem volt, és minden nagynak és kicsinek szívét erőmmel legyőztem. Bennem van az élet és erő minden reménye. Jöjjetek hozzám mind, akik kívántok engem” (Sir 24,3-6)

Ugyanígy találjuk Jeremiásnál [hogy Krisztus Isten]: Ez a mi Istenünk, és nem tartanak annak mást rajta kívül, aki megtalálja minden bölcsesség útját, és azt gyermekének, Jákobnak, és a neki kedves Iraelnek adja. Ezek után a földön látható lesz, és az emberekkel érintkezik” (Bár 3,36-38)

Salamon Bölcsességében olvasható: „Lessük meg az igazat, mert terhünkre van, ellenkezik cselekedeteinkkel, és felhánytorgatja nekünk a törvény ellen elkövetett vétkeket. Hirdeti, hogy övé Isten tudománya, Isten fiának mondja magát. Gondolataink vádlója, terhes nekünk még látása is, mert nem hasonlít útja másokéhoz, különbözők útjai is. léháknak tart minket, tartózkodik a mi útjainktól, mint tisztátalanoktól, magasztalja az igazak végét, és azzal dicsekszik, hogy Isten az Atyja. Lássuk tehát, igazak-e beszédei, tegyük próbára, mi történik vele! Gyalázással és kínzással vallassuk meg, hogy megismerjük Isten iránti tiszteletét, és kipróbált türelmét! A leggyalázatosabb halálra kárhoztassuk! Ezeket gondolták, és tévedtek, elvakította őket gonoszságuk, és nem ismerték Isten titkait.” (Bölcs 2,12-17. 19-22)

A Makkabeusok könyve erről [hogy semmivel sem szabad dicsekednünk]: Igazságos az alávetettség Istennek, és a halandó ne tartsa magát Istennel egyenlőnek.” (2Makk 9,12). Ugyanott: „Ne félj a bűnös ember beszédétől, mert dicsősége sárrá és féreggé lesz! Ma dicsekszik, és holnap már nincsen, mert visszatért a földbe, és megsemmisült gondolata.” (1Makk 2,62-63)

Tóbiás könyvében: „Hol vannak igaz tetteid? Íme, ennyit érsz!” (Tób 2,14)

Dániel könyvében: „Volt egy Babilonban lakó férfi, név szerint Joakim, és feleségül vette Zsuzsannát, helkiás lányát, aki nagyon szép volt, félte az Urat, szülei igazak voltak, leányukat Mózes törvénye szerint nevelték.” (Dán 13,1-3 – Zsuzsanna története). Szintén Dánielnél: „Ma az egész öldkerekségen megalázottak vagyunk bűneink miatt, ez időben nincs fejedelem, sem pap, sem próféta, sem hatalom, sem vezér, sem elégő áldozat, sem felajánlás, sem tömjénáldozat, hely sincs, ahol áldozatot bemutathatnánk színed előtt, és irgalmat találnánk nálad, de fogadj el minket alázatos szívvel és lélekkel, mint a kosok és bikák vágó- és égő áldozatát, mint sok ezer igen kövér bárány feláldozását! Így legyen ma áldozatunk színed előtt, és szűnjön meg ez a hatalom, mert meg nem szégyenülnek azok, akik benned bíznak! Most teljes szívünkből követünk téged, félünk téged, keressük színedet! Ne adj minket gyalázatra, hanem tégy velünk nagy irgalmasságod szerint!” (Dán 3,37-42 – Azarja imája)


Szent Athanasziosz: A Nikaiai Zsinat határozatáról, 12. (Kr. u. 351)

… [A] szentek, akiknek a Fiú ezt kinyilatkoztatta, adnak nekünk valamilyen képet a látható dolgok alapján: „Aki dicsőségének kisugárzása és lényegének képmása” [Zsid 1,3]; továbbá: „Mert nálad van az élet forrása, s a te világosságodban látjuk meg a világosságot [Zsolt 35,10]. Az Ige így beszél, amikor megfeddi Izraelt: „Elhagytad a bölcsesség forrását” [Bár 3,12]. Maga a forrás mondja: „Elhagytak engem, az élő víz forrását” [Jer 2,13].


Szent Athanasziosz: Apológia Constantiushoz, 17. (Kr. u. 357)

Amazokról ugyanis meg van írva: „A balga balgaságot beszél” [Iz 32,6 – LXX], erről az esetről meg azt mondja: „Minden bölcs ember tanácsát fogadd meg” [Tób 4,19].


Szent Athanasziosz: Beszéd az ariánusok ellen, 1,12. (Kr. u. 362)

A szentek ezt mondják: „Aki az idők előtt van már”, „aki által teremtette az időket is” [Zsid 1,2], nem kevésbé nyilvánítják öröknek és örökkévalónak a Fiút, amivel őt Istennek is állítják. Izaiás ugyanis ezt mondja: „Örökkévaló Isten, aki megteremtetted a föld határait” [Iz 40,28], Zsuzsanna pedig ezt mondta: „Isten, az örökkévaló” [Dán 13,42]. Báruk pedig ezt írta: „Napjaimban az Örökkévalóhoz kiáltottam”, majd ismét: „Én az Örökkévalóban reméltem nektek az üdvösséget, és öröm érkezett számomra a Szenttől” [Bár 4,20. 22]


Szent Athanasziosz: Beszéd az ariánusok ellen, 3, 30. (Kr. u. 362)

Dániel mondta az Asztüagésznak: „Nem tisztelek kézzel készített bálványokat, hanem az élő Istent, aki az eget és a földet alkotta, és aki minden test felett uralkodik” [Dán 14,4 – Bél és a sárkány].


Nazianzoszi Szent Gergely: Oratio 2, 64. (Kr. u. 362)

Térjünk ki a vénekre Dániel könyvében – akkor kitérünk arra is, amit oly szépen megmondott és előre kihirdetett róluk az Úr: „A törvénytelenség Babilonban a vénektől inult ki, és úgy vélték, kormányozni tudják a népet [Dán 13,5 – Zsuzsanna]


Szent I. Damasus pápa / Római zsinat: Decretum Damasii: A Szentírás kánonja (Kr. u. 382) (DH 179-180)

Most pedig az isteni Írásokról kell határozni, mit fogad el az egyetemes katolikus Egyház, és mit kell kerülni.
Kezdődik az Ószövetség sorrendje. Teremtés egy könyve; Kivonulás egy könyve; Leviták egy könyve; Számok egy könyve; Második Törvénykönyv egy könyve; Józsue egy könyve; Bírák egy könyve; Rút egy könyve; Királyok négy könyve {= Sámuel két könyve, Királyok két könyve}; Krónikák két könyve; A 150 Zsoltár egy könyve; Salamon három könyve: úgymint a Példabeszédek egy könyve; a Prédikátor egy könyve {= Kohelet}; az Énekek Énekének egy könyve; ugyancsak a Bölcsesség egy könyve; Sirák fia egy könyve.
Továbbá a Próféták sorrendje. Izajás egy könyve; Jeremiás egy könyve a Cinoth-tal azaz a Siralmakkal; Ezekiel egy könyve; Dániel egy könyve; Ozeás egy könyve; Ámosz egy könyve; Mikeás egy könyve; Joel egy könyve; Abdiás egy könyve; Jónás egy könyve; Náhum egy könyve; Habakuk (Ambakum) egy könyve; Szofoniás egy könyve; Aggeus egy könyve; Zakariás egy könyve; Malakiás (Malacihel) egy könyve.
Továbbá a Történeti könyvek sorrendje. Jób egy könyve; Tóbiás egy könyve; Ezdrás két könyve {=Ezdrás egy könyve, Nehemiás egy könyve}; Eszter egy könyve; Judit egy könyve; Makkabeusok két könyve.

Szent Ambrus: A bűnbánatról, 1,9,43. (Kr. u. 384)

Végül is ennek a nagy látnoknak a prófétai közbenjárására és könyörgésére hajolva szólt Isten Jeruzsálemhez – minthogy az is bűnbánatot tartott bűneiért, mondván: „Mindenható Urunk, Izrael Istene, szorongatott szív és gyötrődő lélek kiált hozzád; hallgass meg Urunk, és légy irgalmas” (Bár 3,1).


Szent Ambrus: A kötelességekről, 1,2,5. (Kr. u. 391)

Helyesen mondja hát az Írás: „A bölcs ember hallgat, míg el nem jő az ideje” (Sir 20,7).

Szent Ambrus: A kötelességekről, 3,17,102. (Kr. u. 391)

”Amikor Jeremiás odaérkezett, barlangszerű házat talált ottan, odavitte a szent sátrat, a frigyládát meg az illatszer-oltárt, a bejáratot pedig elzárta. Ekkor néhányan odajöttek, és kiváncsian nézelődtek, hogy a helyet megjegyezzék maguknak. Nem találták azonban a helyet sehol. Mikor Jeremiás látta szándékukat, így szólt: Ismeretlen marad a hely, míg Isten egybe nem gyűjti népét és irgalmas nem lesz. Akkor majd megmutatja Isten és megjelenik az Úr dicsősége.” (2Makk 2,5-8).


Hippói zsinat: 36. kánon (Kr. u. 393)

… A kanonikus írásokon kívül semmi mást ne olvassanak fel a gyülekezetben az "isteni Írások" címe alatt. Kanonikus írások pedig a következők: Teremtés, Kivonulás, Leviták, Számok, Második Törvénykönyv, Józsue, Bírák, Rút, Királyok négy könyve {= Sámuel két könyve, Királyok két könyve}, Krónikák két könyve, Jób, Dávid Zsoltároskönyve, Salamon öt könyve [= Prédikátor könyve, Példabeszédek könyve, Énekek Éneke, Bölcsesség könyve, Sirák fia könye], a Próféták tizenkét könyve, Izajás, Jeremiás, Dániel, Ezekiel, Tóbiás, Judit, Eszter, Ezdrás két könyve {= Ezdrás egy könyve, Nehemiás egy könyve}, Makkabeusok két könyve.


Szent Siricius / III. Karthágói zsinat 47. kánon (Kr. u. 397) (DH 186)

[Elhatározta a zsinat,] ... hogy a kanonikus írásokon kívül semmi mást ne olvassanak fel a gyülekezetben az "isteni Írások" címe alatt. Kanonikus írások pedig a következők: Teremtés, Kivonulás, Leviták, Számok, Második Törvénykönyv, Józsue, Bírák, Rút, Királyok négy könyve {= Sámuel két könyve, Királyok két könyve}, Krónikák két könyve, Jób, Dávid Zsoltároskönyve, Salamon öt könyve [= Prédikátor könyve, Példabeszédek könyve, Énekek Éneke, Bölcsesség könyve, Sirák fia könye], a Próféták tizenkét könyve, Izajás, Jeremiás, Dániel, Ezekiel, Tóbiás, Judit, Eszter, Ezdrás két könyve {= Ezdrás egy könyve, Nehemiás egy könyve}, Makkabeusok két könyve.


Szent I. Ince pápa: Levél Exsuperius toulouse-i püspöknek, 6,7,13 (Kr. u. 405) (DH 213)

Hogy pedig mely könyveket vettek fel a kánonba, megmutatja a rövid függelék. Azt akartad, hogy oktassalak ki, tehát várva-várt nyilatkozatom szerint ezek a következők:
Mózes 5 könyve … és Józsue 1 könyve, a Bírák 1 könyve, a Királyságok 4 könyve [= Sámuel 2 könyve, Királyok 2 könyve], egyszersmind Rúté is, a Próféták 16 könyve, Salamon 5 könyve, a Zsoltároskönyv.
Hasonlóképpen a történelmi könyvek: Jób 1 könyve, Tóbiás 1 könyve, Eszter 1 könyve, Judit 1 könyve, Makkabeusok 2 könyve, Ezdrás 2 könyve [= Ezdrás 1 könyve, Nehemiás 1 könyve], a Krónikák 2 könyve.


Szent Ágoston: A keresztény tanításról 2,8,13 (Kr. u. 426)

Az Írás teljes kánonja pedig, amely körül egész vizsgálódásunk forog, mint említettem, a következő könyveket foglalja magában: Mózes öt könyvét, azaz a Teremtés, Kivonulás, a Leviták és a Számok könyvét, továbbá a Második Törvénykönyvet; ezután Józsué és a Bírák egy-egy könyvét, majd egy olyan könyvet, amelyet Ruth könyvének neveznek ugyan, valójában azonban a Kiráylok könyvének kezdetéhez tartozik; ezután következik a Királyok négy, illetve a Krónikák két könyve, amelyek nem az előző könyveket folytatják, hanem mintegy lazán hozzájuk kapcsolódó, azokkal párhuzamosan futó eseményekről tudósítanak. Ez a történelem, amely az időrendet és az események sorrendjét fogja át. Vannak azonban ezzel mintegy ellentétes rendet követő könyvek is, amelyek sem ehhez a sorrendhez, sem egymáshoz nem kapcsolódnak. Ilyenek Jób, Tóbiás, Eszter és Judit könyvei, továbbá és Ezdrás két-a Makkabeusok két könyve. Úgy tűnik leginkább még Ezdrás könyvei követik a Királyok, illetve a Krónikák könyvével végződő történeti elbeszélést. Ezután következnek a próféták könyvei, közöttük Dávidtól a Zsoltárok egy könyve és Salamon három könyve: a Példabeszédek, az Énekek éneke és a Prédikátor könyve. Azért mondtam csak hármat, mert a Bölcsesség könyvét és az Ecclesiasticus címűt csak bizonyos hasonlóságok alapján tulajdonítják Salamonnak, egyébként pedig erősen bizonygatják, hogy Jézus, Sirák fia foglalta őket írásba. Minthogy azonban érdemesnek bizonyultak arra, hogy a hitelesek között foglaljanak helyet, a próféták könyvei közé kell sorolnunk őket. Hátravannak még azoknak a könyvei, akiket sajátos értelemben is prófétáknak nevezünk, azaz a tizenkét próféta egy-egy könyve, amelyeket, minthogy szorosan kapcsolódnak egymáshoz és sohasem választották szét őket, egyetlen könyvnek veszünk. A próféták nevei a következők: Ózeás, Joel, Ámosz, Abdiás, Jónás, Mikeás, Náhum, Habakuk, Szofoniás, Aggeus, Zakariás, Malakiás. Kívülük van még négy próféta, akik hosszabb lélegzetű könyveket írtak: Izajás, Jeremiás, Dániel és Ezekiel. A hitelesnek tekintett Ószövetség ezt a negyvennégy könyvet foglalja magában.



(Fel)