Elöljáróban...

Az oldal céljai és néhány bevezető gondolat

Az írások szerkezete és néhány megjegyzés

        Rövidítések
        A "Mi a probléma?" fejezet
        A "Mit mond erről az Egyház?" fejezet
        A "Mit mond erről a Biblia?" fejezet
        A "Mit mondanak erről az ókeresztény írók?" fejezet
        A "Mit mondanak erről mások?" fejezet

         

Az oldal céljai és néhány bevezető gondolat

Ezeken az oldalakon azon (még kissé felületes, és hiányos) kutatásaimat, meglátásaimat próbáltam összegyűjteni és összefoglalni, amelyek a Katolikus Egyház és ezen Egyházon kívül lévő keresztény felekezetek között hitbeli konfliktusok, avagy nézetkülönbségek forrásai. Jól tudom, hogy az érintett kérdések sokkal komolyabb, részletesebb, a mélységeket is feltáró és elemző írást érdemelnének, amelyhez azonban sokkal nagyobb lélegzetvételre lenne szükségem, mint amennyire képes lehetnék. Így ez a weblap egyelőre érvgyűjtemény marad, „azaz azoknak az érveknek a gyűjteménye, amelyek a hitre indítanak” (II. János Pál: Catechesi Tradendae 3,18), de legalábbis a hitre irányulnak, méghozzá az egy, szent, katolikus és apostoli Anyaszentegyház hitére, az én hitemre, hogy valamiképpen megvilágítsa azt.

Szándékom mindazonáltal kétirányú.

Mindenekelőtt és elsősorban katolikus testvéreim hitének megerősítése, biztosabbá tevése. Sokan fordulnak el hitüktől, vagy állnak az Egyház hitével ellenkező álláspontra csak azért, mert épp nincs egy olyan könyv, egy közösség, vagy éppenséggel egy olyan weblap, ahol választ tudnának kapni kérdéseikre, kétségeikre, és ilyenkor a hit elbizonytalanodik. A Katolikus Egyház Katekizmusa a következőt írja az egyik hit elleni vétségről, az akaratlan kételkedésről: „Az akaratlan kételkedés bizonytalankodást jelent a hit aktusában, nehézkességet a hit ellen fölhozott érvek megcáfolására, vagy a félelmet a hit homályossága miatt” (KEK 2088). Ez az oldal abban kíván segítséget nyújtani, hogy legalább a katolikus hitünk ellen fölhozott érveket magával az Egyház tanításával, a Szentírás, valamint az Egyházatyák által meg tudjuk cáfolni, találjunk ellenérveket, kapaszkodókat, mellyel az értelem megfogódzhat, melyek bátorságot és erőt adhatnak, s amelyek talán a homályból is visszavezetnek Krisztus Urunk igazságának valódi fényére.

Minden tiszteletem ellenére, csak másodsorban szándékozom ezt az oldalt a nem-katolikus testvérek számára összeállítani (vö. Gal 6,10). A katolikus tanítás megvilágosítása, igazolása reményeim szerint célt fog érni náluk is. Én biztos hittel hiszem, hogy a katolikus tanítás az a tanítás, amely a Szentírást a leginkább figyelembe veszi, amely a legközelebb áll ahhoz a tanításhoz, amelyet Jézus Urunk kinyilatkoztatott számunkra, s amely tanítást mindig tisztán és szeplőtelenül meg tudták őrizni. Ha ebből a hitből csak egy kis morzsa ragad valakire, immár célt értem.

Hitet csakis az Úr kegyelme adhat, de a hit kegyelmének teljességéért tenni kötelességünk, hogy kibontakozhasson úgy, ahogy azt Isten is akarja. Ugyanígy: Igazságot csakis az Úr nyújthat, de annak teljes megértéséért tenni szintén kötelességünk. A teljesség, egyetemesség (katolicitás) és az igazság (autenticitás) összetartozik. Valaminek a lényege adja meg annak a dolognak az igazságát, és a lényeg a teljességben mutatkozik meg. Teljes pedig csak úgy lehet valami, ha egyetemes is. Igazság pedig csak egy lehet, minden más ’nem-igazság’, vagy legalábbis nem az igazsághoz tartozik. A kereszténység lényege és igazsága is csak a teljességben és az egyetemességben mutatkozhat meg. Meggyőződésem, ahogy Kereszty Rókus is írja, hogy ha valaki minden keresztény értéket, ami a Szentírásban és az apostoli egyházban található, hinni és gyakorolni akar, akkor ezt egyedül a Katolikus Egyházban találhatja meg együtt. Meglehet, hogy néha ez a teljesség, katolicitás zavarónak tűnhet egy olyan keresztény szemében, aki egy (vagy valamivel több) keresztény értéket akar hangsúlyozottan érvényre juttatni (legyen ez a kifejezetten biblikus szemléletmód, a személyes kapcsolatokon alapuló testvéri közösség, a felszabadult dicsőítés, vagy a mély és méltóságteljes liturgikus átélés stb.), hiszen ilyenkor a többi keresztény értéket terhesnek érzi, és olyan tényezőnek láthatja, amely elhomályosítja az őáltala fontosnak tartott értéket. Megpróbálja az ő részét, az ő igazságszeletét a központba állítani, absztrahálni, legitimálni, és sajnos ennek során sokszor a többi rész, a többi igazságszelet kárára és ellenére kezd el dolgozni. (Ez történik pl. akkor, amikor valaki csak a Szentírást tartja mértéknek, és azt gondolja, hogy a Hagyomány vagy az Egyház tekintélye a Szentírás ellen van; vagy a személyes, individuális érzelmeket és szabadságot ellentétesnek véli az egyházi intézménnyel vagy az egyházi hatósággal; az Isten imádását a szentek tiszteletével, a kegyelmet a szabad akarattal, stb.). Nem veszik észre, hogy a részletekre irányuló reflektorfény bár elsötétítheti a többi részletet, de azok ettől függetlenül léteznek, és ugyanúgy részei az egésznek. Nem kell mást tenni ebben az esetben, mint egy másik részletet is megvizsgálni ugyanazzal a reflektorfénnyel, és máris elkezd összeállni a kép. Hangsúlyozom, hogy ez nem relativizmus, mert nem az egyéntől függ a kép, nem az egyén rakja össze, rajzolja meg a képet, hanem biztos alapoktól függ, mégpedig az isteni kinyilatkoztatásoktól. Nem relativizmus, hanem katolicizmus, és Krisztus valós és teljes Egyházát csakis úgy láthatjuk meg, ha megtanuljuk az „egészben látás” technikáját, amely sajnos a mai korban már nem igazán dívik. Leragadunk a részleteknél, és figyelmen kívül hagyjuk a többi részletet. Aztán abból az egy részletből kidolgozzuk a véleményünket, és megfogalmazzuk a mi saját „igazságunkat”, és észre se vesszük, hogy „tévedhetetlennek” ítéljük, s foggal-körömmel ragaszkodunk a sajátunkhoz. Az ilyen előítéletektől, elfogadott egyéni véleményektől megszabadulni akár hosszú-hosszú évek küzdelme során lehet csak. "A hit keresi az értelmet" - mondta Szent Anzelm, a skolasztika atyja, és aki keres, az találni fog; s aki zörget, annak ajtót fognak nyitni. Erre biztatom katolikus és nem-katolikus testvéreimet. Keressenek, ha találni akarnak, és zörgessenek, ha azt akarják, hogy kinyíljon az ajtó. Én biztos vagyok abban, hogy ha tényleg alaposan, őszintén, nyitott szívvel keres valaki, az a Katolikus Apostoli Anyaszentegyházra fog találni, amely Krisztus tanítását és igazságát a legtisztábban, a legteljesebben nyújtja.

Lehet, hogy lesznek, akik majd a fejüket csóválják ezt az oldalt látva, s idegenkedni fognak tőle. „Nem ’ökumenikus’.” – gondolhatják. Nekik a II. Vatikáni Zsinat szavaival válaszolnék: „A katolikus hit megfogalmazása semmiképpen sem lehet akadálya a testvérekkel folyó párbeszédnek. A tanítást teljes egészében és világosan kell előadni. Semmi sem annyira idegen az ökumenizmustól, mint a hamis irenizmus (a mindenáron való békülékenység); mely csorbítja a katolikus tanítás tisztaságát és elhomályosítja eredeti és biztos értelmét.” [Unitatis redintegratio kezdetű dekrétum az ökumenizmusról, 11.]. Én tehát itt nem békülni akarok, de nem is akadályt állítani a párbeszédek közé, hanem éppen egy korrekt párbeszéd alapjait megteremteni. Hiszen a laikusok közötti (de sok esetben még a teológusok közötti) protestáns-katolikus szembenállás lényege meggyőződésem szerint annyi, hogy protestáns körökben nem ismerik eléggé a katolikus tanítást, hanem sokszor csupán érzéseikre, előítéleteikre és a tévesen értelmezett katolikus tanokból eredő (ezáltal hamis) következtetéseikre hagyatkozva ítélik azt meg. Azaz sok esetben a fentebb vázolt, sztereotípiáktól terhelt ítéletek terhelik a kapcsolatokat, amely téves ítéletek mind a Katolikus Egyház gyenge emberi csoportjaiból, személyeiből, akik nem ismerik eléggé saját vallásuk tanítását, vagy életükkel megcáfolják azt, mind az öntudatos protestáns hagyományokból (melyek javarésze a fent említett problémák miatt alakultak ki), mind a felvilágosodás utáni világ- és történelemszemléletből (pl. egyoldalú metafizikai felfogás, szubjektivizmus), mind a mai médiából (amelytől annyira távol áll a katolikus szellem) szivárognak a lelkekbe.

Egyike az ilyen protestáns hagyománynak, vagy inkább sztereotípiának az, hogy a katolikus tanítás távol áll a Szentírástól, hogy távol áll az őskeresztény Egyháztól. Ennek megdöntése érdekében több mint 2000 bibliai idézetet, és több mint 400 ókeresztény idézetet (és még több száz várható) állítottam össze. Ebben nagyon nagy segítségemre volt John Salza oldala (www.scripturecatholic.com), és más angol nyelvű hitvédelmi oldal. A szentírási idézeteket igyekszem majd exegetikailag is igazolni, kommentálni, valamint csoportosítani, érthető és áttekinthető formába szerkeszteni. Azon leszek, hogy eleget tegyek az Unitatis redintegratio kérésének, miszerint „a katolikus hitet mélyebben és pontosabban kell kifejteni, oly módon és olyan megfogalmazásban, hogy különvált testvéreink is jól megérthessék.” [uo.]. Elsőként tehát azt szeretném elérni, hogy rendbe tegyem az egész oldalt, és az összes témát részletesen kifejtsem. Nagyon kevés időm jut erre a munkára, de egyszer csak elkészül. Addig is lehetőséget nyújtok arra, hogy az esetlegesen felmerült kérdésekre folyamatosan választ adhassak. Az e-mail címemre lehet írni, de készítettem egy blogot is, ahol hozzá lehet majd szólni az egyes témákhoz. Időmtől függően válaszolni fogok az értelmesen megfogalmazott, keresztény hangvételű kérdésekre.

(Fel)

Az írások szerkezete, és néhány megjegyzés

 

Rövidítések

KEK	A Katolikus Egyház Katekizmusa
CIC	Egyházi Törvénykönyv (Codex Iuris Canonici)
CCEO	Keleti Egyházak Kánonjainak Kódexe (Codex Canonum Ecclesiarum Orientalium)
DS	H. Denzinger - A. Schönmetzer: Hitvallások és az Egyház Tanítóhivatalának megnyilatkozásai (1965)
DH	H. Denzinger - P. Hünermann: Hitvallások és az Egyház Tanítóhivatalának megnyilatkozásai  (1991) Örökmécs Kiadó - Szent István Társulat - 2004.
A II. Vatikáni Zsinat okmányai:
SC	SACROSANCTUM CONCILIUM    kezdetű konstitúciója a szent liturgiáról
IM	INTER MIRIFICA    kezdetű dekrétuma a tömegtájékoztatási eszközökről
LG	LUMEN GENTIUM    kezdetű dogmatikus konstitúciója az Egyházról
OE	ORIENTALIUM ECCLESIARUM    kezdetű dekrétuma a keleti egyházakról
UR	UNITATIS REDINTEGRATIO    kezdetű dekrétuma az ökumenizmusról
CD	CHRISTUS DOMINUS    kezdetű dekrétuma a püspökök pásztori szolgálatáról az Egyházban
PC	PERFECTAE CARITATIS    kezdetű dekrétuma a szerzetesi élet korszerű megújításáról
OT	OPTATAM TOTIUS    kezdetű dekrétuma a papképzésről
NAE	NOSTRA AETATE    kezdetű nyilatkozata az Egyház és a nem keresztény vallások kapcsolatáról
GE	GRAVISSIMUM EDUCATIONIS    kezdetű deklarációja a keresztény nevelésről
DV	DEI VERBUM    kezdetű dogmatikus konstitúciója az isteni kinyilatkoztatásról
AA	APOSTOLICAM ACTUOSITATEM    kezdetű dekrétuma a világi hívek apostolkodásáról
DHUM	DIGNITATIS HUMANAE    kezdetű deklarációja a vallásszabadságról
AG	AD GENTES    kezdetű dekrétuma az Egyház missziós tevékenységéről
PO	PRESBYTERORUM ORDINIS    kezdetű dekrétuma a papi szolgálatról és életről
GS	GAUDIUM ET SPES    kezdetű lelkipásztori konstitúciója az Egyházról a mai világban
Bibliafordítások:
SZIT	A Szent István Társulat fordítása. (1973; rev. 1996) („katolikus újfordítás”)
KNV	Káldi-Neovulgáta fordítás. Szent Jeromos Bibliatársulat. (1996) („Jeromos-féle fordítás”)
BDF	Békés Gellért és Dalos Patrik fordítása. Róma. (1955)
MBT	A Magyar Bibliatársulat (revideált) fordítása. (1975; rev. 1990) („protestáns újfordítás”)
KAR KLD	Károli Gáspár revideált fordítása (1909) („Károli Biblia”) A Káldi-féle revideált fordítás
A Szentírás könyvei:
Ter	Teremtés könyve (Mózes első könyve)
Kiv	Kivonulás könyve (Mózes második könyve)
Lev	Leviták könyve (Mózes harmadik könyve)
Szám	Számok könyve (Mózes negyedik könyve)
MTörv	Második Törvénykönyv (Mózes ötödik könyve)
Józs	Józsue könyve
Bír	Bírák könyve
Rut	Rut könyve
1Sám	Sámuel I. könyve
2Sám	Sámuel II. könyve
1Kir	Királyok I. könyve
2Kir	Királyok II. könyve
1Krón	Krónikák I. könyve
2Krón	Krónikák II. könyve
Ezd	Ezdrás könyve
Neh	Nehemiás könyve
Tób	Tóbiás könyve
Jud	Judit könyve
Esz	Eszter könyve
1Mak	Makkabeusok I. könyve
2Mak	Makkabeusok II. könyve
Jób	Jób könyve
Zsolt	Zsoltárok könyve
Péld	Példabeszédek könyve
Préd	Prédikátor könyve
Én	Énekek éneke
Bölcs	Bölcsesség könyve
Sir	Sirák fia könyve
Iz	Izajás könyve (Ézsaiás)
Jer	Jeremiás könyve
Siral	Siralmak könyve
Bár	Báruk könyve
Ez	Ezekiel könyve
Dán	Dániel könyve
Oz	Ozeás könyve (Hóseás)
Jo	Joel könyve
Ám	Ámosz könyve
Abd	Abdiás könyve
Jón	Jónás könyve
Mik	Mikeás könyve
Náh	Náhum könyve
Hab	Habakuk könyve
Szof	Szofoniás könyve (Zofóniás)
Ag	Aggeus könyve (Haggeus)
Zak	Zakariás könyve
Mal	Malakiás könyve
Mt	Máté evangéliuma
Mk	Márk evangéliuma
Lk	Lukács evangéliuma
Jn	János evangéliuma
ApCsel	Apostolok Cselekedetei
Róm	Rómaiaknak írt levél
1Kor	Korintusiaknak írt I. levél
2Kor	Korintusiaknak írt II. levél
Gal	Galatáknak írt levél
Ef	Efezusiaknak írt levél
Fil	Filippieknek írt levél
Kol	Kolosszeieknek írt levél
1Tesz	Tesszalonikaiaknak írt I. levél
2Tesz	Tesszalonikaiaknak írt II. levél
1Tim	Timóteusnak írt I. levél
2Tim	Timóteusnak írt II. levél
Tit	Titusznak írt levél
Filem	Filemonnak írt levél
Zsid	Zsidóknak írt levél
Jak	Szent Jakab levele
1Pt	Szent Péter I. levele
2Pt	Szent Péter II. levele
1Jn	Szent János I. levele
2Jn	Szent János II. levele
3Jn	Szent János III. levele
Júd	Szent Júdás levele
Jel	Jelenések könyve

(Fel)

A "Mi a probléma?" fejezet

A "Mit mond erről az Egyház?" fejezet

A Katolikus Egyház Katekizmusából az idézetek a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtárban megtalálható elektronikus kiadásból származnak. A lábjegyzeteket közvetlenül a szövegbe illesztettem be, viszont ahol tehettem ott a nem túl jelentős részeket (pl. a Patrologiae Latina kiadásra való hivatkozásokat, a zsinati dokumentumok alcímeit) nem írtam be, a könnyebb olvasás érdekében.

A Tanítóhivatali megnyilatkozások forrása:
Heinrich Denzinger - Peter Hünermann: Hitvallások és az Egyház Tanítóhivatalának megnyilatkozásai. Örökmécs Kiadó. Bátonyterenye - Szent István Társulat. Budapest. 2004.

A "Mit mond erről a Biblia?" fejezethez

A szentírási idézetek, ha ezt külön nem jelölöm, a Szent István Társulat fordításának a Magyar Elektronikus Könyvtárban található elektronikus kiadásából, illetve a Bibliatéka szoftveren található kiadásból származnak. (Idővel át fogom javítani ezeket a legújabb revideált szövegekre.) Ha ez a szövegfordítás nem adta vissza kellően az éppen tárgyalt szavakat, vagy kifejezéseket, és egy másik fordításban közelebbinek éreztem, ott abból a fordításból idéztem. Hogy melyik fordítást használtam, azt az idézet után zárójelben jelöltem. Előnyben részesítettem a két újabb katolikus fordítást, s csak akkor idéztem protestáns fordítást, ha katolikust nem tudtam használni. A következő sorrendben vettem figyelembe a szövegeket: SZIT, KNV, MBT, BDF, KLD, KAR.

Jelenleg a legtöbb helyen "Kommentár nélkül" állnak egymás után az idézetek. A sorrend már tükröz valamit a leendő kommentárból is, de sajnos erre még az olvasónak kell rájönnie, valamint kitalálnia az áthidaló szövegeket is. Mindenkinek az elnézését és a türelmét kérem, előbb-utóbb ki lesznek fejtve.

A "Mit mondanak erről az ókeresztény írók?" fejezet

Az ókeresztény idézetek fő forrása a néhai Vanyó László professzor Úr szerkesztette "Ókeresztény írók" sorozat. Szent István Társulat. Bp. 1984-

További források:

    Az ősegyház szentségi élete (ford. És szerk. Kühár Flóris). [Tertullianus: A keresztségről; Jeruzsálemi Szent Cirill: Beavató hitoktatások - részlet; Szent Ambrus: A misztériumokról; A szentségekről] Szent István Társulat. Bp. 1942. (Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár)
    Órigenész: A princípiumokról I-II. Catena fordítások 5. Paulus Hungarus - Kairosz Kiadó. Bp. 2003.
    Szent Ambrus: A kötelességekről; A bűnbánatról. Ókeresztény örökségünk 9. Jel Kiadó. Bp. 2005.
    Szent Ágoston vallomásai. (Ford.: Dr. Vass József) Szent István Társulat. Bp. 1995.
    Az egyházatyák szentbeszédeiből I-III. (szerk. Radó Polikárp) [I. kötet: Aranyszájú Szent János, Nazianzoszi Szent Gergely, Alexandriai Szent Cirill, Damaszkuszi Szent János néhány szentbeszéde; II. kötet: Aranyszájú Szent János: Homíliák a Római levélhez; III. kötet: Aranyszájú Szent János: Homíliák a Genezishez] Keresztény remekírók 10-12. Szent István Társulat. 1944. (Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár)
    A lelki élet mesterei írásaiból (vál.: Kecskés Pál) Szent István Társulat. Bp. 1964. (Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár)
   
További idézeteket vettem a Katolikus Egyház Katekizmusából (Szent István Társulat. Bp. 2002); a Denzinger - Hünermann: Hitvallások és az Egyház Tanítóhivatalának megnyilatkozásaiból (Örökmécs Kiadó - Szent István Társulat. 2004), és még néhány kiadványból innen-onnan.

A fordítások forrásait nem jelöltem meg sehol, de aki kéri, annak szívesen megadom.

A csillaggal (*) jelölt idézeteket én fordítottam le angol nyelvből. Azt ezeknél kéretik figyelembe venni, hogy nem vagyok szakfordító.

A "Mit mondanak erről mások?" fejezet

Ezt a részt olyan idézetekkel szeretném feltölteni, amelyek megfontolandók, érdekesek, és a téma megértését segítik elő, akár hitvédelmi szempontból, akár a mélyebb megértés szempontjából. Eddig a következő könyvekből vettem az idézeteket:

    John Henry Newman bíboros: Az Anyaszentegyház Misztériuma (szemelvények). International Center of Newman's Friends kiadása. Efo Kiadó. Bp. 1998.
    Newman-breviárium (ford. És vál.: Salacz Gábor). Szent István Társulat. Bp. 1961. (Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár)
    Karl Adam: A katolicizmus lényege. Szent István Társulat. Bp. 1936.
    Gilbert K. Chesterton: Igazságot!; Az örökkévaló ember. Szent István Társulat. Bp. 1985.
    Gilbert K. Chesterton: Aquinói Szent Tamás. Szent István Társulat. Bp. 1986. (Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár)


(Fel)