A Biblia
teljes
kánonja
(Deuterokanonikus
könyvek)
Mi a probléma?
Mit mond erről az Egyház?
A
Katolikus
Egyház Katekizmusa
Tanítóhivatali
megnyilatkozások
Mit mond erről a Biblia?
Mit mondanak erről az
ókeresztény
írók?
A
Katolikus
Egyház állította össze a
Szentírás kánonját
Deuterokanonikus
könyvek az Egyházatyáknál
Mi a probléma?
(Fel)
Mit
mond erről az
Egyház?
A
Katolikus Egyház Katekizmusa
120 Az Egyház az
apostoli hagyomány alapján tudta megítélni,
hogy mely írásokat kell fölvennie a szent
könyvek jegyzékébe. [Vö. II. Vatikáni
Zsinat: Dei Verbum, 8.] E teljes jegyzéket nevezték a
Szentírás "kánonjának". E szerint az
Ószövetség 46 (vagy ha Jeremiás
könyvét és a Siralmakat egy könyvnek
vesszük, akkor 45), az Újszövetség 27
könyvből áll: [Vö. DS 179--180; 1334--36;
1501--04.]
Az
Ószövetség: Teremtés könyve,
Kivonulás könyve, Leviták könyve, Számok
könyve, Második Törvénykönyv,
Józsue könyve, Bírák könyve, Rut
könyve, Sámuel I--II. könyve, Királyok I--II.
könyve, Krónikák I--II. könyve, Ezdrás
könyve, Nehemiás könyve, Tóbiás
könyve, Judit könyve, Eszter könyve, Makkabeusok I--II.
könyve, Jób könyve, Zsoltárok könyve,
Példabeszédek könyve, Prédikátor
könyve, Énekek éneke, Bölcsesség
könyve, Sirák fia könyve, Izajás könyve,
Jeremiás könyve, Siralmak könyve, Báruk
könyve, Ezekiel könyve, Dániel könyve,
Ozeás könyve, Joel könyve, Ámosz könyve,
Abdiás könyve, Jónás könyve,
Mikeás könyve, Náhum könyve, Habakuk
könyve, Szofoniás könyve, Aggeus könyve,
Zakariás könyve, Malakiás könyve.
Az
Újszövetség: Máté evangéliuma,
Márk evangéliuma, Lukács evangéliuma,
János evangéliuma, Apostolok Cselekedetei,
Rómaiaknak írt levél, Korintusiaknak írt
I--II. levél, Galatáknak írt levél,
Efezusiaknak írt levél, Filippieknek írt
levél, Kolosszeieknek írt levél,
Tesszalonikaiaknak írt I--II. levél, Timóteusnak
írt I--II. levél, Titusznak írt levél,
Filemonnak írt levél, Zsidóknak írt
levél, Szent Jakab levele, Szent Péter I--II. levele,
Szent János I--III. levele, Szent Júdás levele,
Jelenések könyve.
(Fel)
Tanítóhivatali megnyilatkozások
Szent I. Damasus /
Római zsinat:
Decretum Damasii: A Szentírás kánonja (Kr. u. 382)
(DH 179-180)
Most
pedig az isteni Írásokról kell határozni, mit fogad
el az egyetemes katolikus Egyház, és mit kell kerülni.
Kezdődik az
Ószövetség sorrendje. Teremtés egy
könyve; Kivonulás egy könyve; Leviták egy
könyve; Számok egy könyve; Második
Törvénykönyv egy könyve; Józsue egy
könyve; Bírák egy könyve; Rút egy
könyve; Királyok négy könyve {= Sámuel
két könyve, Királyok két könyve};
Krónikák két könyve; A 150 Zsoltár egy
köünyve; Salamon három könyve: úgymint a
Példabeszédek egy könyve; a Prédikátor
egy könyve {= Kohelet}; az Énekek Énekének
egy könyve; ugyancsak a
Bölcsesség egy könyve; Sirák fia egy
könyve.
Továbbá a
Próféták sorrendje. Izajás egy könyve;
Jeremiás egy könyve a Cinoth-tal azaz a Siralmakkal;
Ezekiel egy könyve; Dániel egy könyve; Ozeás
egy könyve; Ámosz egy könyve; Mikeás egy
könyve; Joel egy könyve; Abdiás egy könyve;
Jónás egy könyve; Náhum egy könyve;
Habakuk (Ambakum) egy könyve; Szofoniás egy könyve;
Aggeus egy könyve; Zakariás egy könyve;
Malakiás (Malacihel) egy könyve.
Továbbá a
Történeti könyvek sorrendje. Jób egy
könyve; Tóbiás
egy könyve;
Ezdrás két könyve {=Ezdrás egy könyve,
Nehemiás egy könyve}; Eszter egy könyve; Judit egy
könyve; Makkabeusok két könyve.
Továbbá az
Új és örök Szövetség
könyveinek rendje, amelyet a szent és katolikus
római Egyház elfogad és tisztel.
Evangéliumok négy könyve: Máté
szerint, egy könyv; Márk szerint, egy könyv;
Lukács szerint, egy könyv; János szerint, egy
könyv.
Pál levelei,
szám szerint 14: a Rómaiaknak írt egy; a
Korinthosziaknak írt két; az Efezusiaknak egy, a
Tesszalonikaiaknak két, a Galatáknak egy, a Filippieknek
egy, a Kolosszeieknek egy, Timóteusnak két, Titusznak
egy, Filemonnak egy, a Zsidóknak egy.
Továbbá
János Jelenéseinek egy könyve.
Továbbá az
Apostolok Cselekedeteinek egy könyve.
Továbbá a
kánoni levelek, szám szerint 7: Péter apostol
két levele, Jakab apostol egy levele, János apostol egy
levele, a másik1, a presbiter Jánosnak
két levele, a zelóta Júdás apostol egy
levele.
Itt végződik az
Újszövetség kánonja.
Szent Siricius / III.
Karthágói zsinat 47. kánon (Kr. u. 397) (DH 186)
[Elhatározta
a zsinat,] ... hogy a
kanonikus írásokon kívül semmi mást ne
olvassanak fel a gyülekezetben az "isteni Írások"
címe alatt. Kanonikus
írások pedig a következők:
Teremtés, Kivonulás,
Leviták, Számok, Második
Törvénykönyv, Józsue, Bírák,
Rút, Királyok négy könyve {= Sámuel
két könyve, Királyok két könyve},
Krónikák két könyve, Jób, Dávid
Zsoltároskönyve, Salamon öt
könyve, a
Próféták tizenkét könyve,
Izajás, Jeremiás, Dániel, Ezekiel, Tóbiás,
Judit, Eszter,
Ezdrás két könyve {= Ezdrás egy könyve,
Nehemiás egy könyve}, Makkabeusok
két könyve.
Az
Újszövetsé {kanonizált könyvei} pedig:
az evangliumok négy könyve, az Apostolok Cselekedeteinek
egy könyve, Pál apostol tizenhárom levele, ugyanezen
apostolnak a sidókhoz írt egy, Péternek
két, Jánosnak három [vö. DH 180], Jakabnak
egy, Júdásnak egy [levele], János Jelenései.
[Egy
kéziratban van hozzáfűzve:]
... hogy
tanácsot
kérjenek a tengerentúli Egyháztól ennek a
kánonnak a megerősítését illetően.
IV. Jenő: A koptokkal
és az
etiópokkal való egyesülés "Cantate Domino"
bullája (Kr. u. 1441) (DH 1334-1335)
Ugyanazt az egy Istent az
Ó- és Újszövetség, vagyis a
Törvény és a próféták, valamint
az evangélium szerzőjének vallja, minthogy ugyanannak a
Szentléleknek a sugallatára beszéltek
mindkét szövetség szentjei. Az ő könyveiket
elfogadja és tiszteli, melyek a következő címek
alatt foglaltatnak össze:
Mózes öt
(könyve), azaz a Teremtés könyve, a Kivonulás
könyve, Leviták könyve, Számok könyve,
Második Törvénykönyv; Józsue
könyve, Bírák könyve, Rút könyve, a
Királyok négy (könyve) (= Sámuel két
könyve és a Királyok két könyve),
Krónikák két könyve (Paralipomena),
Ezdrás könyve, Nehemiás könyve, Tóbiás
könyve, Judit könyve,
Eszter könyve, Jób
könyve, Dávid zsoltárai, Példabeszédek
könyve, Prédikátor könyve (= Kohelet),
Énekek éneke, Bölcsesség
könyve, Sirák fia könyve
(Ecclesiastisus), Izajás
könyve, Jeremiás könyve, Báruk
könyve, Ezekiel
könyve, Dániel könyve; a tizenkét
kispróféta, azaz Ozeás könyve, Joel
könyve, Ámosz könyve, Abdiás könyve,
Jónás könyve, Mikeás könyve,
Náhum könyve, Habakuk könyve, Szofoniás
könyve, Aggeus könyve, Zakariás könyve,
Malakiás könyve; Makkabeusok
két (könyve), a
négy evangélium, Máté, Márk,
Lukács, János evangéliuma; Szent Pál
tizennégy levele: a Rómaiaknak, a Korinthosziaknak
írt kettő, a Galatáknak, az Efezusiaknak, a Filippieknek,
a Kolosszeieknek, a Tesszalonikaiaknak írt kettő, a
Timóteusnak írt két, Titusznak, Filemonnak, a
Zsidóknak; Szent Péter két (levele), Szent
János három levele, Szent Jakab levele, Szent
Júdás levele, Apostolok Cselekedetei, János
Jelenéseinek könyve.
II. Pál /
Tridenti Zsinat:
Határozat a szent könyvek és a hagyományok
elfogadásáról (Kr. u. 1546) (DH 1501-1504)
... A zsinat úgy
vélte, hogy a szent
könyveknek a jegyzékét pedig
ehhez a határozathoz kell
csatolni, nehogy valakiben kétkedés támadhasson,
vajon melyek azok, amelyeket maga a zsinat elfogad. Ezek pedig az
alábbiak:
ószövetségiek:
Mózes öt könyve, azaz: Teremtés,
Kivonulás, Leviták, Számok, Második
Törvénykönyv; Józsue, Bírák,
Rút, a Királyok négy könyve (= Sámuel
két könyve,
Királyok két könyve), Krónikák
két könyve (Paralipomena), Ezdrás
első könyve és a második, amelyet Nehemiás
könyvének neveznek, Tóbiás,
Judit, Eszter,
Jób, Dávid Zsoltároskönyve
százötven zsoltárral, Példabeszédek
könyve, Prédikátor (Ecclesiastes ill.
Kohelet), Énekek Éneke, Bölcsesség,
Jézus Sirák fia könyve
(Ecclesiastisus), Izajás, Jeremiás Bárukkal, Ezekiel, Dániel, a
tizenkét kispróféta, úgymint Ozeás,
Joel, Ámosz, Abdiás, Jónás, Mikeás,
Náhum, Habakuk, Szofoniás, Aggeus, Zakariás,
Malakiás; a Makkabeusok
kétkönyve, az első és a második.
Újszövetségiek:
Négy evangélium:
Máté, Márk, Lukács, és János
szerint; az Apostolok Cselekedetei,amelyeket Lukács
evangélista írt meg; Pál apostol tizennégy
levele: a
Rómaiakhoz, kettő a Korinthosziakhoz, a Galatákhoz, az
Efezusiakhoz, a Filippiekhez, a Kolosszeiekhez, kettő a
Tesszalonikaiakhoz, kettő Timóteushot, Tituszhoz, Filemonhoz, a
Zsidókhoz;
Péter apostol két levele, János apostol
három levele, Jakab apostol egy levele,
Júdás apostol egy levele, és János
apostol Jelenéseinek Könyve.
Ha pedig valaki a könyveket
egészükben összes részeikkel úgy,
ahogyan a katolikus Egyházban azokat olvasni szokták,
és az ősi latin "Vulgata" kiadásban benne vannak, nem
fogadja el szent és kánoni könyveknek, és az
előbb mondott hagyományokat tudva és megfontoltan
megveti: legyen kiközösítve.
IX.
Piusz / I. Vatikáni Zsinat: Dei Filius 2. fejezet (Kr. u. 1870)
(DH 3006)
... Ez a természetfeletti
kinyilatkoztatás pedig, az egyetemes Egyháznak a
tridenti szent zsinaton kijelentett hite szerint "azon írott
könyvekben
és azon meg nem írt hagyományokban foglaltatik,
amelyeket vagy magának Krisztusnak az ajkairól vettek
át az apostolok, vagy a Szentlélek sugalmazása
folytán az apostolok által mintegy
kézről-kézre adva jutottak hozzánk". [DH 1501]. Mely Ó- és
Újszövetségi könyveket teljes
terjedelmükben, minden részükkel együtt, ahogyan
ugyanezen zsinat határozatában fel vannak sorolva,
és ama régi latin, ún. Vulgata kiadásban
maradtak fenn, szenteknek és kánoniaknak kell
elfogadnunk. Az Egyház azonban nem azért tartja azokat
szenteknek és kánoniaknak, mert a puszta emberi
törekvés azokat összeállította,
és utólag, saját tekintélye által
szentesítette; pontosan azért sem, mert a
kinyilatkoztatás minden tévedéstől mentesen
tartalmazzák; hanem azért, mert lévén, hogy
a Szentlélek sugalmazása alapján foglaltattak
írásba, szerzőjük Isten, és magának az
Egyháznak a birtokába így kerültek [4.
kánon].
4. kánon. Aki a
Szentírás minden könyvét, azoknak minden
részével együtt úgy, amint azokat a tridenti
zsinat felsorolta [DH 1501-1508] szentnek és kánoninak el nem
fogadja, vagy azok isteni sugalmazását tagadja, legyen kiközösítve.
(1)
Így nyilatkozik Szt. Jeromos (Hieronymus), aki ezen a zsionaton
jelen volt. Sokkal később, a Decretum Gelasianum Hormisdas
pápának tulajdonított változatában
(vö. DH 350) a Decretum Damasi szentírási
kánonjának megismétlésénél a
következő olvasható: "János apostol három
levele", amint azt már a 397-i Karthágói zsinat is
lefektette; vö. DH 186.
VI. Pál / II. Vatikáni
Zsinat: Dei Verbum, 8. (Kr. u. 1965)
8.
Így tehát a sugalmazott könyvekben
különleges módon kifejeződő apostoli
igehirdetést az idők végezetéig
szakadatlanul meg kellett őrizni.
Az apostolok ezért,
miközben átadták, amit maguk is kaptak,
intették a híveket, hogy ragaszkodjanak azokhoz a
hagyományokhoz, melyeket akár élő
szóval, akár levél útján tanultak
(vö. 2Tesz 2,15), és harcoljanak az egyszer már
megkapott hitért (vö. Júd 3). Amit pedig az
apostolok áthagyományoztak, tartalmazza mindazt, ami
Isten népének szent életét és
hitének gyarapodását szolgálja, s
így az Egyház a maga tanításában,
életében és istentiszteletében
megörökíti és az összes nemzedéknek
továbbadja mindazt, ami ő maga, és mindazt, amit
hisz.
Ez az apostoloktól
származó hagyomány a Szentlélek
segítségével az Egyházban kibontakozik:
egyre teljesebb lesz az áthagyományozott dolgok és
szavak megértése, részben a hívők
elmélkedése és keresései folytán,
akik a szívükben el-elgondolkodnak rajtuk (vö. Lk
2,19.51); részben a tapasztalt lelki dolgok benső
megértéséből; részben azok
igehirdetéséből, akik a püspöki
utódlással együtt megkapták az igazság
biztos karizmáját is. Az Egyház ugyanis a
századok folyamán állandóan az isteni
igazság teljessége felé tart, míg csak be
nem teljesednek benne Isten igéi.
Az egyházatyák
mondásai tanúskodnak e hagyomány
éltető jelenlétéről, melynek
gazdagsága átárad a hívő és
imádkozó Egyház gyakorlati életébe. E
Hagyomány által ismeri meg
az Egyház a szent könyvek teljes kánonját,
benne érti meg mélyebben és hatékonyabban a
Szentírást; s így Isten, aki egykor szólt,
szünet nélkül beszélget szeretett Fiának
menyasszonyával, és a Szentlélek, aki által
az Egyházban és az Egyház által a
világban fölhangzik az evangélium élő
szava, elvezeti a hívőket a teljes igazságra,
és az Ő műve, hogy Krisztus igéje elevenen
él bennük (vö. Kol 3,16).
(Fel)
Mit mond
erről a
Biblia?
Evangéliumok
+ ApCsel
Szent Pál levelei
Katolikus levelek + Jelenések
Máté
Mt
2.16
Amikor Heródes látta, hogy a
bölcsek kijátszották, haragra lobbant, és
Betlehemben meg a környékén, minden
fiúgyermeket megöletett, kétéves
korig, a bölcsektől megtudott időnek megfelelően,
Bölcs 11,7
büntetésül a gyermekgyilkos
rendeletért, nekik (Izrael fiainak) váratlanul
bőséges vizet adtál,
Mt
4,4
Azt felelte: "Meg van írva: Nemcsak
kenyérrel él az ember, hanem minden
tanítással is, amely az Isten
szájából származik."
Bölcs 16,26
hogy megtudják fiaid, akiket szeretsz, hogy nem
a sokféle fajtájú gyümölcs
táplálja az embert, hanem a te szavad tartja meg azokat,
akik benned bíznak,
Mt
4,15
"Zebulun és Naftali földje, a tenger menti
út a Jordánon túl, a pogányok
Galileája,
1Mak 5,15
"Összefogtak ellenünk Ptolemaisz, Tirusz
és Szidon népei és az egész
pogány Galilea, hogy megsemmisítsenek
bennünket."
Mt
5,4
Boldogok, akik szomorúak, mert majd
megvigasztalják őket.
Sir 48,24
Nagy lelkével látta a
végső dolgokat, és vigasztalta a Sionban
sírókat.
Mt
5,18
Bizony mondom nektek, míg ég és
föld el nem múlik, egy i betű vagy egy vesszőcske
sem vész el a törvényből, hanem minden
beteljesedik.
Bár 4,1
Az Isten parancsának könyve az, a
törvény, amely örökre megmarad. Aki
megtartja, élni fog, aki elhagyja, meghal.
Mt
5,28
Én pedig azt mondom nektek, hogy aki
bűnös vággyal asszonyra néz, szívében
már házasságtörést követett el
vele.
Sir 9,8
Takaros asszonytól fordítsd el az arcod, és ne
nézegess szépséget, amely nem illet meg.
Sokakat tönkretett már az asszonyi szépség,
mert mint a láng, felgyújtja a vágyat.
Mt
6,7
Amikor imádkoztok, ne szaporítsátok a szót,
mint a pogányok, akik azt hiszik, hogy ha ömlik
belőlük a szó, nyomban meghallgatásra
találnak!
Sir 7,14
Ne kérkedj szavaddal a vének
gyűlésében, és ha imádkozol, ne
szaporítsd a szót.
Mt
6,9
Ti így imádkozzatok: Mi
Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg
a neved,
Sir 23,1
Uram, Atyám és életemnek Ura, ne
szolgáltass ki kényükre-kedvükre, és ne
engedd, hogy miattuk elbukjam.
Sir 23,4
Uram, Atyám, és életemnek Istene, ne
verj meg engem nagyravágyó szemmel,
Mt
6,10
jöjjön el az országod, legyen
meg az akaratod, amint a mennyben, úgy a
földön is.
1Mak 3,60
De legyen úgy, ahogy az ég
akarja!"
Mt
6,12
s bocsásd meg a vétkeinket,
amint mi is megbocsátottunk az ellenünk vétkezőknek.
Sir 28,2
Bocsáss meg a másik embernek, ha vétett,
imádkozz, s neked is megbocsátják vétked.
Mt
6,13
És ne vigy minket
kísértésbe, hanem szabadíts meg a
gonosztól.
Sir 33,1
Aki féli az Urat, azt nem éri balsors, ha
kísértést szenved, kisegíti belőle.
Mt
6,19-20
Ne gyűjtsetek magatoknak kincset a földön,
ahol moly rágja és rozsda marja, s ahol
betörnek és ellopják a tolvajok! A mennyben
gyűjtsetek kincset, ahol nem rágja moly és nem
marja rozsda, s ahol nem törnek be és nem lopják el
a tolvajok!
Sir 29,10-11
Testvérre, barátra költsd
inkább pénzedet, semmint a kő alatt megegye a
rozsda. Kincset a Fölséges
törvénye szerint gyűjts, az minden aranynál
többet használ neked.
Mt
7,12
Amit akartok, hogy veletek tegyenek az emberek, ti is tegyétek
velük! Ez a törvény és a
próféták.
Tób 4,15
Amit magadnak nem szeretnél, azt másnak se tedd.
Ne igyál annyi bort, hogy részeg légy tőle, ne
kísérjen életutadon az iszákosság.
Sir 31,15
Magad után ítélj embertársad felől,
légy minden ügyedben józan és megfontolt.
Mt
7,16
Gyümölcseikről ismeritek fel őket. Szednek-e
tövisek közül szőlőt vagy bogáncsról
fügét?
Mt 7,20
Tehát gyümölcseikről
ismeritek fel őket.
Sir 27,6
A fák gyümölcse szerint becsülik a kertet,
az embert szavai szerint ítélik meg.
Mt
8,11
Ezért mondom nektek: Sokan jönnek
majd napkeletről és napnyugatról, és
letelepednek Ábrahám, Izsák és Jákob
mellé a mennyek országában,
Bár 4,37
Nézd, visszatérnek fiaid, akiknek
láttad távozását. Visszajönnek,
s összegyűlnek kelettől nyugatig a Szentnek
parancsára, ujjonganak, mert az Isten megdicsőült.
Mt
9,36
Amikor látta a tömeget, megesett rajta a
szíve, mert olyan volt, mint pásztor
nélkül a juhok: elcsigázott és
kimerült.
Jud 11,19
Átvezetlek Júdeán, egészen
Jeruzsálembe, és a közepén
állítom fel trónodat. Úgy terelem majd
őket, mint a pásztor nélkül maradt juhokat,
s egyetlen kutya se fog ellened csaholni. Minderről előérzetem
volt, előre megmondták nekem, s azért jöttem el
hozzád, hogy a tudtodra adjam."
Mt
10,16
Nézzétek, úgy küldelek
titeket, mint bárányokat a farkasok
közé! Legyetek tehát okosak, mint a
kígyók, és egyszerűek, mint a galambok!
Sir 13,17
Vajon összefér-e a farkas a
báránnyal? Éppoly kevéssé a
gonosz a jóval.
Mt
11,14
S ha tudni akarjátok, ő Illés, akinek el
kell jönnie.
Mt 17,11
Így felelt: "Illés ugyan eljön
és helyreállít mindent.
Sir 48,10
Jel lettél a jövendő harag idejére,
hogy te csillapítsd le, mielőtt kitörne, hogy az
apák szívét fiaikhoz fordítsd, és
Jákob törzseit újra helyreállítsd.
(vö. az 1-9 versekkel)
Mt
11,25
Abban az időben Jézus ezeket mondta:
"Dicsőítelek, Atyám, ég és
föld Ura, hogy az okosak és a bölcsek elől
elrejtetted ezeket és a kicsinyeknek kinyilatkoztattad.
Tób 7,17
Elsiratta, aztán letörölte a
könnyeit és így szólt hozzá: "Ne
félj lányom! Az ég (és föld)
Ura
fordítsa örömre szomorúságodat.
Bátorság, édes lányom!" Aztán kiment.
Mt
11,29
Vegyétek magatokra igámat, és tanuljatok tőlem,
mert szelíd vagyok és alázatos szívű, s
megtaláljátok lelketek nyugalmát.
Sir 6,23-27
Figyelj, fiam, s vedd át gondolataimat, ne vesd
meg, amit tanácsolok neked. A bölcsesség
bilincsét rakd a lábadra, a nyakadat meg hajtsd az
igájába. Hajtsd alá a vállad, s hordozzad a
terhét, a gyeplőit ne und meg sohasem. Közeledj felé
szíveddel-lelkeddel, és minden erőddel tarts ki az
útjain. Keresd csak, járj utána s
biztosan rátalálsz, s hogyha megtalálod, ne engedd
el többé.
Sir 6,28-31
Végül megtalálod nála
nyugalmadat, és csupa gyönyörré változik
számodra. Erős támaszul szolgálnak majd bilincsei,
nyakláncai pedig pompás öltözékül.
Igájából aranypálca válik,
gyeplőiből meg bíborszínű szalag. Magadra öltöd
majd, mint pompás díszruhát, ékes
koszorúként a fejedre teszed.
Sir 51,26-27
Hajtsátok nyakatok az igája alá, intelmét
a lelketek fogadja magába, hisz közel van azokhoz, akik őt
keresik. Láthatjátok a saját szemetekkel,
hogy milyen keveset fáradtam, mégis milyen nagy
nyugalmat találtam.
Mt
12,4
Bement az Isten házába és megette
a szent kenyereket, amelyeket sem neki, sem társainak
nem volt szabad megennie, csak a papoknak.
2Mak 10,3
Megtisztították a templomot, és
az égőáldozatok bemutatására új
oltárt építettek. Szikrát csiholtak a kőből
és úgy gyújtottak tüzet. Kétévi
szünet után újra mutattak be áldozatot,
égettek tömjént és mécsest, és kitették
a kenyeret is.
Mt
12,42
Dél királynője feltámad majd az
ítéletkor ezzel a nemzedékkel, és
elítéli, mert ő eljött a föld végső
határáról, hogy hallja Salamon
bölcsességét, s itt nagyobb van, mint
Salamon.
Mt
13,44
"A mennyek országa hasonlít a
szántóföldben elrejtett kincshez. Amikor
egy ember megtalálta, újra elrejtette, aztán
örömében elment, eladta mindenét, amije csak
volt, és megvette a szántóföldet.
Sir 20,30-31
Elrejtett bölcsesség vagy elrejtett kincs:
milyen hasznot hoz egyik is, másik is? Jobb, ha
balgaságát rejti el valaki, mint ha
bölcsességét rejti véka alá.
Mt
16,18
Én is mondom neked: Péter vagy, erre a
sziklára építem egyházamat, s az alvilág
kapui sem vesznek rajta erőt.
Bölcs 16,13
Mert hiszen neked hatalmad van élet és
halál fölött, levezetsz az alvilág
kapujához és újra felhozol onnét.
Mt
16,27
Eljön ugyanis az Emberfia Atyja
dicsőségében, angyalai kíséretében,
és megfizet mindenkinek a tettei szerint.
Sir 35,18-19.22
Nem tágít, amíg rá nem
tekint a Magasságbeli, s amíg nem szolgáltat neki
igazságot. És az Úr nem késik:
türelmes hozzájuk… amíg tettéért
meg nem fizet az embernek, a viselkedéséért,
álnoksága szerint,
Mt
18,10
Vigyázzatok, ne vessetek meg egyet se e kicsik
közül! Mondom nektek: angyalaik az égben
szüntelenül látják mennyei Atyám
arcát.
Tób 12,15
Ráfael vagyok, egy a hét angyal
közül, aki mindig készen áll arra,
hogy az Úr fölséges színe elé
lépjen."
Mt
22,25
Volt hét testvér. Az első megnősült, aztán
meghalt. Mivel nem volt gyermeke, feleségét
testvérére hagyta.
Tób 3,8
Sárát ugyanis már
hét férfihez is feleségül adták,
de Azmodeus, a gonosz szellem mindegyiket megölte,
mielőtt még mint jó házastársak,
összekerültek volna. Azt mondta neki a
cselédlány: "Te ölöd meg a férjeidet:
már hét urad is volt, de egyikkel sem volt
szerencséd.
Tób 7,11
De őszintén beszélek veled, fiam: hétszer
is megpróbáltam, hogy férjet szerezzek neki a
rokonaink közül, de amint közeledtek hozzá,
még azon az éjjel mind meghaltak. De most
egyél és igyál, fiam, az Úr majd
megajándékoz kegyelmével és
békéjével benneteket." Tóbiás
kijelentette: "Hallani sem akarok evésről-ivásról,
amíg meg nem mondod kereken, mi a szándékod."
Ráguel így felelt: "Nos, mivel Mózes
törvénye szerint a tiéd, az ég is azt akarja,
hogy a tiéd legyen. Rád bízom hát
nővéredet. Mostantól a bátyja vagy, ő meg a
nővéred. Mától kezdve örökre a
tiéd. Az ég Ura legyen hozzátok irgalmas ma este,
fiam, és árassza rátok kegyelmét és
békéjét."
Mt
23,38
Íme, elhagyatott lesz házatok.
Tób 14,4
és költözz velük
Médiába, mert hiszek az Isten szavának, annak,
amit Náhum Ninivéről mondott. Minden beteljesedik
és megvalósul, amit Izrael prófétái
Asszíriáról és Ninivéről
jövendöltek, akiket Isten küldött, nem
hiúsul meg egyetlen szavuk sem. Minden megtörténik
majd a maga idejében. Akkor majd nagyobb biztonságban
lesz az ember Médiában, mint Asszíriában
és Babilóniában. Mert tudom és hiszem, hogy
amit Isten mond, az mind bekövetkezik és
megtörténik, és abból, amit
jövendöl, nem hiúsul meg egyetlen szó sem.
Testvéreinket, akik Izrael földjén élnek,
számba veszik és elhurcolják messze szép
hazájuktól. Izrael egész földje elpusztul,
Szamaria és Jeruzsálem pusztasággá lesz, az
Isten háza is elhagyatott lesz és
üszkös (egy ideig).
Mt
24,15
Amikor majd látjátok a szent
helyen az iszonyatos pusztulást, amelyet Dániel
próféta megjövendölt - aki olvassa,
értse meg! -,
1Mak 1,54
A 145. esztendő Kiszleu hónapjának
tizenötödik napján a király az
égőáldozat oltárán szörnyű
undokságot épített, és Izrael
helységeiben mindenféle oltárokat emeltek.
2Mak 8,17
és mindig tartsák szem előtt a
szent hely ellen elkövetett gyalázatot és
erőszakot, a meggyalázott város
leigázását, valamint a hagyományok
felforgatását.
Mt
24,16
akkor, aki Júdeában van, meneküljön
a hegyekbe.
1Mak 2,28
A fiaival együtt a hegyekbe menekült.
Mindenét otthagyta a városban.
Mt
27,24
Pilátus látta, hogy nem megy semmire,
sőt a zajongás még fokozódik is. Vizet hozatott, s
a nép szeme láttára megmosta kezét: "Ennek
az igaz embernek vére ontásában én
ártatlan vagyok - mondta. - Ti lássátok!"
Dán 13,46
úgyhogy hangosan felkiáltott: "Én
ártatlan vagyok ennek az asszonynak a vére dolgában!"
Mt 27,43
Az Istenben
bízott. Mentse hát
meg, ha akarja. Hisz azt mondta: Isten Fia vagyok."
Bölcs 2,18
Mert ha az igaz az Isten gyermeke, akkor az
Isten pártjára kel, és kiszabadítja
ellenségei kezéből. (vö:
2,12-22)
Márk
Mk
4,5
Más szemek köves talajra hullottak, itt nem volt
elég a föld. Csakhamar kikeltek, mert nem kerültek
mélyre a földbe. Ugyanígy, akikben
köves talajra hull a mag, amikor hallják a
tanítást, szíve- sen fogadják, de nem
ver bennük gyökeret, mert csak a pillanatnak
élnek. Ezért ha szorongatás vagy
üldözés éri őket az ige miatt, hamarosan
megbotránkoznak.
Sir 40,15
A gonoszok sarjának nem sok a hajtása, mert az
istentelen sziklába ereszti gyökerét.
Mk
4,11
Ezt felelte nekik: "Megkaptátok az
Isten országa titkát, a
kívülállók azonban mindent
példabeszédben kapnak,
Bölcs 2,22
Nem ismerik Isten titkos szándékait.
Ezért sem az erény jutalmát nem remélik,
sem a tiszta lelkek díját nem tudják becsülni.
Mk
5,34
Ő megnyugtatta: "Leányom,
hited meggyógyított. Menj békével,
és maradj egészséges!"
Jud 8,35
Uzija és az elöljárók azt
mondták neki: "Menj békével, s
vezessen Isten, az Úr járjon előtted ellenségeink
megbüntetésére."
Mk
9,48
ahol a férgük nem pusztul el,
és a tüzük nem alszik ki.
Jud 16,17
Jaj a nemzeteknek, melyek fölkelnek népem
ellen, az Úr, a Mindenható megbünteti őket az
ítélet napján. Tűzzel és
féreggel veri testüket, fájdalmukban
örökké jajgatnak."
Mk
14,34
Majd így szólt hozzájuk: "Halálos
szomorúság fogta el lelkemet. Maradjatok itt
és virrasszatok!"
Sir 37,2
Vajon nem halállal felérő
bánat az, hogyha a jóbarát
ellenséggé válik?
Mk 15,29-32
Az arra menők
káromolták,
csóválták a fejüket s mondogatták:
"Te, aki lerombolod a templomot, és három nap alatt
felépíted, mentsd meg magadat, szállj le a
keresztről!" A főpapok és az írástudók
szintén gúnyolódtak, egymás
között ezt mondva: "Másokat megmentett, magát
nem tudja megmenteni. A Messiás, Izrael királya, szálljon
le most a keresztről a szemünk láttára, s akkor
hiszünk!" Gyalázták azok
is, akiket vele
együtt fölfeszítettek.
Bölcs 2,17
Lássuk hát, igazak-e a beszédei. Figyeljük
meg, mi végre jut!
Lukács
Lk 1,17
Ő maga Illés szellemével
és erejével előtte fog járni az Úrnak, hogy
az apák szívét fiaik felé fordítsa,
az engedetleneket az igazak okosságára
térítse, s így a népet
előkészítse az Úrnak."
Sir 48,10
Jel lettél a jövendő harag idejére, hogy te
csillapítsd le, mielőtt kitörne, hogy az apák
szívét fiaikhoz fordítsd, és Jákob
törzseit újra helyreállítsd.
(vö. az előző verseket is: 48,1-9))
Lk
1,19
"Én Gábor vagyok - felelte az
angyal -, s az Úr színe előtt állok. Az a
küldetésem, hogy ezt megmondjam neked, és adjam
tudtodra ezt a jó hírt.
Tób 12,15
Ráfael vagyok, egy a hét angyal közül, aki
mindig készen áll arra, hogy az Úr
fölséges színe elé lépjen."
Lk
1,42
Nagy szóval felkiáltott: "Áldott
vagy az asszonyok között, és áldott a
te méhed gyümölcse!
Jud 13,18
Uzija pedig így szólt Judithoz: "Áldjon
meg, leányom, a Magasságbeli Isten a föld minden
asszonyánál jobban! S legyen áldott
Isten, az Úr, az ég és a föld Teremtője. Ő
vezérelt, hogy fejét vedd ellenségeink
vezérének!
Lk
1,52
letaszította trónjukról a hatalmasokat, az
alázatosakat pedig fölemelte.
Sir 10,14
A gőgösek trónját felforgatja az Úr, s az
elnyomottakat ülteti helyükre.
Lk
2,29
"Most bocsásd el, Uram, szolgádat,
szavaid szerint békében,
Tób 11,9
Az anyja odafutott, a fia nyakába borult,
és így szólt hozzá: "Csakhogy újra
láthatlak! Most már akár meg is halhatok."
És sírt.
Lk
2,37
aztán özvegyen maradt.
Már nyolcvannégy esztendős volt. Nem hagyta el a
templomot soha, éjjel-nappal böjtben és
imádságban szolgált.
Jud 8,6
Özvegysége óta minden nap böjtölt,
kivéve a szombat előestéjét, a szombatot, az
újhold előestéjét, az újhold napját,
valamint Izrael házának örömünnepeit.
Lk
6,35
Szeressétek inkább
ellenségeiteket: tegyetek jót, adjatok kölcsön,
és semmi viszonzást ne várjatok. Így nagy
jutalomban részesültök, a Magasságosnak lesztek
a fiai, hisz ő is jó a hálátlanokhoz
és a gonoszokhoz.
Bölcs 15,1
Istenünk, jóságos vagy és hűséges;
türelemmel és irgalommal kormányozod a
mindenséget.
Lk
7,22
Ezért így felelt nekik: "Menjetek
és jelentsétek Jánosnak, amiket láttatok
és hallottatok: vakok látnak, sánták
járnak, leprások megtisztulnak, süketek hallanak, halottak
feltámadnak, a szegényeknek meg hirdetik az
evangéliumot.
Sir 48,5
Feltámasztottál egy holtat a halálból,
az alvilágból a Magasságbelinek szavával.
Lk
9,8
mások azt, hogy Illés jelent meg,
ismét mások pedig, hogy a régi
próféták közül támadt fel valaki.
Sir 48,10
Jel lettél a jövendő harag idejére, hogy
te csillapítsd le, mielőtt kitörne, hogy az apák
szívét fiaikhoz fordítsd, és Jákob
törzseit újra helyreállítsd. (vö: 48,1-9)
Lk
10,19
Hatalmat adtam nektek, hogy kígyókon és
skorpiókon járjatok, hogy minden ellenséges erőn
úrrá legyetek. Nem fog ártani nektek semmi.
Sir 11,24
Ne mondd: "El vagyok látva mindennel,
érhet-e bármiféle balsors?"
Lk
12,19
Aztán majd elégedetten mondom magamnak:
Ember, van annyid, hogy sok évig elég! Pihenj,
egyél, igyál, s élj jól! -
Tób 7,10
Ráguel meghallotta, és azt mondta a
fiatalembernek: "Egyél-igyál, mulass jól!
Csak rajtad áll, testvérem, hogy feleségül
veszed-e lányomat, Sárát. Én nem tehetem
meg, hogy máshoz adjam, hisz te vagy a legközelebbi rokona.
Lk
12,20
Ám az Isten így szól
hozzá: Esztelen, még az éjjel
visszakérik tőled lelkedet. Amit gyűjtöttél, kire
marad? -
Bölcs 15,8
És így rosszra fecsérelt
fáradsággal ugyanabból az agyagból
hiábavaló istent készít, aki nem sokkal
előbb maga is földből lett, és rövid idő
múltán oda tér vissza, ahonnét
vétetett, amikor majd visszakövetelik tőle a
kölcsönbe kapott lelket.
Lk
13,27
De ő megismétli: Nem tudom, honnan valók
vagytok. Távozzatok egy szálig, ti gonosztevők!
1Mak 3,6
A bűnösök reszkettek előtte
félelmükben, remegtek mind a gonosztevők.
Így a szabadítás sikerrel járt.
Lk
13,29
Jönnek majd keletről és nyugatról,
északról és délről, és helyet
foglalnak az Isten országában.
Bár 4,37
Nézd, visszatérnek fiaid, akiknek
láttad távozását. Visszajönnek,
s összegyűlnek kelettől nyugatig a Szentnek
parancsára, ujjonganak, mert az Isten megdicsőült.
Lk
14,13
Ha vendégséget rendezel, hívd meg a
szegényeket, bénákat, sántákat,
vakokat.
Tób 2,2
Elém tették az ételt,
különféle fogásokat hoztak. Azt mondtam
Tóbiásnak, a fiamnak: "Eredj, gyermekem,
aztán ha nélkülözőre akadsz a testvérek
körében, akiket ide hurcoltak Ninivébe, hozd
ide, s ha derék ember, neki is jut az ételből.
Megvárlak fiam, amíg visszatérsz!"
Lk
18,7
Hát az Isten nem szolgáltat igazságot
választottjainak, akik éjjel-nappal hozzá
kiáltanak? Megváratja őket?
Sir 35,16-19
Aki szívből szolgálja, azt az Úr elfogadja, s az
imádsága a felhőkig hatol fel. A nyomorgók
jajszava áthatol a felhőkön, és nem csendesül,
amíg el nem éri célját. Nem
tágít, amíg rá nem tekint a
Magasságbeli, s amíg nem szolgáltat neki
igazságot. És az Úr nem késik:
türelmes hozzájuk,
Lk
19,44
Eltipornak gyermekeiddel együtt, akik falaid
közt élnek, és nem hagynak benned követ
kövön, mert nem ismerted fel
látogatásod idejét."
Bölcs 3,7
Látogatásuk idején majd felragyognak,
és olyanok lesznek, mint a szikra, amely a tarlón
tovaharapódzik.
Lk
21,24
Kard élén hullanak el, és fogságba
hurcolják őket, a pogány népek közé,
Jeruzsálemet pogányok fogják tiporni, míg
idejük be nem teljesedik.
Tób 14,5
Akkor Isten megint megkönyörül rajtuk,
és visszavezeti őket Izrael földjére.
Újra fölépítik házát,
ha nem is lesz olyan szép, mint a régi volt, addig,
míg el nem jön annak is az ideje. Akkor aztán mindnyájan
hazatérnek a fogságból, s teljes
pompájában újjáépítik
Jeruzsálemet, és újra
fölépítik benne az Isten házát, amint
Izrael prófétái előre megmondták.
Sir 28,18
Sokan elhullottak már a kard élétől, de
nem annyian, mint amennyien meghaltak a nyelvtől.
Lk
21,25
Jelek lesznek a Napban, a Holdban és a
csillagokban, a földön pedig kétségbeesett
rettegés a népek között a tenger
zúgása és a hullámok háborgása
miatt.
Bölcs 5,22
És a parittyákból haragos
jégzápor zúdul, és a tenger vizei
ellenük tombolnak, és háborogva csapnak össze a
folyók árjai.
Lk
24,4
Még fel sem ocsúdtak
meglepetésükből, már két
férfi jelent meg mellettük, ragyogó ruhában.
2Mak 3,26
Maga a lovas aranypáncélt viselt.
Aztán két nagyon erős, ragyogóan
szép ifjú is megjelent, pompás
öltözékben. Két oldalról
mellé léptek, szüntelenül
korbácsolták, sok ütést mértek
rá.
Lk
24,31
Ekkor megnyílt a szemük s
felismerték. De eltűnt a szemük elől.
2Mak 3,34
Ami téged illet, az ég fenyített
meg, hirdesd hát mindeneknek az Isten hatalmát." E
szavakkal eltűntek.
Lk
24,50
Ezután kivezette őket Betánia
közelébe, és kezét kitárva
megáldotta őket.
Sir 50,20
Akkor aztán lejött (Simon), s Izraelnek
egész közössége fölé
terjesztette kezét, hogy fennhangon ossza az Úrnak
áldását, és tisztsége
szerint kimondja szent nevét.
Lk
24,53
Mindig a templomban voltak, és dicsőítették
az Istent.
Sir 50,22
Most h át áldjátok a mindenség Urát!
Nagy dolgokat művel, aki megáldotta életünket
anyánknak méhétől, és irgalmassága
szerint bánik velünk.
János
Jn
1,3
Minden általa lett, nélküle semmi sem lett, ami lett.
Bölcs 9,1
Atyáim Istene, irgalomnak Ura, aki a
szavaddal teremtettél mindent,
Jn
3,8
A szél ott fúj, ahol akar, hallod a
zúgását, de nem tudod, honnan jön és
hova megy. Így van vele mindenki, aki a Lélekből
született."
Sir 16,21
Maga a vihar is láthatatlan marad, művei nagy része
titokban megy végbe.
Jn
3,13
Senki sem ment f öl a mennybe, csak aki alászállt a
mennyből: az Emberfia (aki a mennyben van).
Bár 3,29
Ki sz áll fel az égbe, hogy megragadja, és lehozza
a felhőkből?
Jn
4,48
Jézus azonban így szólt: "Hacsak jeleket
és csodákat nem láttok, nem hisztek."
Bölcs 8,8
Ha meg valaki gazdag tudást
kíván, akkor ő ismeri a régmúltat és
feltárja a jövendőt; ért a fordulatos
beszédhez és a talányok
megfejtéséhez; előre tud a jelekről és a
csodákról, a korok és időszakok
végéről.
Jn
5,18
Emiatt a zsidók még inkább az
életére törtek, hisz nemcsak hogy megszegte a
szombatot, hanem az Istent is Atyjának nevezte,
s így egyenlővé tette magát az Istennel.
Bölcs 2,16
Hamis pénznek néz bennünket,
és mint szemetet, kerüli az útjainkat. Az igazak
végső sorsát meg boldognak hirdeti, és pöffeszkedve
atyjának nevezi az Istent.
Jn
6. fejezet
Sir
24. fejezet
(különösen 24, 21)
Jn
7,38
aki hisz bennem: belsej éből az Írás szava szerint
élő víz folyói fakadnak."
Sir 24,30
Olyan vagyok, mint a folyam mellékága, mint a csatorna,
amely átszeli a kertet.
Jn
8,53
Csak nem vagy nagyobb Ábrahám atyánknál?
Mert hisz ő meghalt. S a próféták is meghaltak.
Mivé teszed magad?"
Sir 44,19
Ábrahám egy sereg népnek híres atyja,
nincs, aki dicsőségben versenyezhet vele.
Jn
10,20
Sokan közülük azt mondták: "Ördög
szállta meg és megháborodott. Minek
hallgatják?"
Bölcs 5,4
"Ez az, akit egykor kinevettünk és
akiből gúnyt űztünk. Mi esztelenek!
Életmódját őrültségnek tartottuk
és halálát dicstelennek.
Jn
10,22
A templomszentelés ünnepét ülték
Jeruzsálemben. Tél volt.
1Mak 4,59
Júdás, testvérei és Izrael
egész közössége elhatározta, hogy az
oltár fölszentelésének napjait minden
esztendőben megünneplik öröm és
ujjongás közepette ugyanabban az időben, Kiszleu
hónap huszonötödik napjától kezdve nyolc
napon át.
Jn
10,36
akkor hogy vádolhatjátok
káromlással azt, akit az Atya megszentelt
és a világba küldött, azért mert azt
mondtam: Isten Fia vagyok?
1Mak 4,36
Júdás és testvérei
így beszéltek: "Lám, megsemmisültek
ellenségeink! Menjünk hát fel, tisztítsuk meg
és szenteljük föl a templomot!"
Jn
14,15
Ha szerettek, tartsátok meg parancsaimat,
Bölcs 6,18
A (bölcsesség) szeretete a törvényeinek a
megtartása, a törvények megtartása a
halhatatlanság biztosítása,
Jn
15,6
Aki nem marad bennem, azt kivetik, mint a
szőlővesszőt, ha elszárad. Összeszedik, tűzre vetik
és elég.
Bölcs 4,5
Körös-körül letöredeznek a még
fejletlen ágak, és a gyümölcsük
élvezhetetlen, éretlen és ehetetlen, semmi
hasznát nem lehet venni.
Jn
15,9
Amint engem szeret az Atya, úgy szeretlek
én is titeket. Maradjatok meg szeretetemben.
Bölcs 3,9
Akik benne bíztak, akkor majd megismerik az
igazságot, és akik hűek voltak, szeretetben
nála maradnak, mert kegyelem és irgalom lesz
választottainak osztályrészük.
Jn
17,3
Az az örök élet, hogy ismerjenek téged,
az egyedüli igaz Istent és akit küldtél,
Jézus Krisztust.
Bölcs 15,3
Mert téged megismerni tökéletes
igazság, és hatalmadról tudni - az a teljes
igazság, a halhatatlanság gyökere.
Jn 20,22
Ezekkel a
szavakkal rájuk lehelt,
s
így folytatta: "Vegyétek a Szentlelket!
Bölcs 15,11
mert nem ismeri
azt, aki alkotta és aki
tevékeny lelket lehelt bele, és bele lehelte az
élet leheletét.
Apostolok
cselekedetei
ApCsel 2,4
Mindannyiukat eltöltötte a
Szentlélek, és különböző
nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogy a Lélek
szólásra indította őket.
Sir 48,12
Illést elragadta
a vihar, de a szellemét
megkapta Elizeus.
Életében nem
félt a fejedelmektől, nem
volt ember, aki
megbírt szellemével.
ApCsel
4,24
Ennek hallatára egy
szívvel-lélekkel Istenhez emelték szavukat: - "Uram,
te alkottad az eget, a földet, a tengert és mindent, ami
bennük van.
Jud 9,12
Igen, atyámnak Istene és Izrael
örökségének Istene, égnek
és földnek Ura, vizeknek Teremtője és Királya
mindennek, amit csak teremtettél, hallgasd meg
imámat!
ApCsel
5,39
De ha Istentől van, nem tudjátok
szétoszlatni őket, és úgy
látszana, mintha Istennel szállnátok szembe."
Elfogadták érvelését.
2Mak 7,19
De ne hidd, hogy büntetlen maradsz, hisz arra
vetemedtél, hogy az Isten ellen tusakodj."
ApCsel
10,26
De Péter fölemelte. "Állj fel -
mondta -, hisz én is csak ember vagyok."
Bölcs 7,1
Én is halandó ember vagyok, mint a többi;
és a föld első ivadékának utóda.
Anyám méhében öltöttem testet.
ApCsel
10,34
Péter így kezdte beszédét:
"Valóban el kell ismernem, hogy az Isten nem
személyválogató,
Sir 35,12
Az Úr igaz bíró: nem nézi az ember
személyét,
ApCsel
10,36
A tanítást ugyan Izrael fiainak adta,
amikor békét hirdetett Jézus Krisztus
által. Ő mindenki Ura.
Bölcs 6,7
Mert a mindenség Ura senkitől
sem tart, és nincs nagyság, amitől félne. Hisz ő
teremtette a kicsit és a nagyot, és egyaránt
gondját viseli mindegyiknek.
Bölcs 8,3
Nemes származással dicsekedhetik,
mivelhogy együtt lakik az Istennel, és a
mindenség Ura szereti.
ApCsel
17,26
Ő telepítette be az egy őstől
származó emberiséggel az egész földet. Ő határozta meg
ittlakásuk idejét
és határát.
Bölcs 7,17-18
Mert ő adta nekem a dolgok biztos ismeretét,
hogy értsem a világmindenség szerkezetét
és az elemek működését, az idők
elejét, végét és közepét,
a napfordulat változását és az
évszakok váltakozását,
ApCsel
17,27
S mindezt azért, hogy keressék
az Istent, hogy szinte kitapogassák és
megtalálják, hiszen nincs messze
egyikünktől sem.
Bölcs 13,6
De ezek még csak csekély
szemrehányást érdemelnek. Mert talán csak
eltévednek, amikor valójában Istent
keresik és akarják megtalálni.
ApCsel 17,29
Ha tehát az Isten
fiai vagyunk, nem szabad azt
gondolnunk, hogy az
istenség aranyhoz,
ezüsthöz, kőhöz vagy a művészet, az emberi elme
valamilyen alkotásához hasonló.
Bölcs 13,10
De boldogtalanok
voltak és holt dolgokba
vetették reményüket, akik emberi
kéz
műveit nevezték isteneknek; aranyat, ezüstöt,
műtárgyakat, állati alakokat vagy haszontalan
köveket, régi idők keze munkáját.
(Fel)
Római
levél
Róm
1,19-32
Ami ugyanis
megtudható az Istenről, az
világos előttük, maga Isten tette számukra
nyilvánvalóvá. 20 Mert ami benne
láthatatlan: örök ereje és isteni mivolta, arra
a világ teremtése óta műveiből
következtethetünk. Nincs hát
mentségük, 21 mert
fölismerték az Istent, mégsem
dicsőítették Istenként, s nem adtak neki
hálát, hanem belevesztek okoskodásaikba és
érteni nem akaró szívük elhomályosult. 22 Kérkedtek
bölcsességükkel és oktalanná
váltak. 23 A halhatatlan Isten
fölségét fölcserélték a
halandó ember, a madarak, a négylábúak
és a csúszómászók
képmásával. 24 Ezért
Isten szívük vágya szerint kiszolgáltatta
őket a tisztátalanságnak, hadd gyalázzák
meg saját testüket. 25 Isten
igazságát hamissággal cserélték fel,
s inkább a teremtmény előtt hódoltak,
mint a Teremtő előtt, aki mindörökké
áldott. Amen.
26 Ezért szolgáltatta ki őket
Isten a saját gyalázatos szenvedélyeiknek.
Asszonyaik a természetes szokást
természetellenessel váltották fel. 27 A
férfiak hasonlóképpen abbahagyták az
asszonnyal való természetes életet, egymás
iránt gerjedtek vágyra, vagyis férfi
férfival űzött ocsmányságot. De meg is
kapták tévelygésük megszolgált
bérét. 28 Nem méltatták
az Istent arra, hogy megismerjék, az Isten is romlott
eszükre hagyta hát őket, hogy alávaló
tetteket vigyenek végbe. 29 Tele is vannak
mindenféle gonoszsággal,
hitványsággal, kapzsisággal, ravaszsággal,
tele irigységgel, gyilkossággal,
vetélkedéssel, ármánykodással,
rosszindulattal. 30 Megszólók, rágalmazók,
istengyűlölők, gyalázkodók,
fennhéjázók, kérkedők, agyafúrtak,
szüleik iránt engedetlenek, 31 értetlenek,
hitszegők, lelketlenek, könyörtelenek. 32 Bár
fölismerték Isten rendelkezését, hogy aki
effélét művel, méltó a halálra,
mégis ilyeneket tesznek, sőt a tetteseknek még
helyeselnek is.
Bölcs 13,1-10
Mert természettől balgák voltak mind az
emberek, híjával voltak Isten ismeretének, s a
látható tökéletességekből nem
tudták felismerni azt, aki van, sem művei
szemlélésekor nem ismerték fel a művészt, 2 hanem a
tüzet, a szelet vagy az iramló
levegőt, a csillagok körét, a hatalmas vizet vagy az
ég világítóit tartották a
világot kormányzó isteneknek. 3 Ha
már ezekben isteneket láttak, mert
szépségük elbűvölte őket, akkor tudniuk kellett
volna, mennyivel kiválóbb a parancsolójuk. Mert a
szépség szerzője teremtette őket. 4 Ha
megcsodálták erejüket és hatásukat,
ebből arra kellett volna következtetniük, hogy mennyivel
hatalmasabb a teremtőjük. 5 Mert a teremtmények
nagyságából és
szépségéből összehasonlítás
útján meg lehet ismerni teremtőjüket. 6 De
ezek még csak csekély
szemrehányást érdemelnek. Mert talán csak
eltévednek, amikor valójában Istent keresik
és akarják megtalálni. 7 Teremtményei
közt élnek és igyekeznek a mélyükre
hatolni, s amit szépnek látnak, annak
látványa megejti őket. 8 Még sincs
mentségük ezeknek sem. 9 Ha
egyszer olyan nagy szellemi készségük volt, hogy
át tudták kutatni a világot, honnét van,
hogy nem találták meg előbb ennek urát? 10 De
boldogtalanok voltak és holt dolgokba
vetették reményüket, akik emberi kéz műveit
nevezték isteneknek; aranyat, ezüstöt,
műtárgyakat, állati alakokat vagy haszontalan
köveket, régi idők keze munkáját.
Bölcs 14,8-31
Az emberi kéz csinálta
bálvány azonban átkozott, meg az is, aki
csinálta. Ez azért, mert azt csinálta, az meg
azért, mert mulandó dolog létére istennek
nevezték. 9 Mert egyaránt
utálatos Isten előtt az istentelen és istentelen
alkotása. 10 És
készítőjével együtt a mű is bűnhődik. 11 Ezért
ítélet alá esnek a
pogányok bálványai is, mert utálat
tárgyává lettek az Isten teremtette
világon, botrány forrása az emberek
lelkének és kelepce a balgák
lábának. 12 Mert a kicsapongás
kezdete a bálványok kigondolása;
kitalálásuk meg az élet pusztulása. 13 Hisz sem
kezdettől fogva nem léteztek, sem
örökké nem maradnak meg. 14 Csak az
emberek esztelen balgasága révén jöttek a
világra; ezért gyors elmúlás vár
rájuk. 15 Egy apa, akit nagyon korai
gyász emésztett, elkészítette hirtelen
elragadott gyermekének képmását, az
immár halott embert istenként tisztelte, és
alattvalóit titkos szertartásokra és
áldozatokra kötelezte. 16 Idővel az
istentelen szokás megszilárdult és
törvényként megtartották. 17 A
hatalmasok parancsára istenként tisztelték a
faragott képet. Akiket az emberek nem tudtak szemtől szemben
tisztelni, mivel távol laktak tőlük, azoknak alakját
a távolból elképzelték, a
királyról, akit tiszteltek, hű képet
készítettek maguknak, hogy a távol levő előtt oly
buzgalommal hódolhassanak, mintha jelen volna. 18 Tiszteletük
fokozására a művész becsvágya olyanokat is
ösztönzött, akik (a királyt) nem is
ismerték. 19 Mert ez (a művész), hogy
az uralkodó kedvében járjon, egész
művészetét latba vetette, hogy minél szebben
megmintázza. 20 Az alkotás
szépségétől elragadott tömeg pedig most
már az imádás tárgyának tekintette,
akit kevéssel azelőtt még csak emberként
tiszteltek. 21 Az élet
romlására vezetett, hogy az emberek valami
szerencsétlenség vagy az uralkodó
hatalmának áldozataként a közölhetetlen
nevet kőre és fára ruházták. 22 De
nem érték be azzal, hogy megtévedtek Isten
ismeretében, hanem akik a tudatlanság nagy
háborúságában élnek, az ilyen
bajokat még békének nevezik. 23 Amikor gyermekgyilkos
áldozatokat, titkos
szertartásokat, vagy vad tivornyákat tartanak furcsa
szokásokkal, 24 nem ügyelnek sem az életre, sem a
házasság tisztaságára, hanem az egyik orvul
megöli a másikat, vagy
házasságtöréssel keseríti. 25
Különbség nélkül mindenütt uralkodik
a vér és a gyilkosság, a lopás és
csalás, a meggyalázás és a
hűtlenség, a lázadás és az
esküszegés, 26 a jók zaklatása, a
jótétemények elfeledése, a lelkek
fertőzése, a nemek fölcserélése, a
házasságok szétzüllesztése, a
házasságtörés és a kicsapongás. 27 A
névtelen bálványok
imádása minden baj kezdete, oka és vége. 28 Mert
vagy őrjöngenek mulatozásaik
alkalmával, vagy hazugságokat jövendölnek, vagy
istentelenül élnek, vagy könnyelműen hamis esküt
tesznek. 29 Bízva bálványaik
élettelenségében, arra számítanak,
hogy nem éri baj őket, ha hamisan esküsznek. 30 De
mind a kettőért utoléri őket az igazságos
büntetés, (azért is), hogy az istenekre
hagyatkozva hamisan vélekedtek Istenről, és (azért
is), hogy - a jámborságot megvetve -
csalárdságból hamisan esküdtek. 31 Mert
nem azok hatalma, akikre esküsznek, hanem a bűnösöknek
járó büntetés követi mindig a gonoszok
botlásait. (vö. az egész 13-15. fejezetekkel)
Róm
1,20-21
Mert ami benne láthatatlan: örök
ereje és isteni mivolta, arra a világ teremtése
óta műveiből következtethetünk.
Nincs hát mentségük, mert fölismerték
az Istent, mégsem dicsőítették Istenként,
s nem adtak neki hálát, hanem belevesztek
okoskodásaikba és érteni nem akaró
szívük elhomályosult.
Bölcs 13,1
Mert természettől balgák voltak mind az
emberek, híjával voltak Isten ismeretének,
s a látható tökéletességekből
nem tudták felismerni azt, aki van, sem művei
szemlélésekor nem ismerték fel a művészt,
Róm
1,23
A halhatatlan Isten fölségét
fölcserélték a halandó ember, a
madarak, a négylábúak és a
csúszómászók képmásával.
Bölcs 11,15
Amikor dőreségük és istentelen
gondolkodásuk félrevezette őket, és oktalan
csúszómászókat és
alávaló állatokat tiszteltek,
büntetésül oktalan állatok
sokaságát küldted rájuk,
Bölcs 12,24
Mert a tévelygés útjain
túl messze jutottak, amikor együgyű gyermekként
tévedtek, és isteneknek tartották, ami az
állatok közt visszataszító és
megvetett.
Róm
2,4
Avagy semmibe veszed, hogy Isten
végtelenül jó, türelmes és
elnéző, s nem jut eszedbe, hogy irgalma bűnbánatra akar
vezetni?
Bölcs 11,23
De te mindenkin megkönyörülsz,
mert mindent megtehetsz, és elnéző vagy az
emberek bűnei iránt, hogy bűnbánatot tartsanak.
Róm
2,11
Isten ugyanis személyválogatás nélkül
ítél.
Sir 35,12
Az Úr igaz bíró: nem nézi az ember
személyét,
Róm
2,15
Ezzel igazolja, hogy a törvény szabta
cselekedet a szívébe van írva. Erről
lelkiismerete tanúskodik és önítélete,
amely hol vádolja, hol menti majd azon a napon,
Bölcs 17,10
A gonoszság gyávának bizonyul,
és ítéletet mond saját maga
fölött. Zaklatja a rossz lelkiismeret, és
mindig a legrosszabbat tételezi föl.
Róm
4,13
Az az ígéret ugyanis, hogy Ábrahám
és utódai öröklik a világot,
nem a törvénnyel, hanem a hitbeli megigazulással
kapcsolatban hangzott el.
Sir 44,21
Ezért esküvel
ígérte meg neki, hogy utódaiban megáldja a
népeket, s megsokasítja törzsét, mint a
föld porát, és felmagasztalja, mint a csillagokat,
örökrészt ad neki tengertől tengerig, és a
folyamtól a földnek határáig.
Róm
4,17
Isten előtt, ahogyan az Írás mondja
róla: "Sok nép atyjává rendeltelek."
Mert hitt abban, aki életre kelti a halottakat, és
létre hívja a nem létezőket.
Sir 44,19
Ábrahám egy sereg népnek
híres atyja, nincs, aki dicsőségben versenyezhet
vele.
Róm
5,5
A remény pedig nem csal meg, mert a
nekünk ajándékozott Szentlélekkel
kiáradt szívünkbe az Isten szeretete.
Sir 18,11
Ezért türelmes irántuk az
Úr, s irgalmasságával elárasztja őket.
Róm
5,12
Amint tehát egy ember által
lépett a világba a bűn, majd a bűn
folyományaként a halál, és így a
halál minden embernek osztályrésze lett, mert
mindnyájan vétkeztek...
Bölcs 2,24
A sátán irigysége révén azonban a
világba jött a halál, és akik vele tartanak,
azok megtapasztalják.
Róm
9,4
Izrael fiaiért: övék az istenfiúság,
a dicsőség, a szövetségek, a
törvényadás, az istentisztelet és az
ígéretek.
Sir 44,12
Hűséges marad a törvényekhez törzsük,
és a kedvükért még az unokáik is.
Róm
9,19
"Azt kérdezheted erre: Miért
von mégis felelősségre? Hiszen ki állhat ellen
akaratának?"
Bölcs 12,12
Hisz ki mondhatná (neked): "Mit
tettél?" Vagy ki szegülhetne ellene
ítéletednek? Ki illethet váddal a
népek megsemmisítéséért, amelyeket
magad alkottál? Vagy ki léphet föl ellened az
istentelen emberek ügyét pártolva?
Róm
9,21
Vagy nincs-e hatalma a fazekasnak, hogy
ugyanabból az anyagból az egyik edényt
díszesre, a másikat közönségesre
formálja?
Bölcs 15,7
A fazekas azon fárad, hogy az agyagot
gyúrással képlékennyé tegye,
és sok mindent készít belőle
használatunkra. De ugyanabból az agyagból
olyan edényeket is formál, amelyek tisztes célra
szolgálnak, és olyanokat is, amelyek az ellenkező
célra valók, mind ugyanolyan módon.
Ám hogy milyen célra szolgáljon, azt a
fazekas dönti el.
Róm
10,6
Ugyanakkor a hitből származó
megigazulásról így szól: Ne kérdezd
bensődben: "Ki megy föl az égbe?" Azért
tudniillik, hogy Krisztust lehozza.
Bár 3,29
Ki száll fel az égbe, hogy megragadja, és lehozza
a felhőkből?
Róm
10,7
Vagy: "Ki száll le az
alvilágba?" Azért tudniillik, hogy Krisztust a holtak
országából felhozza.
Bölcs 16,13
Mert hiszen neked hatalmad van élet és
halál fölött, levezetsz az alvilág
kapujához és újra felhozol onnét.
Róm
11,33
Mekkora a mélysége az Isten
gazdagságának, bölcsességének
és tudásának! Mily
kifürkészhetetlenek szándékai, mily
megfoghatatlanok útjai!
Bölcs 17,1
Ítéleteid súlyosak és
kifürkészhetetlenek, azért estek
tévedésbe a javíthatatlan lelkek.
Róm
12,15
Azokkal, akik örülnek, örüljetek,
s a sírókkal sírjatok.
Sir 7,34
Azoktól, akik sírnak, ne húzódjál
félre, és gyászolj együtt a
gyászolókkal.
Róm
13,1
Mindenki vesse alá magát a
fölöttes hatalomnak. Mert nincs hatalom, csak az
Istentől, ami van, azt Isten rendelte.
Bölcs 6,3
A Mindenható adta nektek a hatalmat és a
Magasságbeli az uralmat, s majd számon
kéri tetteiteket, és kivizsgálja
szándékaitokat.
Róm
13,10
A szeretet nem tesz rosszat az embertársnak. A
törvény tökéletes teljesítése
tehát a szeretet.
Bölcs 6,18
A (bölcsesség) szeretete a törvényeinek a
megtartása, a törvények megtartása a
halhatatlanság biztosítása,
Róm 15,4
Amit hajdan meg írtak, azt tanulságul
írták, hogy az Írásból türelmet
és vigasztalást merítsünk
reményünk megőrzésére.
1Mak 12,9
Nincs ugyan rá
szükségünk,
hiszen vannak szent
könyveink, amelyekből
vigasztalást meríthetünk,
Első
Korintusi
levél
1Kor
1,24
a meghívottaknak azonban, akár
zsidók, akár görögök: Krisztus Isten
ereje és Isten bölcsessége.
Bölcs 7,24-25
Mert a bölcsesség
mozgékonyabb, mint bármi, ami mozog,
tisztaságánál fogva mindenen áthatol.
Hiszen Isten erejének lehelete és a
Mindenható dicsőségének tiszta
kicsordulása; ezért nem érheti soha semmi folt.
1Kor
2,16
"Hiszen ki látta át Isten
gondolatait, hogy oktatná őt?" Mi azonban
birtokában vagyunk Krisztus gondolatainak.
Bölcs 9,13
Melyik ember képes fölismerni Isten akaratát,
és ki tudja elgondolni, mit kíván az Úr?
1Kor
6,12
Minden szabad nekem, de nem minden hasznos . Minden szabad,
csak ne váljak semminek rabjává.
1Kor 10,23
"Minden szabad", de nem minden használ. "Minden
szabad", de nem minden szolgál javunkra.
Sir 37,28
Mert hisz nem minden jó mindenki számára, nem
mindenki bír el mindenféle ételt.
1Kor
10,1
Nem szeretném, ha elkerülné
figyelmeteket, testvérek, hogy atyáink mind ott
voltak a felhő alatt, mind átkeltek a tengeren,
Bölcs 19,7
Felhő jelent meg, és árnyékával
beborította táborukat, és szárazföld
bukkant elő, ahol azelőtt víz volt - nyitott út a
Vörös-tengerből és zöldellő mező az
örvénylő áradatból.
1Kor
10,20
Dehogy! Amit a pogányok
áldoznak, azt nem Istennek, hanem a sátánnak
áldozzák. Igazán nem óhajtom, hogy
közösségre lépjetek a gonosz lélekkel.
Bár 4,7
Teremtőtöket ingereltétek haragra: démonoknak
áldoztatok, nem az Istennek.
1Kor
15,29
Különben mi értelme van
annak, hogy a halottakért megkeresztelkednek? Ha a halottak
egyáltalán nem támadnak fel, miért
keresztelkednek meg értük?
2Mak 12,44-45
Ha ugyanis nem hitt volna az elesettek
föltámadásában, fölösleges
és értelmetlen dolog lett volna a halottakért
imádkozni. Arról is meg volt győződve, hogy akik
jámborságban halnak meg, azokra nagy jutalom vár -
ez szent és jámbor gondolat volt. Azért
mutatott be engesztelő áldozatot, hogy megszabaduljanak bűneiktől.
1Kor 15,32
Mit használ
nekem, hogy Efezusban - emberi
módon szólva - vadállatokkal küzdöttem?
Ha a halottak nem támadnak fel, akkor "együnk,
igyunk, mert holnap úgyis meghalunk".
Bölcs 2,5-6
Életünk csak egy
árnyék
tovasuhanása, és halálunk nem ismétlődik
meg, mert le van pecsételve, és nem tér vissza
senki. Rajta hát! Élvezzük
a
jelenvaló jókat! Használjuk ki buzgón a
világot, mint ifjúkorunkban!
Második
Korintusi levél
2Kor
5,1
Tudjuk ugyanis, hogy ha földi
sátrunk leomlik, Istentől kapunk lakást:
örök otthont a mennyben, amit nem emberi kéz
épített.
2Kor 5,4
Am íg tehát e sátorban lakunk, szorongva
sóhajtozunk, mert nem azt akarjuk, hogy
levetkőztessenek, hanem hogy felöltöztessenek, s így
ami halandó, azt elnyelje az élet.
Bölcs 9,15
Mert a romlandó test gátolja a lelket,
és a földi sátor ránehezedik a sokat
tűnődő elmére.
2Kor 12,12
Apostoli küldetésem bizonyítékai
voltak nálatok a nagy türelem, a jelek,
csodák és
erőmegnyilvánulások.
Bölcs 10,16
Behatolt az Isten szolgájának
lelkébe, és csodákkal és
jelekkel lépett föl
félelmetes
királyokkal szemben.
Galata
levél
Gal 2,6
Azok, akiknek
tekintélyük volt - hogy
azelőtt milyenek voltak, nekem mindegy, az Isten nem
nézi a személyt -, a
tekintély birtokosai
semmire sem köteleztek.
Sir 35,12-13
Az Úr igaz bíró: nem nézi az ember
személyét, és nem
részrehajló a szegény kárára;
meghallgatja azt, aki balsorsában kéri.
Efezusi
levél
Ef
1,16-17
mindig hálát adok értetek,
és imádságomban újra meg
újra megemlékezem rólatok. Urunknak,
Jézus Krisztusnak Istene, a dicsőség Atyja adja
meg nektek a bölcsesség és a kinyilatkoztatás
lelkét, hogy megismerjétek.
Bölcs 7,7
Ezért könyörögtem,
és megkaptam az okosságot; esdekeltem, és
leszállt rám a bölcsesség lelke.
Ef
4,14
Akkor majd nem leszünk éretlenek, akiket a
megtévesztő emberi tanítás és a tévedésbe
ejtő álnokság minden szele magával sodor.
Sir 5,9
Ne rostálj bármi szélben, s ne
járj minden úton, [a kétszínű bűnös
szokott így tenni].
Ef 6,14
Így készüljetek
föl: csatoljátok
derekatokra az igazság övét, öltsétek
magatokra a megigazulás páncélját,
Bölcs 5,18
Mellvértnek az igazságosságot ölti fel,
sisaknak meg fölteszi a csalhatatlan ítéletet.
Filippi
levél
Fil
4,13
Mindent elviselek abban, aki erőt ad.
Bölcs 7,23
akadályt nem ismer, jótékony, emberbarát,
állhatatos, szilárd, bátor, mindenható,
mindent lát és áthatja a szellemet, a
gondolkodó, a tiszta és a legfinomabb lényeket.
Fil 4,18
Megvan mindenem,
mégpedig bőségesen.
Bőven el vagyok látva, amióta Epafroditusztól átvettem
küldeményeteket, mint kellemes illatú, Istennek
tetsző áldozatot.
Sir 35,6
Kedves az igaz ember áldozata, nem felejti el az Úr, amit
felajánl neki.
Kolosszei
levél
Kol 2,3
Benne rejlik a tudomány és a bölcsesség
minden kincse.
Sir 1,25
A bölcsesség kincse a (sok) okos mondás, a
bűnös irtózik Isten félelmétől.
Első
Tesszalonikai levél
1Tessz
3,11
Isten , a mi Atyánk és Urunk, Jézus
(Krisztus) vezesse hozzátok utunkat!
Jud 12,8
Amikor kijött, könyörgött
az Úrhoz, Izrael Istenéhez, hogy
mutassa meg neki az utat népe fiainak
megmentésére.
1Tessz
4,13
Az elhunytak sorsáról nem akarunk
tájékozatlanságban hagyni benneteket,
testvérek, hogy ne szomorkodjatok, mint a többiek,
akiknek nincsen reményük.
Bölcs 3,18
Ha azonban korán meghalnak, akkor az
ítélet napján sem reményük nem lesz,
sem vigaszuk.
1Tessz
5,1
Ami az időt és az órát illeti, testvérek,
arról nem szükséges írnom.
Bölcs 8,8
Ha meg valaki gazdag tudást
kíván, akkor ő ismeri a régmúltat
és feltárja a jövendőt; ért a
fordulatos beszédhez és a talányok
megfejtéséhez; előre tud a jelekről és a
csodákról, a korok és időszakok
végéről.
1Tessz
5,3
Amikor azt mondogatják: "Béke
és biztonság", akkor éri őket hirtelen a
pusztulás, akárcsak a várandós
asszonyt a fájdalom, és nem lesz menekvés
számukra.
Bölcs 17,13-14
Azokat pedig, akik az alélt, a tehetetlen
alvilág mélyéből felszállt
éjszakát éppúgy, (mint a többi
éjjelt) alvással akarták eltölteni,
hol félelmetes kísértetek vették
üldözőbe, hol lelkük csüggedése
bénította meg hirtelen, és váratlan
félelem fogta el őket.
1Tessz 5,8
Mi azonban, akik
a nappaléi vagyunk,
legyünk józanok s öltsük
fel a hitnek
és a szeretetnek páncélját, sisak
gyanánt meg az üdvösség reményét.
Bölcs 5,18
Mellvértnek az igazságosságot ölti fel,
sisaknak meg fölteszi a csalhatatlan ítéletet.
Második
Tesszalonikai levél
2Tessz 2,1
Van még egy
kérésünk: Urunk, Jézus
Krisztus
eljövetelét és
vele való egyesülésünket illetően ne
veszítsétek el rögtön
józanságotokat,
2Mak 2,7
Amikor Jeremiás
ezt megtudta, e szavakkal korholta
őket: "A helynek ismeretlennek kell maradnia mindaddig, míg
Isten újra egybe nem gyűjti népét, és meg
nem könyörül rajta.
Első
Timóteus levél
1Tim
1,17
Az örökkévalóság királyának,
a halhatatlan és láthatatlan, egyedülvaló Istennek
tisztelet és dicsőség mindörökkön
örökké! Amen.
Tób 13,7
Magasztalom Istenemet és lelkem
örül az ég Királyában.
Tób 13,11
Ragyogó világosság támad a
föld minden táján. Eljön számtalan
nép, messziről, a föld határairól, hogy
Urunk, Istenünk szent nevének közelében
lakjék. Ajándékot hoznak a kezükben, ajándékot
az ég Királyának. Nemzedék
nemzedék nyomába lépve megtisztel
öröménekével és a
kiválasztott neve fennmarad nemzedékről nemzedékre.
1Tim 6,15
Ezt a kellő
időben megmutatja a boldog és egyedüli
uralkodó, a Királyok Királya és Urak Ura,
2Mak 12,15
Erre Júdás és
emberei a
világ nagy urához
folyamodtak, aki Józsue
idejében faltörő kosok és ostromgépek
nélkül is lerombolta Jerikó falait.
2Mak 13,4
Ám a Királyok Királya
fölkeltette Antiochusz haragját a lázadó
ellen. Amikor Liziász azzal vádolta, hogy minden bajnak
Menelausz az oka, Antiochusz megparancsolta, vigyék
Beröába, és az ottani szokás szerint
végezzenek vele.
Második
Timóteus levél
2Tim
2,19
De azért az Isten alapköve
szilárdan áll, s ez van ráírva: "Az
Úr ismeri övéit." Továbbá: "Aki
az Úr nevét hívja segítségül,
szakítson a bűnös élettel."
Sir 17,26
Térj a Fölségeshez, hagyd a
törvénysértést, gyűlölj
mindenféle utálatos dolgot.
2Tim 4,8
Készen vár az igazság győzelmi koszorúja,
amelyet azon a napon megad nekem az Úr, az
igazságos bíró, de nemcsak nekem, hanem
mindenkinek, aki örömmel várja eljövetelét.
Bölcs 5,15-16
Az igazak azonban
örökké
élnek, és az Úrban van a jutalmuk, és a
Magasságbeli viseli gondjukat. Így elnyerik az
Úr kezéből a dicsőség országát s a
szépség diadémját, mert
jobbjával oltalmazza és karjával védelmezi
őket.
Titusz
levél
Tit
3,4
Amikor azonban üdvözítő Istenünk kinyilvánította
jóságát
és emberszeretetét, megmentett minket.
Bölcs 1,6
Emberbarát
lélek a
bölcsesség, de nem
hagyhatja büntetlenül
a káromlót ajkai miatt. Mert Isten belelát a
veséjébe, ismeri a szívét és hallja
a szavait.
Zsidó
levél
Zsid
1,3
Mint dicsőségének
kisugárzása és lényegének
képmása, ő tartja fenn hathatós
szavával a mindenséget. A bűntől való
megtisztítást elvégezve helyet foglalt az isteni
Fölség jobbján,
Bölcs 7,26
Az örök világosság
kisugárzása, és az Isten
működésének tiszta tükre és
jóságának képmása.
Zsid
4,12
Az Isten szava ugyanis eleven,
átható és minden kétélű
kardnál élesebb, behatol a lélek
és szellem, az íz és a velő gyökeréig,
megítéli a szív gondolatait és
érzéseit.
Bölcs 18,15
mindenható szava zord harcos
módjára ott termett az égből,
királyi trónjáról a pusztulásra
szánt föld közepén. Visszavonhatatlan
parancsát hordozta éles pallos gyanánt,
(vö. 7,22-30)
Zsid
5,6
Másutt meg ezt mondja: "Pap vagy
mindörökké Melkizedek rendje szerint."
1Mak 14,41
Ezért elhatározták a
zsidók és a papok, hogy Simon legyen a
fejedelmük és a főpapjuk, míg föl nem
lép egy hitelt érdemlő próféta.
Zsid
7,22
Ennek megfelelően Jézus egy
kiválóbb szövetség kezese lett.
Sir 29,14-19
A jó ember kezeskedik az
embertársáért, s csak a
szégyentelen hagyja aztán cserben. Kezesed
jóságát ne felejtsd el soha, hiszen saját
magát adta oda érted. A gonosz
képes tönkretenni a kezesét, és cserbenhagyni
azt, aki megmentette. Sok jómódú embert
tönkretett már a kezesség, s mint tenger
hulláma, táncoltatta őket. Gazdag férfiak
váltak miatta hontalanná, s idegen népek közt
hányódtak-vetődtek. Bűnös, aki haszonért
vállal kezességet, ezzel a saját
végzetébe rohan.
Zsid
11,5
A hitéért ragadtatott el Hénoch,
hogy ne ízlelje meg a halált: "Nem találták
többé, mert az Úr elragadta."
Még eltűnése előtt bizonyságot nyert, hogy kedves
az Isten előtt.
Sir 44,16
Hénoch tetszett az Úrnak,
azért elragadta, a megtérés
példája a nemzedékek előtt.
Bölcs 4,10
Mivel kedves volt Isten előtt,
szerette az Isten, és elvitte, mert
bűnösök közt folyt az élete.
Zsid
11,6
Hit nélkül pedig nem lehet senki sem
kedves, aki ugyanis az Istenhez járul, hinnie kell, hogy Ő van
és megjutalmazza azt, aki Őt keresi.
Bölcs 10,17
Az igazaknak megadta a jutalmat
fáradozásaikért, vezette őket csodás utakon,
és nappal hajlékul szolgált nekik, éjjel
meg csillagfényül.
Zsid
11,10
Várta ugyanis azt a szilárd alapokon
nyugvó várost, amelyet majd az Isten tervez
és épít.
Bölcs 13,1
Mert természettől balgák voltak mind az
emberek, híjával voltak Isten ismeretének, s a
látható tökéletességekből nem
tudták felismerni azt, aki van, sem művei
szemlélésekor nem ismerték fel a művészt,
Zsid
11,17
Ábrahám hittel áldozta
fel Izsákot, amikor az Isten próbára tette.
Készen volt rá, hogy feláldozza
egyszülöttét, ő, aki ígéretképpen
kapta,
1Mak 2,52
Ábrahám nem a
próbatételben bizonyult-e hűségesnek, nem
az szolgált-e megigazulására?
Sir 44,20
Megtartotta a Magasságbeli
törvényét, és szövetséget
kötött vele. Testén szerzett érvényt a
szövetségnek, s hűséges maradt a
megpróbáltatásban.
Zsid
11,28
Hittel ünnepelte meg a húsvétot,
és a vérrel való meghintést, hogy
az öldöklő ne ártson az
elsőszülötteknek.
Bölcs 18,25
Ezek előtt meghátrált az
öldöklő, visszahökkent tőlük mert a
haragnak puszta próbája is elég volt.
Zsid
11,35
Asszonyok feltámasztás
útján visszakapták halottaikat. Némelyek
kínpadra jutottak, de nem fogadták el a
szabadságot, csak hogy dicsőségesebb
feltámadásban részesüljenek.
2Mak 7,20-29
Csodálnivaló, és örök
emlékezetre méltó az anya, aki
végignézte, mint halt meg mind a hét fia egyetlen
napon. Erős lélekkel viselte, bízva az
Úrban. Mindegyiküket buzdította, atyáik
nyelvén, nemes érzelmekkel eltelve. Asszonyi
érveit férfiúi bátorsággal toldotta
meg. Ezt mondta nekik: "Nem tudom, hogyan öltöttetek testet
méhemben. Nem én ajándékoztam nektek a
lelket és az életet, nem én fűztem össze
elemeiteket csodálatos módon, hanem a mindenség
Teremtője, aki az emberiséget alkotta és létet
adott mindennek. Ha most törvényeiért semmibe
veszitek, irgalmában visszaadja nektek a lelket
és az életet."
Antiochusz azt hitte, hogy megveti, és arra gyanakodott, hogy
szidalmazza. Ezért a még életben levő
legfiatalabbat nemcsak szavakkal igyekezett rábeszélni,
hanem esküvel is biztosította, hogy ha eltér
atyái törvényeitől, gazdaggá és
boldoggá teszi; barátjává fogadja,
felruházza magas tisztségekkel. De az
ifjú semmiképp nem vetett rá ügyet.
Erre a király odahívatta az anyát és
rábeszélte, tanácsaival mentse meg fiát.
Csak hosszú rábeszélésre
vállalkozott rá, hogy meggyőzi fiát. De odahajolt
hozzá, kigúnyolta a zsarnokot, és atyái
nyelvén így beszélt: "Gyermekem, légy
könyörülettel irántam! Kilenc hónapig
hordoztalak méhemben, három esztendeig dajkáltalak
és egész mostanáig neveltelek (és
tápláltalak). Gyermekem, kérlek, tekints az
égre, és nézz a földre és mindarra,
ami rajta van! Gondold meg, hogy Isten semmiből teremtette és az
emberi nem is ugyanígy keletkezett. Ne félj ettől a
hóhértól, légy méltó
bátyáidhoz! Vállald a halált, hogy
a könyörület napján majd bátyáiddal
együtt visszakapjalak." (vö. 6,18-7,42)
Zsid
12,9
S aztán test szerinti apáink is
fenyítettek bennünket, mégis tiszteltük őket.
Nem kell-e hát sokkal inkább a lelkek
Atyjának engedelmeskednünk, hogy így
elnyerjük az életet?
2Mak 3,24
Már ott állt testőreivel a
kincstár előtt. Ám a lelkeknek
és minden hatalomnak az Ura megmutatta
erejét, úgyhogy akik merészeltek behatolni, az
Isten hatalmától érintve mind elájultak
és összeestek rémületükben.
Zsid
12,12
Ezért erősítsétek meg a
lankadt kezeket és a megroggyant térdeket.
Sir 25,23
Nyomott kedélyt jelent és szomorú
arcot, meg sebet a szívben a rossz asszony. Lankadt
kezek jelzik és megroggyant térdek, ha
férjét az asszony nem teszi boldoggá.
Zsid 13,7
Emlékezzetek meg
elöljáróitokról, akik az Isten szavát
hirdették nektek. Gondoljatok
életútjuk
végére, és kövessétek
őket a
hitben.
Bölcs 2,17
Lássuk hát,
igazak-e a
beszédei. Figyeljük meg, mi végre jut!
(Fel)
Jakab
levele
Jak
1,1
Jakab, Istennek és Urunknak, Jézus
Krisztusnak szolgája üdvözletet (küld) a
szórványokban élő tizenkét törzsnek.
2Mak 1,27
Szétszórtságunkból
vezess bennünket újra együvé.
Szabadíts meg minket a pogány népek
szolgaságától! Tekints irgalmasan a
megalázottakra és a megvetettekre. Akkor megtudják
a pogányok is, hogy a mi Istenünk vagy.
Jak
1,2
Testvéreim, tartsátok nagy
örömnek, ha különféle
megpróbáltatások érnek benneteket.
Sir 2,1
Fiam, ha Istennek szeretnél
szolgálni, készülj fel igen sok
megpróbáltatásra.
Bölcs 3,5
Kevés fenyítés
után nagy jótéteményekben
részesülnek, mert Isten próbára
tette és magához méltónak találta
őket.
Jak
1,13
Senki se mondja, aki
kísértést szenved: "Az Isten
kísért", mert az Istent nem lehet rosszra
csábítani, és ő sem csábít rosszra
senkit.
Sir 15,11-20
Ne mondd: "A bűnöm az Úrtól
származik", mert ő nem hoz létre semmit, amit gyűlöl. Ne
mondd: "Bukásomat neki
köszönhetem", mert gonosz emberre neki nincs
szüksége. Az Úr gyűlöl mindent, ami rossz, s
azok sem szeretik, akik őt tisztelik. Ő teremtette a kezdet
kezdetén az embert, és saját döntése
hatalmába adta. Módodban áll, hogy megtartsd a
parancsokat, hogy hűséges légy, megvan a hatalmad.
Eléd öntötte a tüzet és a vizet, amire
vágyol, az után nyújtsd a kezed. Az ember előtt
ott az élet és a halál, megadatik neki, amit
választ magának. Mert igen gazdag az Isten
bölcsessége, erős a hatalma, s mindig lát mindent.
Szeme azokon van, akik őt tisztelik, ismeri az ember minden egyes
tettét. Senkinek sem adott parancsot a rosszra, sem
pedig engedélyt arra, hogy vétkezzék.
Jak
1,19
Értsétek meg, kedves testvéreim: Legyen
minden ember készen a hallgatásra, de késedelmes a
szólásra, késedelmes a haragra.
Sir 5,11
Amikor hallgatásról van
szó, légy fürge, s csak megfontoltan adj feleletet.
Jak
1,21
Ezért hagyjatok fel minden
tisztátalansággal és burjánzó
gonoszsággal, fogadjátok tanulékony
lélekkel a belétek oltott tanítást,
ez képes megmenteni lelketeket.
Sir 3,17
Fiam, alázattal vidd végbe
tetteid, és jobban szeretnek majd, mintha
adakoznál.
Jak
2,13
Mert az ítélet irgalmatlanul
lesújt arra, aki nem irgalmas. Ám az irgalom győzelmet
arat az ítélet fölött.
Tób 4,10
Az alamizsna ugyanis megment a
haláltól és attól, hogy a
sötétségre kerülj.
Jak
2,23
Így teljesült az Írás szava:
"Ábrahám hitt az Istennek, ez
megigazulására vált" és: "Az Isten
barátjának" nevezték.
Bölcs 7,27
Bár csak egy, mindent megtehet, s
jóllehet magában marad, megújítja a
mindenséget. Nemzedékről nemzedékre betér a
szent lelkekbe, így formálja meg Isten
barátait és a prófétákat.
Jak
3,2
Mert sokban vétünk mindnyájan. Ha
valaki nyelvével nem vétkezik, az tökéletes
férfi, az képes egész testét is
megfékezni.
Sir 14,1
Boldog az az ember, aki nem vétkezik
szóval, és akit bűne miatt nem kínoz
fájdalom.
Jak
3,6
A nyelv is tűz, a gonoszság
világa. A nyelv az a tagunk, amely egész testünket
beszennyezi, lángba borítja változékony
életünket, maga meg a pokoltól fogott tüzet.
Sir 5,13
Dicsőség s gyalázat
forrása a beszéd, a nyelv végzetévé
válhat az embernek.
Jak
3,10
Ugyanabból a szájból
áldás és átok jön.
Testvéreim, ennek nem volna szabad így lennie!
Sir 5,13
Dicsőség s gyalázat
forrása a beszéd, a nyelv
végzetévé válhat az embernek.
Sir 28,12
Ha ráfújsz a szikrára,
akkor lángra lobban, ha pedig ráköpsz, kialszik;
bár a te szádból ered mind a kettő.
Jak
3,13
Van köztetek bölcs és értelmes
ember? Azt a helyes életmódból fakadó, szelíd
bölcsességben végbevitt cselekedetei
bizonyítsák.
Sir 3,17
Fiam, alázattal vidd végbe
tetteid, és jobban szeretnek majd, mintha
adakoznál.
Jak
4,11
Ne rágalmazzátok egymást,
testvérek. Aki testvérét megrágalmazza vagy
ítélkezik testvére fölött, az a
törvényt rágalmazza és a törvény
fölött ítélkezik. Ha a törvény
fölött ítélkezel, a törvénynek
ahelyett, hogy megtartanád, a bírája vagy.
Bölcs 1,11
Kerüljétek hát a hasztalan
zúgolódást, óvjátok
nyelveteket a rágalmazástól, mert a
titkos beszéd sem marad büntetlen, s a száj, amely
hazudik, megöli a lelket.
Jak
5,3
Aranyotokat és ezüstötöket
belepte a rozsda, és ez a rozsda tanúul
szolgál ellenetek, és megemészti
testeteket, mint a tűz. Vagyonotokat
gyarapítottátok még az utolsó napokban is.
Jud 16,17
Jaj a nemzeteknek, melyek fölkelnek népem
ellen, az Úr, a Mindenható megbünteti őket az
ítélet napján. Tűzzel és
féreggel veri testüket, fájdalmukban
örökké jajgatnak."
Sir 29,10
Testvérre, barátra költsd
inkább pénzedet, semmint a kő alatt megegye a rozsda.
Jak
5,4
Nos, a bér, amelyet a földeteket
learató munkásoktól levontatok, felkiált,
és az aratók szava felhatolt a Seregek Urának
fülébe.
Tób 4,14
Éjszakára ne maradjon
nálad egyetlen munkásnak a bére sem, hanem fizesd
ki rögtön. Ha Istennek szolgálsz,
megtérül. Vigyázz magadra, fiam, minden tettedben,
és tudd mindig, mit csinálsz.
Jak
5,6
Az igazat elítéltétek,
megöltétek, s ő nem tanúsított
ellenállást.
Bölcs 2,10
Bánjunk el a
szegény igazzal,
ne kíméljük az özvegyet, és a koros
aggastyán ősz hajától ne riadjunk vissza!
Bölcs 2,12
Leskelődjünk az
igazra, mert
terhünkre van.
Szembeszáll tetteinkkel: bepanaszol
bennünket törvényszegésért, és
szemünkre hányja, hogy vétünk a
tisztesség ellen.
Bölcs 2,19
Tegyük próbára,
gúnyoljuk és bántalmazzuk, hogy megismerjük
szelídségét és kipróbáljuk
türelmét!
Péter
első levele
1Pét
1,3
Legyen áldott az Isten és Urunk,
Jézus Krisztus Atyja, aki minket nagy irgalmában
Jézusnak a halálból való
feltámadása által új életre
hívott, az élő reményre,
Sir 16,12
Amilyen nagy az irgalma, annyira
fenyít is, a tettei szerint ítél meg mindenkit.
1Pét
1,7
hogy a próbát kiállva
hitetek, amely értékesebb a tűz próbálta
veszendő aranynál, Jézus Krisztus
megjelenésekor méltó legyen a dicséretre, a
dicsőségre és a tiszteletre.
Sir 2,5
Mert az aranyat tűzben
próbálják, a kiválasztottakat meg a balsors
kohójában.
Bölcs 3,5-6
Kevés fenyítés után nagy
jótéteményekben részesülnek, mert Isten
próbára tette és magához
méltónak találta őket. Mint aranyat a
kohóban, megvizsgálta és elfogadta őket
égőáldozatul.
Péter
második levele
2Pét
2,7
Ugyanakkor megmentette az igaz Lótot,
aki ezeknek a gonoszoknak kicsapongó
életmódja miatt annyira szenvedett.
Bölcs 10,6
Az istentelen emberek pusztulásakor
megmentette az igazat, amikor menekült a tűz elől, amely
az "Ötvárosra" zúdult.
2Pét 3,9
Az Úr nem késik
ígéretét teljesíteni, ahogy némelyek
késedelmeskedésnek tartják, hogy türelemmel
viseltetik irántatok,
mert nem akarja, hogy valaki is
elvesszen, hanem hogy mindenki bűnbánatot tartson.
Sir 35,19
És az Úr nem
késik:
türelmes hozzájuk,
Jelenések
könyve
Jel
1,18
és az élő. Meghaltam, s íme,
mégis élek, örökké. Nálam
vannak a halálnak és az alvilágnak a kulcsai.
Sir 18,1
Aki öröktől él, az
teremtett mindent,
Bölcs 16,13
Mert hiszen neked hatalmad van élet
és halál fölött, levezetsz az alvilág
kapujához és újra felhozol onnét.
Jel
2,12
"A pergamoni egyház angyalának ezt
írd: Ezt mondja, aki a kétélű hegyes
kardot tartja:
Bölcs 18,15
mindenható szava zord harcos
módjára ott termett az égből, királyi
trónjáról a pusztulásra szánt
föld közepén. Visszavonhatatlan parancsát
hordozta éles pallos gyanánt,
Jel
7,9
Ezután akkora sereget láttam, hogy meg
sem lehetett számolni. Minden nemzetből, törzsből,
népből és nyelvből álltak a trón és
a Bárány előtt, fehér ruhába
öltözve, kezükben pálmaág.
2Mak 10,7
Most azonban borostyánnal
díszített botokat, zöld ágakat
és pálmát vittek, és
dicsőítő éneket zengtek annak, aki megadta nekik a
templom megtisztításának örömét.
Jel
8,2
Ekkor hét angyalt láttam, az
Úr előtt álltak, és hét
harsonát kaptak.
Tób 12,15
Ráfael vagyok, egy a hét angyal
közül, aki mindig készen áll arra, hogy az
Úr fölséges színe elé lépjen."
Jel
8,3
Jött egy másik angyal, megállt az
oltár előtt, aranyfüstölő volt nála. Sok
tömjént kapott, hogy az összes szent
imádásával tegye az aranyoltárra, amely az
Isten trónusa előtt állt.
Tób 12,12
Tudjátok meg hát, hogy amikor
imádkoztatok, te meg Sára, kéréseteket az
Úr fölséges színe elé vittem és
felolvastam. Éppen úgy azt is, hogy eltemetted a
halottakat.
Jel
8,7
Az első angyal megfújta a harsonát. Erre vérrel
vegyes jégeső és tűz
záporozott a földre. A föld harmada
elégett, a fák harmada pernyévé lett,
és a zöldellő fű mind elhamvadt.
Sir 39,29
A tűzvészt, jégesőt,
éhséget és pestist - ezt mind büntetésnek
szánta.
Bölcs 16,22
Hó és jég ellenállt a
tűznek és nem olvadt el, hogy megtudják: a tűz,
amely a jégesőben is égett és az eső
közepette is lángolt, csak ellenségeik
termését tette tönkre,
Jel
9,3
A füstből sáskák
lepték el a földet, és akkora erejük
volt, amilyen a föld skorpióinak van.
Bölcs 16,9
Azokat megölte a sáskák
és legyek csípése, és nem
volt orvosság életük megmentésére,
mert rászolgáltak, hogy ilyen lények
révén bűnhődjenek.
Jel
9,4
Parancsot kaptak, hogy ne ártsanak a
föld füvének, a zöldellő növénynek
és fának, hanem csak az embereknek, akik nem
hordják homlokukon az Isten pecsétjét.
Sir 44.18
Örök szövetségben
megígérte neki: többé nem
pusztít el mindent az áradat.
Jel
11,19
Megnyílt az égben az Isten temploma,
és láthatóvá vált a
szövetség ládája a templomban. Erre
villámlás, égzengés, földrengés
és nagy jégeső támadt.
2Mak 2,4-8
Az is benne van az Írásban, hogy a
próféta isteni sugallatra elrendelte, hogy a
sátort és a szövetség
ládáját vigyék utána. Aztán
fölment arra a hegyre, amelyre Mózes ment az Istentől
örökségül kapott földet megnézni.
Megérkezvén Jeremiás talált egy
barlangszerű lakóhelyet, oda vitte a sátort, a
szövetség ládáját és az
illatáldozat oltárát. Aztán eltorlaszolta a
bejáratot. Kísérői közül
néhányan visszatértek, hogy
megjelöljék az utat, de nem találták. Amikor
Jeremiás ezt megtudta, e szavakkal korholta őket: "A
helynek ismeretlennek kell maradnia mindaddig, míg Isten
újra egybe nem gyűjti népét, és meg nem
könyörül rajta. Akkor az Úr majd
kinyilvánítja ezt a helyet. Megjelenik az Úr
dicsősége és a felhő, mint Mózes
idejében, és akkor, amikor Salamon imádkozott,
hogy a templom fölszentelése magasztos legyen."
Jel
18,2
Teljes erejéből kiáltozott: "Elesett,
elesett a nagy Babilon! Ördögök tanyája lett,
minden tisztátalan szellem hajléka, minden
tisztátalan madár fészke, minden
tisztátalan és gyűlöletes állat odúja,
Bár 4,35
Az Örökkévaló
tüzet bocsát rá hosszú időre, és
démonok lakóhelye marad igen sokáig.
Jel
19,1
Aztán hallottam, hogy nagy
sokaság zengi a mennyben, ezt mondva: "Alleluja! Üdv,
dicsőség és hatalom legyen a mi Istenünknek,
Tób 13,17
Rubinnal és ofírkővel lesznek kirakva
Jeruzsálem utcái, Jeruzsálem
kapuiban újra visszhangzik majd az örömének,
és minden háza ezt harsogja: Alleluja!
Áldott legyen Izrael Istene! Örökre
dicsőítsék benned a szent nevet!"
Jel
19,11
Ekkor nyitva láttam az eget. Egyszerre egy
fehér ló jelent meg. Aki rajta ült, azt
Hűségesnek és Igaznak hívták.
Igazságosan ítél és harcol.
2Mak 3,25
Megjelent ugyanis nekik egy paripa, rajta
félelmetes lovas és díszes szerszám.
Heliodornak rontott, és mellső lábaival lesújtott
rá.
2Mak 11,8
Amikor még Jeruzsálem
közelében voltak, megjelent nekik egy
fehérbe öltözött lovas.
Jel
20,12-13
Láttam, hogy trónja előtt állnak
a halottak, kicsinyek és nagyok. Könyveket nyitottak ki.
Kinyitottak egy másik könyvet is, az élet
könyvét. A halottak fölött
ítélkeztek, ahogy a könyvekben fel volt jegyezve, a
tetteik szerint. A tenger visszaadta a beleveszett halottakat.
A halál és az alvilág is visszaadta halottjait,
és mindenki fölött ítéletet tartottak a
tettei alapján.
Sir 16,12
Amilyen nagy az irgalma, annyira fenyít
is, a tettei szerint ítél meg mindenkit.
Jel 21,19-20
A város falainak alapjait
mindenféle drágakő díszítette. Az
első alapkő jáspis, a második zafír, a harmadik
kalcedon, a negyedik smaragd, az ötödik szárdonix, a
hatodik kárneol, a hetedik topáz, a nyolcadik berill, a
kilencedik topáz, a tizedik krizopráz, a tizenegyedik
jácint, a tizenkettedik ametiszt.
Tób 13,17
Rubinnal és ofírkővel lesznek
kirakva Jeruzsálem utcái,
Jeruzsálem
kapuiban újra visszhangzik majd az örömének,
és minden háza ezt harsogja: Alleluja! Áldott
legyen Izrael Istene! Örökre dicsőítsék benned
a szent nevet!"
(Fel)
Mit
mondanak
erről az ókeresztény írók?
A Katolikus Egyház
állította össze a Szentírás
kánonját
(Továbi
idézetek várhatók a Muratori
töredékről, Jeruzsálemi Szent Cirilltől, Szent
Athanasziosztól, Szent Ágostontól, a
Karthágói zsinattól, Alexandriai Szent Cirilltől)
Tertullianus:
Markion
ellen, 4,5. (Kr. u. 212)
Az apostoli
egyházak ugyanezen tekintélye
áll a többi evanélium mellett is,
melyeket következésképpen általuk és
szerintük birtoklunk,
Jánoséról mondom
és
Mátééról, bár amit Márk adott
ki Péterének mondják, akinek tolmácsa volt
Márk.
Mert Lukács művét is Pálnak tulajdonítjuk
szokásosan.
Órigenész: A
Máté szerinti evangéliumhoz írt
magyarázat – Töredék
Euszébisz Egyháztörténetében, 6,25,3.
(Kr. u. 244)
… a Máté szerinti
evangéliumhoz
írt magyarázatainak első könyvében pedig az
egyházi kánonhoz ragaszkodva arról
tanúskodik, hogy csak négy evangéliumot
ismer, és így ír: „Amint a hagyományban
tanultam a négy evangéliumról, melyek
egyedül vitathatatlanok Istennek az ég alatt levő
egyházában, először íródott
az egykori vámos, később Jézus Krisztus apostola,
Máté szerinti evangélium,
amit a zsidóságból megtért hívők
számára adott ki, és héber betűkkel alkotta
meg. Másodikként íródott a Márk
szerinti, aki úgy alkotta meg, amint Péter
mutatta neki, és akit a katolikus levelében fiának
is nevez ezekkel a szavakkal:
„Köszönt titeket a Babilonban kiválasztott
egyház és fiam, Márk.” [1Pét 5,13]
Harmadikként íródott a Lukács szerinti,
akit Pál megdicsért [vö. 2Kr 8,18-19;
2Tim 2,18; Kol 4,14], és aki a pogányokból
megtért hívők sámára
készítette
evangéliumát. Mindezek után íródott
a János szerinti.”
Szent I. Damasus
pápa / Római zsinat: Decretum Damasii: A
Szentírás
kánonja (Kr. u. 382) (DH 179-180)
Most pedig az isteni
Írásokról kell
határozni, mit fogad el az egyetemes
katolikus Egyház, és mit kell kerülni.
Kezdődik az
Ószövetség sorrendje. Teremtés
egy könyve; Kivonulás egy könyve;
Leviták egy könyve; Számok egy könyve;
Második Törvénykönyv egy könyve;
Józsue
egy könyve; Bírák egy könyve; Rút egy
könyve; Királyok négy könyve {= Sámuel
két könyve, Királyok két könyve};
Krónikák két könyve; A 150 Zsoltár egy
könyve; Salamon három könyve: úgymint a
Példabeszédek egy könyve; a Prédikátor
egy könyve {= Kohelet}; az Énekek Énekének
egy könyve; ugyancsak a
Bölcsesség
egy könyve; Sirák fia egy könyve.
Továbbá a
Próféták sorrendje.
Izajás egy könyve; Jeremiás egy könyve a
Cinoth-tal azaz a Siralmakkal; Ezekiel egy könyve; Dániel
egy könyve; Ozeás egy
könyve; Ámosz egy könyve; Mikeás egy
könyve; Joel egy könyve; Abdiás egy
könyve; Jónás egy könyve; Náhum egy
könyve; Habakuk (Ambakum) egy könyve;
Szofoniás egy könyve; Aggeus egy könyve;
Zakariás egy könyve; Malakiás
(Malacihel) egy könyve.
Továbbá a
Történeti könyvek sorrendje.
Jób egy könyve; Tóbiás
egy könyve;
Ezdrás két könyve {=Ezdrás egy könyve,
Nehemiás egy könyve}; Eszter egy könyve;
Judit egy könyve; Makkabeusok két könyve.
Továbbá az
Új és örök
Szövetség könyveinek rendje, amelyet a szent
és
katolikus
római Egyház elfogad és tisztel. Evangéliumok négy könyve:
Máté
szerint, egy
könyv; Márk szerint, egy könyv; Lukács szerint,
egy könyv; János szerint, egy
könyv.
Pál levelei,
szám szerint 14: a Rómaiaknak
írt egy; a Korinthosziaknak írt két;
az Efezusiaknak egy, a Tesszalonikaiaknak két, a
Galatáknak egy, a Filippieknek
egy, a Kolosszeieknek egy, Timóteusnak két, Titusznak
egy, Filemonnak egy, a
Zsidóknak egy.
Továbbá
János Jelenéseinek egy könyve.
Továbbá az
Apostolok Cselekedeteinek egy könyve.
Továbbá a
kánoni levelek, szám szerint 7:
Péter apostol két levele, Jakab
apostol egy levele, János apostol egy levele, a másik1,
a presbiter
Jánosnak két levele, a zelóta Júdás
apostol egy levele.
Itt végződik az
Újszövetség kánonja.
Hippói zsinat: 36.
kánon (Kr. u. 393)
… A kanonikus
írásokon kívül
semmi mást ne olvassanak fel a gyülekezetben
az "isteni Írások" címe alatt. Kanonikus
írások pedig a következők:
Teremtés, Kivonulás, Leviták, Számok,
Második Törvénykönyv, Józsue,
Bírák, Rút,
Királyok négy könyve {= Sámuel két
könyve, Királyok két könyve},
Krónikák két
könyve, Jób, Dávid Zsoltároskönyve, Salamon öt
könyve,
a Próféták
tizenkét
könyve, Izajás, Jeremiás, Dániel, Ezekiel, Tóbiás,
Judit, Eszter,
Ezdrás két
könyve {= Ezdrás egy könyve, Nehemiás egy
könyve}, Makkabeusok
két
könyve.
Az
Újszövetség {kanonizált könyvei}
pedig: a négy Evangélium, az Apostolok
Cselekedetei, Szent Pál tizenhárom levele, Szent
Pál egy levele a zsidókhoz,
Szent Péternek két levele, Szent Jánosnak
három levele, Szent Jakabnak a
levele, Szent Júdásnak a levele, Szent Jánosnak a
Jelenései.
Tanácsot
kérve a
tengerentúli
Egyháztól ennek a kánonnak a
megerősítését
illetően.
Szent Siricius /
III.
Karthágói zsinat 47. kánon (Kr. u. 397) (DH 186)
[Elhatározta a zsinat,] ... hogy
a kanonikus
írásokon kívül semmi mást ne
olvassanak fel a gyülekezetben az "isteni Írások"
címe alatt. Kanonikus
írások pedig a következők: Teremtés,
Kivonulás, Leviták, Számok, Második
Törvénykönyv, Józsue, Bírák,
Rút, Királyok négy könyve {= Sámuel
két könyve,
Királyok két könyve}, Krónikák
két könyve, Jób, Dávid
Zsoltároskönyve, Salamon
öt könyve, a
Próféták
tizenkét
könyve, Izajás, Jeremiás, Dániel, Ezekiel, Tóbiás,
Judit,
Eszter, Ezdrás két
könyve {= Ezdrás egy könyve, Nehemiás egy
könyve}, Makkabeusok
két
könyve.
Az
Újszövetsé {kanonizált könyvei}
pedig: az evangliumok négy könyve, az
Apostolok Cselekedeteinek egy könyve, Pál apostol
tizenhárom levele, ugyanezen
apostolnak a sidókhoz írt egy, Péternek
két, Jánosnak három [vö. DH 180],
Jakabnak egy, Júdásnak egy [levele], János
Jelenései.
[Egy kéziratban van
hozzáfűzve:] ... hogy tanácsot
kérjenek a tengerentúli
Egyháztól ennek a kánonnak a
megerősítését illetően.
I. Toledói zsinat:
12. kánon (Kr. u. 400) (DH 202)
Ha valaki … azt
hinné, hogy azokon
kívül, amelyeket
a katolikus Egyház
elfogadott, más írásokat is
tekintélyként kell elfogadni, ill. Így tisztelni:
legyen kiközösítve.
Szent I. Ince pápa:
Levél Exsuperius toulouse-i püspöknek, 6,7,13 (Kr. u.
405) (DH 213)
Hogy pedig mely könyveket vettek
fel a kánonba,
megmutatja a rövid
függelék. Azt akartad, hogy oktassalak ki, tehát
várva-várt nyilatkozatom
szerint ezek a következők:
Mózes 5
könyve, azaz a Teremtés, a Kivonulás,
a Leviták, a Számok könyve, a
Második Törvénykönyv, és Józsue 1
könyve, a Bírák 1 könyve, a
Királyságok 4
könyve [= Sámuel 2 könyve, Királyok 2
könyve], egyszersmind Rúté is, a
Próféták
16 könyve, Salamon 5 könyve,
a Zsoltároskönyv.
Hasonlóképpen
a történelmi könyvek:
Jób 1 könyve, Tóbiás
1 könyve, Eszter 1
könyve, Judit
1 könyve,
Makkabeusok 2 könyve,
Ezdrás 2 könyve [= Ezdrás 1
könyve, Nehemiás 1 könyve], a Krónikák 2
könyve.
Hasonlóképpen
az Újszövetség
könyvei: az evangéliumok 4 könyve, Pál apostol
14
levele, János 3 levele, Péter 2 levele,
Júdás 1 levele, Jakab 1 levele, az
Apostolok Cselekedetei, János Jelenése.
Szent
Ágoston: A keresztény tanításról
2,8,13 (Kr.
u. 426)
Az
Írás teljes
kánonja pedig, amely körül egész
vizsgálódásunk forog, mint említettem, a
következő könyveket foglalja magában:
Mózes öt könyvét, azaz a Teremtés,
Kivonulás, a Leviták és a Számok
könyvét,
továbbá a Második Törvénykönyvet;
ezután Józsué és a Bírák
egy-egy könyvét,
majd egy olyan könyvet, amelyet Ruth könyvének
neveznek ugyan, valójában
azonban a Kiráylok könyvének kezdetéhez
tartozik; ezután következik a Királyok
négy, illetve a Krónikák két könyve,
amelyek nem az előző könyveket folytatják,
hanem mintegy lazán hozzájuk kapcsolódó,
azokkal párhuzamosan futó eseményekről
tudósítanak. Ez a történelem, amely az
időrendet és az események sorrendjét
fogja át. Vannak azonban ezzel mintegy ellentétes rendet
követő könyvek is,
amelyek sem ehhez a sorrendhez, sem egymáshoz nem
kapcsolódnak. Ilyenek Jób, Tóbiás,
Eszter és Judit könyvei,
továbbá a Makkabeusok
és Ezdrás
két-két
könyve. Úgy tűnik leginkább még
Ezdrás
könyvei követik a Királyok, illetve a
Krónikák könyvével végződő
történeti elbeszélést. Ezután
következnek a próféták
könyvei, közöttük Dávidtól a
Zsoltárok egy könyve és Salamon három
könyve: a
Példabeszédek, az Énekek éneke és a
Prédikátor könyve. Azért mondtam csak
hármat, mert a
Bölcsesség könyvét
és az Ecclesiasticus címűt csak
bizonyos
hasonlóságok alapján tulajdonítják
Salamonnak, egyébként pedig erősen
bizonygatják, hogy Jézus, Sirák fia foglalta őket
írásba. Minthogy azonban
érdemesnek bizonyultak arra, hogy a hitelesek között
foglaljanak helyet, a
próféták könyvei közé kell
sorolnunk őket. Hátravannak még azoknak a
könyvei,
akiket sajátos értelemben is
prófétáknak nevezünk, azaz a tizenkét
próféta
egy-egy könyve, amelyeket, minthogy szorosan kapcsolódnak
egymáshoz és sohasem választották
szét őket, egyetlen könyvnek veszünk. A
próféták nevei a következők:
Ózeás,
Joel, Ámosz, Abdiás, Jónás, Mikeás,
Náhum, Habakuk, Szofoniás, Aggeus,
Zakariás, Malakiás. Kívülük van
még négy próféta, akik hosszabb
lélegzetű
könyveket írtak: Izajás, Jeremiás,
Dániel és Ezekiel. A hitelesnek tekintett
Ószövetség ezt a negyvennégy könyvet
foglalja magában. Az Újszövetség viszont a
következőket: a négy könyv terjedelmű
Evangéliumot, azaz a Máté, Márk,
Lukács
és János szerinti evangéliumot,
továbbá Pál apostol tizenkét
levelét: a
rómaiakhoz egyet, a korintusiakhoz kettőt, aztán
egyet-egyet a galatákhoz, az
efezusiakhoz és a filippiekhez, a tesszalonikiekhez kettőt, a
kolosszeiekhez
egyet, Timóteushoz kettőt és további egyet-egyet
Títuszhoz, Filemonhoz és a
zsidókhoz; azután Péter kettő, János
három, valamint Júdás és Jakab egy-egy
levelét, végül pedig az Apostolok cselekedeteinek
és János jelenéseinek egy-egy
könyvét.
Deuterokanonikus
könyvek az Egyházatyáknál
(További
idézetek várhatók Szent Ireneusztól,
Tertullianustól, a Muratori tekercsről, Alexandriai Szent
Kelementől, Hippolütosztól, Órigenésztől,
Szent Cyprianustól, Nagy Szent Dionüsziosztól,
Lactantiustól, Alexandriai Sándortól, Szent
Afraháttól, Jeruzsálemi Szent Cirilltől,
Poitiers-i Szent Hilariustól, Szent Athanasziosztól, Nagy
Szent Baszileiosztól, Nüssziai Szent Gergelytől,
Nazianzoszi Szent Gergelytől, Szent Ambrustól,
Aranyszájú Szent Jánostól, Szent
Jeromostól, Cassian Szent Jánostól, Lerins-i Szent
Vincétől, Küroszi Theodorétosztól, Nagy Szent
Leótól, Nagy Szent Gergelytől, Damaszkuszi Szent
Jánostól, a II. Nikaiai Zsinattól.)
Barnabás levele, 6,
6-8 (Kr. u. 74)
Mit mond még a
próféta?
„Körülvett engem a gonoszok gyülekezete, mint a
méhek a lépet [Zsolt 22,17; 118,12], és,
köntösömre sorsot vetettek” [Zsolt
22,19]. Mert testben akarta kinyilatkoztatni magát és
szenvedni, így előre
kinyilatkoztatta a szenvedést is. A
próféta
ugyanis ezt mondja Izraelnek:
„Jaj
azok lelkének, akik gonosz tanácsot tartottak
önmaguk ellen [Iz 3,9], eképpen
szólva: „Kötözzük
meg az igazat, mert
terhünkre van” [Bölcs 2,12].
Mit mond
nekik Mzes, a másik próféta? „Íme, ezt
mondja az Úr Isten: „Menjetek be a jó
földre, melyet az Úr esküvel ígért
Ábrahámnak és Izsáknak és
Jákobnak, és
osszátok fel az országt, mely tejjel-mézzel
folyó” [Kiv 33,1; Lev 20,24].
Római Szent
Kelemen: Levél a korintusiakhoz 27,4-7 (Kr. u. 80)
A Felséges
Igéjében alkotott meg
mindent, és Igéjében megteheti ő azt is,
hogy mindezeket megsemmisíti. „Ki mondhatná azt
néki: - Mit tettél? Ki állhatna
ellent hatalma erejének?” [Bölcs 12,12; 11,22].
Úgy
tesz mindent, ahogyan ő
akarja, és amikor ő akarja; semmi sem múlhat el
abból, ami felől rendelkezett.
Minden szeme előtt van, szándékai elől semmi sem
rejtőzhet el, mert az egek
elmondják Isten dicsőségét, az ő kezének
alkotásait hirdeti az égboltozat, nap
a napnak adja tovább a szót, éjszaka az
éjszakának mondja tovább a tudást,
nincsenek oly szavak, sem beszédek, melyek ne hallatnák
hangjaikat [Zsolt
19,1-3].
Didakhé 1,1-2 (Kr.
u. 90)
Két út van, egy az
életé, egy a
halálé, a két út között pedig
nagy
különbség van. Az élet útja ez:
először, „szeresd Istenedet, aki teremtett
téged”, másodszor, „szeresd felebarátodat, mint
önmagadat” [MTörv 6,5; Lev
19,18; Mt 22,36-39; Mk 12,30-31]. „Te
se tedd azt másnak, amit
nem akarsz, hogy
neked tegyenek” [Sir 7,30].
Didakhé, 4,3-5 (Kr.
u. 90)
Szakadást ne okozz,
békétsd ki a
szembenállókat! „Ítélj igazságosan”
[MTörv
1,16.17; Péld 31,9], ne légy
személyválogató, fedd meg az elbukottakat! Ne
kételkedj, meglesz vagy nem! „Ne
legyen kezed kinyújtva
akkor, amikor kapsz,
összeszorulva viszont, amikor rajtad a sor, hogy adj.” [Sir 4,31].
Szent Polikárp:
Levél a filippiekhez, 10. (Kr. u. 135)
Álljatok erősen
mindezekben, kövessétek az Úr
példáját, szilárdan és
megingathatatlanul a hitben, az egymás iránti
testvéri szeretetben [vö. 1Pét
2,17; 3,8; Jn 13,34; 15,12; Róm 13,8], egyesülve az
igazságban, szolgáljátok
egymást az Úr szelidségében, senkit meg ne
vessetek. Ha jót tehettek, el
ne
mulasszátok, mert „az adakozás megment a
haláltól” [Tób 4,10; 12,9].
Vessétek
alá magatokat egymásnak [1Pét 5,5], „legyen
kifogástalan életformátok a
pogányok előtt” [1Pét 2,12], hogy jó
tetteitekért dicsérjenek titeket, és ne
káromolják az Urat köztetek. Jaj annak, aki miatt az
Úr nevét káromolják [Iz
52,5]! Józanságra tanítsatok mindenkit,
melyben magatok is éltek.
Szardeszi Melitón:
Töredék Euszébisz
Egyháztörténetében, 4,26. (Kr. u.
177)
Melitón üdvözli
Onészimosz
testvért. Miután többször
megkértél rá, mivel
lelkesedsz a tanítás iránt, hogy kivonatokat
készítsek számodra a Törvényből
és
a prófétákból, melyek
Üdvözítőnkre
és egész hitünkre vonatkoznak, aztán azt is
meg akartad tudni, hogy pontosan hány régi Könyv van
és mi a sorrendjük, azon
voltam, hogy ezt megtegyem, mivel megismertem a hit iránti
lelkesedésedet és a
tanítás iránt megnyilvánuló
tudásszomjadat, hogy Isten utáni
vágyakozásból mindennél
többre becsülöd ezeket, hiszen az örök
üdvösség elnyeréséért harcolsz.
Eljutva
tehát Keletre, és elérve egészen addig a
helyig, ahol hirdették (az Írást) és
ahol beteljesedett, pontosan megtanultam az
Ószövetség könyveit, melyeknek
listáját elküldöm neked. Neveik a
következők:
Mózes öt könyve: Teremtés,
Kivonulás, Számok, Leviták, Második
Törvénykönyv, Józsue Navé,
Bírák, Ruth,
Királyok négy könyve, Paraleipomenon két
könyve, Dávid Zsoltárai, Salamon Példabeszédei vagy
(és) Bölcsessége,
Ekklesziasztész,
Énekek Éneke, Jób,
próféták: Izajás, Jeremiás, a
Tizenkettő egy könyvben, Dániel, Ezekiel, Ezdrás.
Ezekből készítettem magamnak a kivonatokat is, melyeket
hat könyvre osztottam
fel.
Athénagorasz:
Kérvény a keresztények ügyében 9,1-3.
(Kr. u. 177 körül)
Ha ilyenfajta gondolatokkal
megelégednénk,
bárki emberi tannak tarthatná
tanításunkat. Mivel azonban a
próféták szavai erősítik meg
érveinket, - s
gondolom Ti is, hiszen igen tanultak vagytok, és igen
buzgólkodtok a tudományok
terén, nem ismeretlen előttetek, amit Mózes,
Izaiás, Jeremiás, vagy a többi
próféta írt, akik elragadtatásban
mondták ki azokat a gondolatokat, amiket az
isteni Lélek sugallt nekik, a Lélek pedig
eszközként használta őket, ahogyan a
furulyás szokta fújni furulyáját. Mit
mondtak hát ők? „Az Úr a mi Istenünk,
mást ne hasonlítsanak hozzá!” [Bár 3,36].
Ismét: „Én vagyok az Isten, az első
és utolsó, rajtam kívül nincs Isten” [Iz
44,6; 41,4]. Hasonlóképpen mondja:
„Nem volt más Isten, sem előttem, sem utánam nem lesz;
én Isten vagyok és nincs
más rajtam kívül” [Iz 43,10-11].
Nagyságáról pedig: „Az ég az én
trónom és a
föld lábam zsámolya. Milyen hajlékot
építenétek nekem, vagy miféle hely
nyugalmam helye?” [Iz 66,1]. Rátok hagyom, alaposabban is
kutassátok a
jövendöléseket a könyvekben, hogy kellő
megfontolással magatok vessetek véget
az ellenünk elkövetett jogtalanságoknak.
Szent Iréneusz: Az
apostoli igehirdetés feltárása
97-98. (Kr. u. 185
körül)
Ezért mondja
róla Jeremiás is: „Ki az,
aki az égbe emelkedett, és
megragadta, és ki szállt le a felhőből? Ki kelt át
a tengeren és megtalálta, ki
hozta el az aranyért? Senki sem találja az utat, senki
sem fogja fel az
ösvényt. De az, aki mindent bölcsessége
által ismert, ő az, aki megalapította a
földet mindörökké, és betöltötte
kövér négylábúakkal, aki elküldi
a fényt és az
elterjed – aki hívja, és azok félelemmel
meghallják – és a csillagok
felemelkednek az előző estéért és
örvendeznek; hívja őket, és azok mondják:
„Íme, itt (vagyunk)” örömmel világítanak
alkotójuknak. Ő a mi Urunk, hozzá
senki sem hasonló, minden utat megtalál tudása
és Jákobnak, szolgájának adta és
Izraelnek kedveltjének, továbbá, megjelent a
földön és az emberek között járt.
Ez Isten parancsainak és Törvényének
könyve, mindörökre, mindannak, akinek
birtokában van, életül (szolgál), de azok,
akik elhagyják „meghalnak”.” [Bár
3,29-4,1] … Ez, kedves
barátom, az igazság
igehirdetése, a mi üdvösségünk
képe,
és az élet útja, melyet a
próféták hirdettek, melyet Krisztus
megszilárdított,
és az apostolok hirdettek, és az Egyház ezen az
egész földön átad fiainak. Ő
őrzi teljes gondossággal, jóakarattal és Istennek
tetszően a jó tettek által,
és egészséges gondolkodással.
Tertullianus:
Pergátló kifogás az eretnekekkel szemben, 7. (Kr.
u. 200)
A mi tanításunk Salamon
csarnokából származik [vö. ApCsel 5,12] – az
a
része is, amely azt tanítja, hogy Istent a szív
egyszerűségében kell keresni
[Bölcs 1,1].
Tertullianus: A
skorpiócsípések ellenszere, 8,5-6. (Kr. u. 205)
Figyelmeztették őket a nekik
szóló
jeremiási sorok, melyek a fogság
elviselésére intettek: „Mostantól
látni
fogjátok a babiloniaiak arany, ezüst és
fa isteneit, ahogy azokat vállukon hordozzák az emberek.
Félelmeteseknek
mutatják a nép előtt. Ti azonban vigyázzatok,
nehogy kövessétek az idegeneket!
Félelem fogjon el benneteket, amikor látjátok,
hogy a tömeg előttük vagy
mögöttük imádásra leborul, akkor ezt
mondjátok lelketekben: Téged kell
imádnunk, Urunk” [Bár 6,3 skk]
Órigenész: A
prinípiumokról 1,2,13 (Kr. u. 230)
Ha pedig az
Írásokban másokra utalva
fordul elő a „jó” kifejezés; „jó
angyal” [Tób 5,22], „jó
ember” [2Makk 15,23; Mt
12,35],
„jó szolga” [Mt 25,21],
„jó kincs” vagy szív [Lk 8,15], esetleg „jó fa”
[Mt 7,17], akkor minden ilyen
esetben átvitt értelemben van szó
jóról, mert ezek járulékos és nem
szusztanciális módon birtokolják a
jóságot.
Órigenész: A
princípiumokról 2,1,5 (Kr. u. 230)
Hogy azután az
Írás tekintélye
alapján is elhiggyük,
miszerint így
áll a
dolog, halljuk, miképp erősíti meg ezt a tant a
Makkabeusok könyve, ahol a hét
mártír anyja fiai egyikét buzdítja a
kínzások elviselésére. Ezt mondja ugyanis:
„Kérlek fiam! Tekints az égre, a földre és
mindenre, ami bennük van, és értsd
meg, hogy Isten a semmiből teremtette! [2Makk 7,28]”
Órigenész: A
princípiumokról 3,2,4 (Kr. u. 230)
Úgy találjuk, hogy a
szívünkből
származó gondolatok vagy bármely esemény
emléke, tetszőleges dolog és ok szemlélése,
időnként belőlünk magunkból
születik, máskor az ellenséges erők gerjesztik,
néha pedig az Isten vagy a
szent angyalok küldik. Ez akár mesébe illőnek is
tűnhetne, ha nem igazolná a
szent iratok tanúsága. Ami
tehát a
belőlük
eredő gondolatokat illeti, Dávid
igazolja létezésüket, midőn így szól a
Zsoltárokban: „Mert az ember gondolata
is téged dicsőít, és a gondolatok maradékai
is ünnepnapot ülnek neked.” [Zsolt
84,6 LXX] Azokról, amelyek az ellenséges erőkből szoktak
keletkezni, Salamon a
következőképp beszél a Prédikátor
könyvében: „Ha az uralmat birtokló szellem
föléd kerekedik, el ne hagyd a helyedet, mivel a
gyógyulás sok hibát
helyrehoz.” [Préd 10,4] Erről Pál apostol is
tudósít, midőn így szól:
„Lerombolván a gondolatokat és minden gőgöt, mely
Isten ismerete ellen
felemelkedik.” [2Kor 10,5] … Arról
pedig, hogy még a
jó illetve a gonosz
angyalok is sugalmaznak bizonyos gondolatokat az emberi szívbe,
jelzést ad a
Tóbiást kísérő angyal [Tób 5,5skk]
illetve a próféta szava: „A belőlem szóló
angyal válaszol.” [Zak 1,14]
Órigenész: A
prinípiumokról 4,33 (Kr. u. 230)
De úgy vélem, az „anyag”
szó
összes többi előfordulásánál sem jelenti
azt,
amit most kutatunk, kivéve
egyedül a Bölcsesség
könyvét, melyet Salamon
Bölcsességének neveznek; ennek a könyvnek
azonban nem mindenki tulajdonít
szentírási tekintélyt. Itt ezt találjuk:
„Mert mindenható kezed, amely a
világot az alaktalan anyagból teremtette, küldhetett
volna ellenük medvét, bősz
oroszlánt seregestül”.
Órigenész: A
zsidók kánonja – Töredék Euszébiosz
Egyháztörténetében,
6,25. (Kr. u. 244)
[Órigenész] megadja az
ószövetségi szent Írások
listáját, és szó szerint
ezt írja: „Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a
kánoni könyvek szám, amint
a zsidók hagyománya tartja, huszonkettő, ahány
betűjük is van (az ábécében).”
Aztán néhány dolog után hozzáfűzi:
„A huszonkét könyv a zsidók szerint a
következő: az, amit mi Teremtésnek nevezünk, a
zsidók pedig a könyv kezdetéről
„Brészith”-nek, vagyis „Kezdetben”-nek; utána jön a
Kivonulás: „Uelleszmóth”,
vagyis „Ezek a nevek”; Leviták: „Uikra”, vagyis „És
hívta”; Számok:
„Ammeszfekódeim”; Második Törvénykönyv:
„Elleaddebareim”, vagyis „Ezek a
nevek”; Józsue, Navé fia: „Iószuebennun”;
Bírák, Ruth (náluk egy könyvben):
„Szófteim”; Királyok első és második
könyve (náluk egy): „Sámuel”, vagyis
„Isten választottja”; Királyok harmadik és
negyedik könyve egyben:
„Úammelkhdavid”, vagyis „Dávid uralkodása”;
Paraleipomenon első és második
könyve egyben: „Dabréiamein”, vagyis „Napok szavai”;
Ezdrás első és második
könyve egyben: „Ezra”, vagyis „Segítő”; Zsoltárok
könyve: „Szfarthelleim”;
Salamon Példabeszédei: „Melóth”;
Prédikátor: „Kóelth”; Énekek Éneke
(nem pedig
Énekek Énekei, mint egyesek gondolják!):
„Szirasszireim”; Izajás: „Iesszia”; Jeremiás a
Siralmakkal és a
Levéllel egyben:
„Ieremia”; Dániel: „Daniél”;
Ezekiel: „Iezekiél”; Jób: „Iób”; Eszter:
„Eszthér”. Ezeken kívül vannak a
makkabeusok könyvei, amit „Szarbéthszabanaiel”-nek
neveznek.”
Szent Cyprianus: A
bizonyítékok három könyve Quirinushoz,
Beveztés;
3,4.6.20. (Kr. u. 248)
Ezeknek
olvasása hasznos a hit
alapelemeinek
vázolásaként. Még több erőt fogasz
meríteni… ha teljes egészben átvizsgálod a
régi és az új írásokat, ha a
sugalmazott könyvek minden tekercsét végigolvasod.
Ami keveset most az ihletett
írásokból merítettünk, azt idővel
elküldjük Neked.
Így találjuk a Királyok 1. könyvében:
„A magtalan hetet szül, és akinek sok fia
volt, erőtlen” (1Sám 2,5). A hét fiú a hét
egyház. Ezért Szent Pál is hét
egyháznak írt, a Jelensek könyve is hét
egyházat említ, hogy érvényben maradjon
a hetes szám, mert hét nap alatt teremtette Isten a
világot is, hét angyal van,
akik Isten színe előtt szolgálnak és vele
társalognak, mint Ráfael angyal
mondja Tóbiás könyvében (Tób 12,19).
…Ugyancsak
Salamonnál, a Sirák
fia
könyvében: „Én a magasságbeli
ajkáról
jöttem elő minden teremtményt megelőzően. Az én
művem az égben az, hogy ki nem
alvó fény támadjon, és ködbe
borítottam az egész földet. Én a
magasságban
lakozom, és trónom a felhőoszlopban van.
Körbejártam az ég kerületét, és
behatoltam a mélység aljára, a tenger
hullámain jártam, és megálltam minden
földön, minden népnél, és minden
nemzetnél dicsőségem volt, és minden nagynak
és kicsinek szívét erőmmel legyőztem. Bennem van
az élet és erő minden reménye.
Jöjjetek hozzám mind, akik kívántok engem”
(Sir 24,3-6)
Ugyanígy
találjuk Jeremiásnál
[hogy Krisztus Isten]: Ez a mi Istenünk, és
nem tartanak annak mást rajta kívül, aki
megtalálja minden bölcsesség útját,
és
azt gyermekének, Jákobnak, és a neki kedves
Iraelnek adja. Ezek után a földön
látható lesz, és az emberekkel érintkezik”
(Bár 3,36-38)
Salamon
Bölcsességében
olvasható:
„Lessük meg az igazat, mert terhünkre van,
ellenkezik cselekedeteinkkel, és felhánytorgatja
nekünk a törvény ellen
elkövetett vétkeket. Hirdeti, hogy övé Isten
tudománya, Isten fiának mondja
magát. Gondolataink vádlója, terhes nekünk
még látása is, mert nem hasonlít
útja másokéhoz, különbözők
útjai is. léháknak tart minket, tartózkodik
a mi
útjainktól, mint tisztátalanoktól,
magasztalja az igazak végét, és azzal
dicsekszik, hogy Isten az Atyja. Lássuk tehát, igazak-e
beszédei, tegyük
próbára, mi történik vele!
Gyalázással és kínzással vallassuk
meg, hogy
megismerjük Isten iránti tiszteletét, és
kipróbált türelmét! A leggyalázatosabb
halálra kárhoztassuk! Ezeket gondolták, és
tévedtek, elvakította őket
gonoszságuk, és nem ismerték Isten titkait.”
(Bölcs 2,12-17. 19-22)
A
Makkabeusok könyve erről
[hogy semmivel sem szabad
dicsekednünk]:
Igazságos az alávetettség Istennek, és a
halandó ne tartsa magát Istennel
egyenlőnek.” (2Makk 9,12). Ugyanott: „Ne félj a bűnös ember
beszédétől, mert
dicsősége sárrá és féreggé
lesz! Ma dicsekszik, és holnap már nincsen, mert
visszatért a földbe, és megsemmisült
gondolata.” (1Makk 2,62-63)
Tóbiás
könyvében: „Hol vannak
igaz
tetteid? Íme, ennyit érsz!” (Tób 2,14)
Dániel
könyvében: „Volt egy
Babilonban
lakó férfi, név szerint Joakim, és
feleségül vette Zsuzsannát, helkiás
lányát, aki nagyon szép volt, félte az
Urat, szülei igazak voltak, leányukat Mózes
törvénye szerint nevelték.” (Dán
13,1-3 – Zsuzsanna története). Szintén
Dánielnél: „Ma az egész öldkerekségen
megalázottak vagyunk bűneink miatt, ez időben nincs fejedelem,
sem pap, sem
próféta, sem hatalom, sem vezér, sem elégő
áldozat, sem felajánlás, sem
tömjénáldozat, hely sincs, ahol áldozatot
bemutathatnánk színed előtt, és
irgalmat találnánk nálad, de fogadj el minket
alázatos szívvel és lélekkel,
mint a kosok és bikák vágó- és
égő áldozatát, mint sok ezer igen
kövér bárány
feláldozását! Így legyen ma
áldozatunk színed előtt, és szűnjön meg ez a
hatalom, mert meg nem szégyenülnek azok, akik benned
bíznak! Most teljes
szívünkből követünk téged,
félünk téged, keressük színedet! Ne adj
minket
gyalázatra, hanem tégy velünk nagy
irgalmasságod szerint!” (Dán 3,37-42 –
Azarja imája)
Szent
Athanasziosz: A
Nikaiai Zsinat határozatáról, 12. (Kr. u. 351)
… [A] szentek, akiknek a Fiú ezt
kinyilatkoztatta,
adnak nekünk valamilyen
képet a látható dolgok alapján: „Aki
dicsőségének kisugárzása és
lényegének
képmása” [Zsid 1,3]; továbbá: „Mert
nálad van az élet forrása, s a te
világosságodban látjuk meg a
világosságot [Zsolt 35,10]. Az Ige így
beszél,
amikor megfeddi Izraelt: „Elhagytad a bölcsesség
forrását” [Bár 3,12]. Maga
a
forrás mondja: „Elhagytak engem, az élő víz
forrását” [Jer 2,13].
Szent Athanasziosz:
Apológia Constantiushoz, 17. (Kr. u. 357)
Amazokról ugyanis meg
van írva: „A balga
balgaságot beszél” [Iz 32,6 –
LXX], erről az esetről meg azt mondja: „Minden
bölcs ember
tanácsát fogadd meg”
[Tób 4,19].
Szent Athanasziosz:
Beszéd az ariánusok ellen, 1,12. (Kr. u. 362)
A szentek ezt mondják: „Aki az
idők előtt van
már”, „aki által teremtette
az időket is” [Zsid 1,2], nem kevésbé
nyilvánítják öröknek és
örökkévalónak a
Fiút, amivel őt Istennek is állítják.
Izaiás ugyanis ezt mondja: „Örökkévaló
Isten, aki megteremtetted a föld határait” [Iz 40,28], Zsuzsanna pedig ezt
mondta: „Isten, az örökkévaló” [Dán
13,42]. Báruk pedig ezt írta: „Napjaimban
az Örökkévalóhoz kiáltottam”, majd
ismét: „Én az Örökkévalóban
reméltem nektek az
üdvösséget, és öröm érkezett
számomra a Szenttől” [Bár 4,20. 22]
Szent Athanasziosz:
Beszéd az ariánusok ellen, 3, 30. (Kr. u. 362)
Dániel mondta
az
Asztüagésznak: „Nem
tisztelek kézzel készített
bálványokat, hanem az élő Istent, aki az eget
és a földet alkotta, és aki
minden test felett uralkodik” [Dán 14,4 – Bél és a
sárkány].
Nazianzoszi Szent
Gergely:
Oratio 2, 64. (Kr. u. 362)
Térjünk
ki a
vénekre Dániel
könyvében – akkor kitérünk arra is, amit oly
szépen megmondott és előre kihirdetett róluk az
Úr: „A törvénytelenség
Babilonban a vénektől inult ki, és úgy
vélték, kormányozni tudják a népet
[Dán
13,5 – Zsuzsanna]
Szent I. Damasus
pápa / Római zsinat: Decretum Damasii: A
Szentírás
kánonja (Kr. u. 382) (DH 179-180)
Most pedig az isteni
Írásokról kell
határozni, mit fogad el az egyetemes
katolikus Egyház, és mit kell kerülni.
Kezdődik az
Ószövetség sorrendje. Teremtés
egy könyve; Kivonulás egy könyve;
Leviták egy könyve; Számok egy könyve;
Második Törvénykönyv egy könyve;
Józsue
egy könyve; Bírák egy könyve; Rút egy
könyve; Királyok négy könyve {= Sámuel
két könyve, Királyok két könyve};
Krónikák két könyve; A 150 Zsoltár egy
könyve; Salamon három könyve: úgymint a
Példabeszédek egy könyve; a Prédikátor
egy könyve {= Kohelet}; az Énekek Énekének
egy könyve; ugyancsak a
Bölcsesség
egy könyve; Sirák fia egy könyve.
Továbbá a
Próféták sorrendje.
Izajás egy könyve; Jeremiás egy könyve a
Cinoth-tal azaz a Siralmakkal; Ezekiel egy könyve; Dániel
egy könyve; Ozeás egy
könyve; Ámosz egy könyve; Mikeás egy
könyve; Joel egy könyve; Abdiás egy
könyve; Jónás egy könyve; Náhum egy
könyve; Habakuk (Ambakum) egy könyve;
Szofoniás egy könyve; Aggeus egy könyve;
Zakariás egy könyve; Malakiás
(Malacihel) egy könyve.
Továbbá a
Történeti könyvek sorrendje.
Jób egy könyve; Tóbiás
egy könyve;
Ezdrás két könyve {=Ezdrás egy könyve,
Nehemiás egy könyve};
Eszter egy könyve; Judit egy
könyve; Makkabeusok két
könyve.
Szent
Ambrus: A bűnbánatról, 1,9,43. (Kr.
u. 384)
Végül is ennek a
nagy látnoknak a
prófétai közbenjárására
és könyörgésére
hajolva szólt Isten Jeruzsálemhez – minthogy az is
bűnbánatot tartott bűneiért,
mondván: „Mindenható Urunk, Izrael Istene, szorongatott
szív és gyötrődő lélek
kiált hozzád; hallgass meg Urunk, és légy
irgalmas” (Bár 3,1).
Szent Ambrus: A
kötelességekről, 1,2,5. (Kr. u. 391)
Helyesen mondja hát az
Írás: „A
bölcs ember hallgat, míg el nem jő az
ideje” (Sir 20,7).
Szent Ambrus: A
kötelességekről, 3,17,102. (Kr. u. 391)
”Amikor Jeremiás odaérkezett,
barlangszerű házat talált ottan, odavitte a
szent sátrat, a frigyládát meg az
illatszer-oltárt, a bejáratot pedig elzárta.
Ekkor néhányan odajöttek, és
kiváncsian nézelődtek, hogy a helyet megjegyezzék
maguknak. Nem találták azonban a helyet sehol. Mikor
Jeremiás látta
szándékukat, így szólt: Ismeretlen marad a
hely, míg Isten egybe nem gyűjti
népét és irgalmas nem lesz. Akkor majd megmutatja
Isten és megjelenik az Úr
dicsősége.” (2Makk 2,5-8).
Hippói zsinat: 36.
kánon (Kr. u. 393)
… A kanonikus írásokon
kívül
semmi mást ne olvassanak fel a gyülekezetben
az "isteni Írások" címe alatt. Kanonikus
írások pedig a következők:
Teremtés, Kivonulás, Leviták, Számok,
Második Törvénykönyv, Józsue,
Bírák, Rút,
Királyok négy könyve {= Sámuel két
könyve, Királyok két könyve},
Krónikák két
könyve, Jób, Dávid Zsoltároskönyve, Salamon öt
könyve
[= Prédikátor könyve,
Példabeszédek könyve, Énekek Éneke, Bölcsesség
könyve, Sirák fia könye], a
Próféták tizenkét könyve,
Izajás, Jeremiás, Dániel, Ezekiel, Tóbiás,
Judit,
Eszter, Ezdrás két könyve {= Ezdrás egy
könyve, Nehemiás egy könyve}, Makkabeusok
két
könyve.
Szent Siricius /
III.
Karthágói zsinat 47. kánon (Kr. u. 397) (DH 186)
[Elhatározta a zsinat,] ... hogy
a kanonikus
írásokon kívül semmi mást ne
olvassanak fel a gyülekezetben az "isteni Írások"
címe alatt. Kanonikus
írások pedig a következők: Teremtés,
Kivonulás, Leviták, Számok, Második
Törvénykönyv, Józsue, Bírák,
Rút, Királyok négy könyve {= Sámuel
két könyve,
Királyok két könyve}, Krónikák
két könyve, Jób, Dávid
Zsoltároskönyve, Salamon
öt könyve [=
Prédikátor könyve,
Példabeszédek könyve, Énekek Éneke, Bölcsesség
könyve, Sirák fia könye], a
Próféták tizenkét könyve,
Izajás, Jeremiás, Dániel,
Ezekiel, Tóbiás,
Judit,
Eszter, Ezdrás két
könyve {= Ezdrás egy könyve,
Nehemiás egy könyve}, Makkabeusok
két könyve.
Szent I. Ince pápa:
Levél Exsuperius toulouse-i püspöknek, 6,7,13 (Kr. u.
405) (DH 213)
Hogy pedig mely könyveket vettek
fel a kánonba,
megmutatja a rövid
függelék. Azt akartad, hogy oktassalak ki, tehát
várva-várt nyilatkozatom
szerint ezek a következők:
Mózes 5 könyve
… és Józsue 1 könyve, a
Bírák 1 könyve, a Királyságok 4
könyve
[= Sámuel 2 könyve, Királyok 2 könyve],
egyszersmind Rúté is, a Próféták 16
könyve, Salamon
5 könyve,
a Zsoltároskönyv.
Hasonlóképpen
a történelmi könyvek:
Jób 1 könyve, Tóbiás
1 könyve, Eszter 1
könyve, Judit
1 könyve,
Makkabeusok 2 könyve,
Ezdrás 2 könyve [= Ezdrás 1
könyve, Nehemiás 1 könyve], a Krónikák 2
könyve.
Szent Ágoston: A
keresztény tanításról 2,8,13 (Kr. u. 426)
Az Írás teljes
kánonja pedig, amely
körül egész vizsgálódásunk forog,
mint
említettem, a következő könyveket foglalja
magában: Mózes öt könyvét, azaz a
Teremtés, Kivonulás, a Leviták és a
Számok könyvét, továbbá a
Második
Törvénykönyvet; ezután Józsué
és a Bírák egy-egy könyvét, majd egy
olyan
könyvet, amelyet Ruth könyvének neveznek ugyan,
valójában azonban a Kiráylok
könyvének kezdetéhez tartozik; ezután
következik a Királyok négy, illetve a
Krónikák két könyve, amelyek nem az előző
könyveket folytatják, hanem mintegy
lazán hozzájuk kapcsolódó, azokkal
párhuzamosan futó eseményekről
tudósítanak.
Ez a történelem, amely az időrendet és az
események sorrendjét fogja át. Vannak
azonban ezzel mintegy ellentétes rendet követő könyvek
is, amelyek sem ehhez a
sorrendhez, sem egymáshoz nem kapcsolódnak. Ilyenek
Jób, Tóbiás,
Eszter és Judit könyvei,
továbbá és
Ezdrás két-a
Makkabeusok két
könyve. Úgy
tűnik
leginkább még Ezdrás könyvei követik a
Királyok, illetve a Krónikák könyvével
végződő történeti elbeszélést.
Ezután következnek a próféták
könyvei, közöttük
Dávidtól a Zsoltárok egy könyve és
Salamon három könyve: a Példabeszédek, az
Énekek éneke és a Prédikátor
könyve. Azért mondtam csak hármat, mert a
Bölcsesség könyvét és az Ecclesiasticus
címűt csak bizonyos hasonlóságok
alapján tulajdonítják Salamonnak,
egyébként pedig erősen bizonygatják, hogy
Jézus, Sirák fia foglalta őket írásba.
Minthogy azonban érdemesnek bizonyultak
arra, hogy a hitelesek között foglaljanak helyet, a
próféták könyvei közé kell
sorolnunk őket.
Hátravannak még azoknak a
könyvei,
akiket sajátos értelemben is
prófétáknak nevezünk, azaz a tizenkét
próféta egy-egy könyve, amelyeket,
minthogy szorosan kapcsolódnak egymáshoz és
sohasem választották szét őket,
egyetlen könyvnek veszünk. A próféták
nevei a következők: Ózeás, Joel, Ámosz,
Abdiás, Jónás, Mikeás, Náhum,
Habakuk, Szofoniás, Aggeus, Zakariás, Malakiás.
Kívülük van még négy
próféta, akik hosszabb lélegzetű könyveket
írtak: Izajás,
Jeremiás, Dániel és Ezekiel. A hitelesnek
tekintett Ószövetség ezt a
negyvennégy könyvet foglalja magában.
(Fel)