Őszentsége, XVI. Benedek pápa 2007. július 7-én kiadott, és 2007. szeptember 14-én hatályba lépett "Summorum Pontificum" kezdetű motu proprio-jában fogalmazta meg akaratát az 1962-es Római Misekönyv szerinti liturgia (ún. "Tridenti mise") bemutatásával kapcsolatban. Eszerint a Szentmise ezen gyakorlatát a Római Liturgia "rendkívüli" formájának kell tekinteni, amit bármely felszentelt pap bármikor használhat mindenféle engedély megkérése nélkül, valamint, hogy eleget kell tenni a hívők kérésének, ha eszerint a forma szerint szeretnék ünnepelni Krisztus keresztáldozatát.
A legegyszerűbb módja a szentmise bemutatásának. A pap csak a ministránssal megy az oltárhoz, és ott olvassa a szentmisét. Sem maga nem énekel, sem pedig a kórus (vagy a hívek) nem énekli a liturgikus énekeket. A népet legalább egy ministráns képviseli. Szükség esetén nő is helyettesítheti, csak nem mehet az oltárhoz, és nem térdelhet az oltár lépcsőjére, hanem a padban térdelve felel, a pap pedig maga viszi át a könyvet és önt bort a kehelybe. Csendes mise alatt a hívek az evangélium és az utolsó evangélium alatt állnak, különben végig térdelnek, és nem válaszolnak sehol hangosan a papnak. Csendes ima alatt az oltáron a kétszer három gyertyából csak kétszer egy gyertya ég.
2. A párbeszédes mise
Tulajdonképpen az egyszerű csendes misének liturgikusabbá tétele azáltal, hogy a résztvevők nem pusztán hallgatják a szentmisét, hanem közösen felelnek és egyes imádságokat közösen mondanak el. a.) Szabad így közösen mondani mindazt, amit a ministráns mond a nép nevében; b.) lehet mondani közösen, amit a nagymisékben a kórus és az egész nép énekel.
3. Egyszerű nagymise vagy énekes mise
A pap egymaga megy az oltárhoz egy ministránssal, de a megfelelő részeket hangosan énekli, a kórus (hívek) is énekelve válaszol, mint az ünnepélyes nagy misében. Tömjénezés azonban nincsen és az evangéliumhoz sem visznek gyertyát. (A hívek viselkedése a nemrégen megjelent "Hívek magatartása a mise alatt" című írásban található.)
4. Ünnepélyes nagymise
Ez az Egyház értelmében teljes fénnyel megünnepelt szentmise. Az oltáron virágok díszlenek és minden ragyogó fényben pompázik. A misekönyv már kinyitva fekszik az oltáron. Oldalt egy külön fehérrel letakart asztalon ott áll a kehely. A szentlecke oldalán három szék áll készen a pap, és két segédkezője számára. Két ministráns (eredetileg akolitus) is megy az oltárhoz égő viaszgyertyákkal és egy másik (eredetileg a turifer) a tömjéntartóval.
A hívek teendőinek, szentmise alatti viselkedésüknek leírásánál, fontos szerepet játszik, hogy milyen miséről van szó. A csendes misében a híveknek az áldoztatásig semmit sem kell mondaniuk. A párbeszédes misében mindent mondhatnak, amit különben a ministránsok válaszolnak. A vasár- és ünnepnapi (azaz énekes) misében rendszerint csak a ministránsok válaszolnak a papnak, úgy mint a csendes misében, de a hívek részt vesznek az éneklésben, tehát a Kyrie, a Glória (ha van), a Credo (ez vasárnap mindig van), a Sanctus, az Agnus Dei éneklésében.
A Szentmise részei
Bevezető rész
I. főrész: A hittanulók (katekumenek) miséje
II. főrész: A hívők miséje
Befejező rész
BEVEZETŐ RÉSZ A NAGYMISÉK ELŐTT
(Amint a pap belép és a padsorok között az oltárhoz megy, fejet hajtunk vagy mélyen meghajolunk felé.)
[Videó egy ünnepélyes Szentmise elejétől a Confiteorig]
Az Aspérges
(Szenteltvíz-meghintés)
[A nagymisék előtt a pap - palástot (pluviale) viselve - megáldja az oltárt, önmagát, a szolgálattevőket és a népet szenteltvízzel. Egy ministránssal az oltár elé lép, elkezdi az éneket, majd megfordul és a hívek között végigmenve meghinti őket. Könyörgünk Isten irgalmáért (húsvéti idő alatt dicsérjük Isten irgalmát) és kérjük, hogy küldje el Angyalát, hogy védelmezzen minket.]
(Felállunk. Mélyen meghajolunk, és keresztet vetünk, amikor a pap elhalad a padsor mellett és megáldja az ott ülőket szenteltvízzel.)
Aspérges Me
(egész évben, kivétel a húsvéti idő)
Antifona
P:Aspérges me...
M: ... Dómine, hyssópo, et mundábor:
lavábis me, et super nivem dealbábor.
(Psalmus n. 50)
Miserére mei, Deus,
secúndum magnam misericórdiam tuam.
Antifóna
P: Hints meg engem...
M: ... izsóppal, Uram, és megtisztulok;
moss meg engem, és a hónál fehérebb leszek!
(Zsolt 50)
Könyörülj rajtam, Isten,
a te nagy irgalmasságod szerint!
P: Glória
Patri, et Fílio, et Spirítui Sancto.
P: Dicsőség
az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek!
M: Sicut erat in princípio,
et nunc, et semper, et in saecula saeculórum.
Amen.
M: Miképpen kezdetben,
most és mindörökkön örökké!
Ámen.
Aspérges me
Dómine, hyssópo, et mundábor:
lavábis me, et super nivem dealbábor.
Hints meg engem
izsóppal Uram, és megtisztulok;
moss meg engem, és a hónál fehérebb leszek!
Vidi Aquam
(az Aspérges helyett a húsvéti idő alatt)
Antifona
P:Vidi aquam...
M: ... egrediéntem de templo,
a látere dextro, allelúia:
et omnes ad quos pervénit aqua ista
salvi facti sunt et dicent:
allelúia, allelúia.
Antifóna
P: Láttam a vizet, ...
M: ... mely a templomból tört elő,
annak jobboldaláról, alleluja!
és mindazok, kikhez elért e víz,
megszabadultak és mondták:
alleluja, alleluja!
Confitémini Dómino, quóniam bonus:
quóniam in saeculum misericórdia ejus.
(Psalmus n. 117)
Adjatok hálát az Úrnak, mert jó;
mert irgalma örökkévaló!
(Zsolt 117.)
P: Glória
Patri, et Fílio, et Spirítui Sancto.
P: Dicsőség
az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek!
M: Sicut erat in princípio,
et nunc, et semper, et in saecula saeculórum.
Amen.
M: Miképpen kezdetben,
most és mindörökkön örökké!
ámen.
Vidi aquam egrediéntem de templo,
a látere dextro, allelúia:
et omnes ad quos pervénit aqua ista
salvi facti sunt et dicent:
allelúia, allelúia.
Láttam a vizet, mely a templomból tört elő,
annak jobboldaláról, alleluja!
és mindazok, kikhez elért e víz,
megszabadultak és mondták:
alleluja, alleluja!
[Az Aspérges vagy a Vidi Aquam után, a pap visszatér az oltár lábához.]
P: Osténde nobis, Dómine,
misericórdiam tuam.
P: Mutasd meg nekünk, Urunk, irgalmasságodat!
M: Et salutáre tuum da nobis.
M: És a te üdvösségedet add meg nekünk!
P: Dómine, exáudi oratiónem meam.
P: Uram, hallgasd meg az én imádságomat!
M: Et clamor meus ad te véniat.
M: És az én kiáltásom jusson eléd!
P: Dóminus vobíscum.
P: Az Úr legyen veletek!
M: Et cum spíritu tuo.
M: És a te lelkeddel!
P: Orémus.
Exáudi nos, Dómine sancte,
Pater omnípotens, aetérne Deus,
et míttere dignéris
sanctum Angelum tuum de caelis,
qui custódiat, fóveat, prótegat, vísitet,
atque deféndat omnes habitántes
in hoc habitáculo.
Per Christum Dóminum nostrum.
P: Könyörögjünk!
Hallgass meg minket, szentséges Úr,
mindenható Atya, örök Isten,
és méltóztassál elküldeni
szent Angyalodat a mennyből,
ki őrizze, oltalmazza, pártfogolja, látogassa
és védelmezze e háznak
minden lakóját,
Krisztus a mi Urunk által.
M: Amen
M: Ámen.
(Leülünk, amíg a pap átöltözik a Szentmisére, lecserélvén a palástot (pluviale) a miseruhára (casula).)
A KATEKUMENEK MISÉJE
Imák az oltár lábánál
("Lépcsőimák")
(Amikor a pap visszatér az oltár lábához, felállunk)
(A lépcsőimádság áll: 1. A keresztvetés után a 42. zsoltárból száramzó "Júdica Me" kezdetű antifónából. A Júdica Me elhagyandó Feketevasárnaptól kezdve Húsvétvasárnapig bezárólag és a gyászmiséken. 2. Utána a Confiteor-ból, mely során a pap bűnbánatot tart, s kéri Istent, hogy bocsásson meg neki a bűneiért. A ministráns a nép - a szolgálatra föl nem kent királyi papság - nevében szól, majd elmondja ő is a Confiteor-t a nevünkben, miközben mi lelkiismeret-vizsgálatot tartunk és kérjük a szenteket, hogy könyörögjenek érettünk. Ezután a pap föloldoz minket bocsánatos bűneink alól, majd felmegy az oltárhoz és felérve, megcsókolja az oltárkövet.)
E bevezető rész alatt a
hívek térdelnek, és vagy énekelnek vagy
csendben figyelnek. A lépcsőimádság alatt
rendszerint csak a ministráns válaszol a papnak,
kivéve a párbeszédes misét (vagy ha nincs
ministráns); ilyenkor a hívek vagy közülük
valaki válaszol a papnak.
(Letérdelünk.)
P: In nómine
Patris, et Fílii, +
et Spíritus Sancti.
Amen.
P: + Az Atyának és Fiúnak
és a Szentléleknek
nevében! ámen.
Antifona
P: Introíbo ad altáre Dei.
Antifóna
P: Bemegyek az Isten oltárához.
M: Ad Deum qui laetíficat juventútem meam.
M: Istenhez, ki az ifjúság örömével tölt el engem.
Júdica me
(42. zsoltár)
P: Júdica me, Deus,
et discérne causam meam
de gente non sancta:
ab hómine
iníquo, et dolóso érue me.
P: Ítélj meg engem, Isten!
kelj ügyem védelmére
az istentelen nemzetséggel szemben;
A gonosz és álnok embertől
szabadíts meg engem!
M: Quia tu es, Deus, fortitúdo mea:
quare me repulísti,
et quare tristis incédo,
dum afflígit me inimícus?
M: Hisz te vagy, Isten, az én menedékem,
miért vetsz el engem?
Miért kell szomorúan járnom-kelnem,
miközben sanyargat engem ellenségem?
P: Emítte lucem tuam, et veritátem tuam:
ipsa me deduxérunt,
et aduxérunt
in montem sanctum tuum,
et in tabernácula tua.
P: Küldd el világosságodat és igazságodat,
hadd vezessenek és vigyenek el engem
szent hegyedre
s hajlékodba.
M: Et introíbo ad altáre Dei:
ad Deum qui laetíficat juventútem meam.
M: És bemegyek Isten oltárához,
ki az ifjúság örömével tölt el engem.
P: Confitébor tibi in cíthara,
Deus, Deus meus:
quare tristis es, ánima mea,
et quare contúrbas me?
P: Lantszóval dicsérlek téged,
Isten, én Istenem.
Miért vagy szomorú, lelkem,
miért háborogsz bennem?
M: Spera in Deo,
quóniam adhuc confitébor illi:
salutáre vultus mei, et Deus meus.
M: Bízzál Istenben,
mert fogom még áldani őt,
arcom üdvösségét, az én Istenemet!
P: Glória Patri, et Fílio,
et Spirítui Sancto.
P: Dicsőség az Atyának és a Fiúnak
és a Szentléleknek!
M: Sicut erat in princípio et nunc, et semper,
et in saecula saeculórum. Amen.
M: Miképpen kezdetben, most és mindenkor,
és mindörökkön örökké! ámen.
Antifona
P: Introíbo ad altáre Dei.
Antifóna
P: Bemegyek az Isten oltárához.
M: Ad Deum qui laetíficat juventútem meam.
M: Istenhez, ki az ifjúság örömével tölt el engem.
P: Adjutórium nostrum + in nómine Dómini.
P: A mi segítségünk + az Úr nevében.
M: Qui fecit caelum et terram.
M: Aki az eget és a földet alkotta.
Confiteor
(nyilvános bűnvallomás)
[A pap belép Isten tróntermébe. Alázatosan nyilvános bűnbánatot tart, meghajol, és elmondja a Confiteor-t saját bűneiért. A "mea culpa, mea culpa, mea maxima culpa" résznél háromszor megveri a mellét.]
P: Confíteor Deo omnipoténti,
beátae Maríae semper Vírgini,
beáto Michaéli Archángelo,
beáto Joanni Baptístae,
sanctis Apóstolis Petro et Paulo,
ómnibus Sanctis, et vobis, fratres:
quia peccávi nimis
cogitatióne, verbo et ópere:
mea culpa,
mea culpa,
mea máxima culpa.
Ideo precor beátam
Maríam semper Vírginem,
beátum Michaélem Archángelum,
beátum Joánnem Baptístam,
sanctos Apóstolos Petrum et Paulum,
omnes Sanctos, et vos, fratres,
oráre pro me
ad Dóminum Deum nostrum.
P: Gyónom a mindenható Istenek,
a Boldogságos mindenkor Szűz Máriának,
Szent Mihály főangyalnak,
Keresztelő Szent Jánosnak,
Szent Péter és Pál apostoloknak,
minden szenteknek, és nektek testvéreim,
hogy sokszor és sokat vétkeztem
gondolattal, szóval és cselekedettel:
én vétkem,
én vétkem,
én igen nagy vétkem!
Kérem azért a Boldogságos
mindenkor Szűz Máriát,
Szent Mihály főangyalt,
Keresztelő Szent Jánost,
Szent Péter és Pál apostolokat,
minden szenteket és titeket, testvérek,
hogy imádkozzatok érettem
Urunkhoz, Istenünkhöz.
M: Misereátur tui omnípotens Deus,
et dimíssis peccátis tuis,
perdúcat te ad vitam aetérnam.
M: Irgalmazzon neked a mindenható Isten, bocsássa meg bűneidet,
és vezessen el az örök életre.
P: Amen.
P: Ámen.
[Belépünk Isten tróntermébe, előtte állunk, és alázatosan megvalljuk bűneinket. A szolgálattevő a nevünkben elmondja a Confiteor-t:]
M: Confíteor Deo omnipoténti,
beátae Maríae
semper Vírgini,
beáto Michaéli Archángelo,
beáto Joanni Baptístae,
sanctis Apóstolis Petro et Paulo,
ómnibus Sanctis, et tibi, pater:
quia peccávi nimis
cogitatióne, verbo et ópere:
mea culpa,
mea culpa,
mea máxima culpa.
Ideo precor
beátam Maríam
semper Vírginem,
beátum Michaélem Archángelum,
beátum Joánnem Baptístam,
sanctos Apóstolos Petrum et Paulum,
omnes Sanctos, et te, pater,
oráre pro nobis
ad Dóminum Deum nostrum.
M: Gyónom a mindenható Istenek,
a Boldogságos
mindenkor szeplőtelen Szűz Máriának,
Szent Mihály főangyalnak,
Keresztelő Szent Jánosnak,
Szent Péter és Pál apostoloknak,
minden szenteknek, és neked, atyám,
hogy szerfölött vétkeztem
gondolattal, szóval és cselekedettel:
én vétkem, én vétkem,
én igen nagy vétkem.
Kérem ezért
a Boldogságos
mindenkor szeplőtelen szűz Máriát,
Szent Mihály főangyalt,
Keresztelő Szent Jánost,
Szent Péter és Pál apostolokat,
minden szenteket és téged atyám,
hogy imádkozz érettünk
Urunkhoz, Istenünkhöz.
[Videó a feloldozástól a Szentleckéig.]
[A pap összetéve kezeit, föloldoz bennünket a bocsánatos bűneink alól:]
P: Misereátur vestri omnípotens Deus,
et dimíssis peccátis vestris,
perdúcat vos ad vitam aetérnam.
P: Irgalmazzon nektek a mindenható Isten,
bocsássa meg bűneiteket,
és vezessen el titeket az örök életre.
M: Amen.
M: Ámen.
(A pap feloldozó szavaira keresztet vetünk.)
P: + Indulgéntiam,
absolutiónem,
et remissiónem peccatórum nostrórum
tríbuat nobis
omnípotens et miséricors Dóminus.
P: + Bűneink bocsánatát,
feloldozását és elengedését engedje meg nekünk
a mindenható és irgalmas Úr.
P: Mutasd meg nekünk Urunk,
irgalmasságodat. (alleluja)
M: Et salutáre tuum da nobis (alleluja).
M: És add meg nekünk üdvösségedet (alleluja).
P: Dómine, exáudi oratiónem meam.
P: Uram, hallgasd meg könyörgésemet.
M: Et clamor meus ad te véniat.
M: És kiáltásom jusson eléd.
P: Dóminus vobíscum.
P: Az Úr legyen veletek.
M: Et cum spíritu tuo.
M: És a te lelkeddel.
P: Orémus.
P: Könyörögjünk.
[A pap felmegy az oltárhoz, miközben csendben imádkozik a tisztaságért:]
(Felállunk.)
P: Aufer a nobis, quaesumus, Dómine,
iniquitátes nostras:
ut ad Sancta sanctórum
puris mereámur méntibus introíre.
Per Christum Dóminum nostrum. Amen.
P: Vedd el tőlünk, kérünk, Urunk,
a mi gonoszságainkat:
hogy a Szentek Szentjébe
tiszta szívvel léphessünk be.
Krisztus, a mi Urunk által. Ámen
Orámus te, Dómine,
per mérita Sanctórum tuórum...
Kérünk téged Urunk,
hogy szenteidnek...
[A pap itt meghajol, és megcsókolja középen az oltárt, azon a helyen, ahol az ereklye található.]
... quorum relíquiae hic sunt,
et ómnium Sanctórum:
ut indulgére dignéris ómnia peccáta mea.
Amen.
... kiknek ereklyéi itt vannak
és minden szentnek érdemei által
bocsásd meg minden bűnömet.
Ámen.
[Ha ünnepi mise van, akkor a pap megáldja a tömjént (incensum) ezen szavak kiséretében:]
P: Ab illo bene+dicáris,
in cujus honóre cremáberis. Amen.
P: Meg+áldlak annak nevében,
kinek tiszteletére elégsz. Ámen.
[Átveszi a diakonustól/turifertől a tömjénezőt, megtömjénezi az oltárt imádkozás nélkül, majd visszaadja neki, és a diakonus/turifer megtömjénezi a papot.]
Introitus
Az Introitus, a gyűjteményes könyörgéssel (Collecta), az apostoli levéllel (Epistula), az átvonulási imával (Graduale), az Evangéliummal (Evangelium), a felajánlással (Offertorium), a csöndes könyörgéssel (Secreta), a szentáldozási verssel (Versus Communio), és az áldozás utáni könyörgéssel (Postcommunio) együtt szentmiséről szentmisére változik, aszerint hogy vasárnapi vagy ünnepnapi szertartásról van szó. Ezen részek a Szentmise tulajdonképpeni imái. Ezek az imádságok a Misekönyben (Missale) találhatóak meg. Sok templom kinyomtatja őket, majd a padsorokban, vagy a katekumenek előcsarnokában helyezik el, hogy elérhetővé tegyék azokat.
Az Introitus magyarul Bejövetelt jelent, és azt az időt jelöli, amíg a pap bemegy a szentélybe, hogy elkezdje a Szentmisét.
[A pap az ún. leckeoldalhoz megy (az oltár jobb oldala), megjelöli a kereszt jelével, és elmondja a napi Introitus zsoltárversét.]
Kyrie
A Kyrie a Szentmise egyetlen görögül elhangzó része. Ez egy kilencszer ismétlődő, irgalomért való imádság, három ima először az Atyához, utána három a Fiúhoz, majd három a Szentlélekhez, kifejezvén a mintegy jelképet a jelképben: a Szentháromságot.
[A pap az oltár közepéhez megy, összeteszi a kezét, és a szolgálattevővel felváltva mondja, az énekkar (chorus, schola) pedig a néppel felváltva énekli a következőket:]
P: Kyrie, eléison.
P: Uram irgalmazz!
M: Kyrie, eléison.
M: Uram irgalmazz!
P: Kyrie, eléison.
P: Uram irgalmazz!
M: Christe, eléison.
M: Krisztus kegyelmezz!
P: Christe, eléison.
P: Krisztus kegyelmezz!
M: Christe, eléison.
M: Krisztus kegyelmezz!
P: Kyrie, eléison.
P: Uram irgalmazz!
M: Kyrie, eléison.
M: Uram irgalmazz!
P: Kyrie, eléison.
P: Uram irgalmazz!
Gloria
A Gloria úgy is ismert, mint az „angyali himnusz” (hymnus angelicus). Ez az Egyháznak a Szentháromság mindhárom személyét legmagasztosabban dicsérő, imádó és hálaadó himnusza. Az angyalnak Jézus születését megéneklő szavaival [Lk 2, 14] kezdődik.
Elhagyandó Úrjövet, Hetvenedvasárnap, Nagyböjt és a gyászmisék, továbbá az egyszerű, hétköznapi misék során.
[A pap az oltár közepénél áll, széttárja, majd öszezárja kezeit, fejhajtást tesz, és mondja:]
(Ha a pap a Gloria alatt oldalt leül, akkor leülünk, de amikor a pap feláll, újra felállunk.)
P: Glória in excélsis Deo...
M: ... et in terra pax homínibus bonae voluntátis.
Laudámus te. Benedícimus te.
Adorámus te. Glorificámus te.
Grátias ágimus tibi
propter magnam glóriam tuam.
Dómine Deus, Rex caeléstis,
Deus Pater omnípotens.
Dómine Fili unigénite,
Jesu Christe [fejhajtás].
Dómine Deus, Agnus Dei,
Fílius Patris.
Qui tollis peccáta mundi,
miserére nobis.
Qui tollis peccáta mundi,
súscipe deprecatiónem nostram.
Qui sedes ad déxteram Patris,
miserére nobis.
Quóniam tu solus Sanctus.
Tu solus Dóminus.
Tu solus Altíssimus,
Jesu Christe [fejhajtás].
Cum Sancto Spíritu,
+ in glória Dei Patris. Amen.
P: Dicsőség a magasságban Istennek...
M: ... És a földön békesség a jóakaratú embereknek!
Dicsőítünk téged, áldunk téged,
imádunk téged, magasztalunk téged,
hálát adunk neked
nagy dicsőségedért,
Urunk és Istenünk, mennyei Király,
mindenható Atyaisten!
Urunk, Jézus Krisztus [fejhajtás],
egyszülött Fiú,
Urunk és Istenünk, Isten Báránya,
az Atyának Fia,
te elveszed a világ bűneit,
irgalmazz nekünk;
te elveszed a világ bűneit,
hallgasd meg könyörgésünket!
Te az Atya jobbján ülsz,
irgalmazz nekünk!
Mert egyedül te vagy a Szent,
te vagy az Úr,
te vagy az egyetlen Fölség,
Jézus Krisztus [fejhajtás],
a Szentlélekkel együtt,
+ az Atyaisten dicsőségében. Ámen.
[A pap megcsókolja az oltárt középen, majd a nép felé fordulva így szól:]
P: Dóminus vobíscum.
P: Az Úr legyen veletek!
M: Et cum spíritu tuo.
M: És a te lelkeddel!
[A pap ezután visszafordul az oltár felé, hogy elkezdje a Collecta-t:]
P: Orémus.
P: Könyörögjünk!
(Ha viola vagy fekete színben mondott mise van, akkor letérdelünk, máskülönben állva maradunk.)
Collecta
A Collecta a Szentmisében résztvevőkért mondott gyűjteményes könyörgés. A napi szent érdemének, vagy a naphoz kötődő hittitoknak, avagy az egyedi miseszándéknak elszavalásából áll. Gyakran több mint egy Collecta hangzik el (de sohasem több háromnál).
[Az imádság végén a ministráns így válaszol:]
M: Amen.
M: Ámen.
(Leülünk.)
Epistula
(Lectio)
Az Epistula egy szentírási olvasmány, legtöbbször a páli levelek egyikéből, de gyakran más apostoltól, vagy akár az Ószövetségből is.
[A pap az oltár jobb oldalán olvassa (vagy énekli) a szentleckét, ami után a szolgálattevő így szól:]
M: Deo grátias.
M: Istennek legyen hála.
Graduale és Alleluia
A Graduale (átvonulásra) rövid hálaadó versből (versekből) áll, legtöbbször a Zsoltárok könyvéből, mely az elhangzott Epistula-hoz kapcsolódik. A Graduale nagyon látványos, mivel a szószék vagy az oltár lépcsőjénél álló kántor intonálja. A húsvéti időben a Graduale elmarad, és helyette egy nagyobb Alleluja van.
A Graduale-t követi az örömteli Alleluia fölkiáltás. Bűnbánati időkben Tractus (értekezés) – egy zsoltár vagy zsoltárrészlet – helyettesíti az Alleluia-t. Öt alkalommal az Alleluia egy-egy Sequentia-ba folyik. Ezek a következők:
1. Húsvét vigiliáján a Victimae paschali laudes;
2. Pünkösdkor a Veni Sancte Spíritus;
3. Úrnapján a Lauda Sion Salvatorem;
4. Halottak napján, illetve gyászmisékben a Dies irae dies illa;
5. a Fájdalmas Szűz ünnepén a Stabat Mater dolorosa.
A Graduale és az Alleluia után a Missale az oltáron az Evangélium oldalára kerül (az oltár bal oldala). Majd az evangéliumos könyvet az oltárra helyezik. Az oltár ui. már a régi Egyházban is Krisztust jelképezte. Az evangéliumos könyvnek az oltárra való helyezése tehát azt fejezte ki, hogy az evangéliumos ige az örök Ige, vagyis az élő Krisztus ajkáról folyik.
Utána, vagy közben a pap, vagy az ünnepi misén a diakónus az oltár közepéhez megy, összetett kézzel meghajol. Utána elszavalja a Munda Cor Meum-ot:
[Videó az Alleluiától a Szentbeszédig]
Munda cor Meum
(diakónus nélkül)
P: Munda cor meum ac lábia mea,
omnípotens Deus,
qui lábia Isaíae Prophétae
cálculo mundásti igníto:
ita me tua
grata miseratióne dignáre mundáre,
ut sanctum Evangélium tuum
digne váleam nuntiáre.
Per Christum Dóminum nostrum. Amen.
P: Tisztítsd meg szívemet és ajkamat,
mindenható Isten,
aki Izaiás próféta ajkát
az izzó parázzsal tisztítottad meg,
úgy méltóztassál engem
kegyes könyörületeddel megtisztítani,
hogy a Szent Evangéliumodat
méltón hirdethessem.
Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.
Jube, Dómine, benedícere.
Méltóztassál, Uram, megáldani.
Dóminus
sit in corde meo, et in lábiis meis: ut digne et
competénter annúntiem Evangélium suum. Amen
Az
Úr legyen szívemben és ajkamon, hogy
méltón és illően hirdessem
Evangéliumát. Ámen.
(diakónussal)
D: Munda cor meum ac lábia mea,
omnípotens Deus, qui lábia Isaíae Prophétae cálculo mundásti igníto: ita me tua grata miseratióne dignáre mundáre, ut sanctum Evangélium tuum digne váleam nuntiáre. Per Christum Dóminum nostrum. Amen.
D: Tisztítsd meg szívemet és ajkamat,
mindenható Isten, aki Izaiás próféta ajkát az izzó parázzsal tisztítottad meg, úgy méltóztassál engem kegyes könyörületeddel megtisztítani, hogy a Szent Evangéliumodat méltón hirdethessem. Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.
[A diakonus ekkor letérdel és áldást kér a paptól e szavakkal:]
D: Jube, dómne, benedícere.
D: Méltóztassál, uram, megáldani.
P: Dóminus sit in corde tuo, et in lábiis tuis:
ut digne et competénter annúnties Evangélium suum.
In nómine Patris, et Fílii, +
et Spíritus Sancti.
Amen.
P: Az Úr legyen szívedben és ajkadon,
hogy méltón és illően hirdesd Evangéliumát. Az Atya és Fiú † és Szentlélek Istennek nevében. Ámen.
Evangelium
A pap most előkészül, hogy fölolvasson nekünk Szent Máté, Szent Márk, Szent Lukács vagy Szent János könyvéből:
(Felállunk.)
P: Dóminus vobíscum.
P: Az Úr legyen veletek!
M: Et cum spíritu tuo.
M: És a te lelkeddel!
Miközben a pap a következő szavakat mondja, megjelöli az Evangéliumoskönyvet, utána a hüvelykujjával három kis keresztet rajzol a homlokára, az ajkára és a mellkasára, ami azt jelképezi, hogy megismeri elméjével, megvallja szájával, s megőrzi szívében az Evangéliumot. A nép követi ebben.
(Egy kis kereszttel megjelöljük a homlokunkat, szánkat, és mellkasunkat.)
P:+ Sequéntia (vagy Initium) sancti Evangélii
secúndum N.
P:+ A Szent Evangélium szakasza (vagy kezdete)
Szent N. szerint.
M: Glória tibi, Dómine.
M: Dicsőség neked, Urunk!
[Az evangélium felolvasása vagy eléneklése után a ministráns így szól:]
M: Laus tibi, Christe.
M: Áldunk téged, Krisztus!
[A gyászmisék kivételével a pap megcsókolja az Evangéliumoskönyvet e szavak kíséretében:]
P: Per Evangélica dicta,
deleántur nostra delícta.
P: Az Evangélium olvasása
legyen bűneink bocsánatára.
Szentbeszéd
(Leülünk.)
[E helyen sok pap fölolvassa az Epistula-t és az Evangelium-ot népnyelven, mások nem. Ezután a pap az Evangélumhoz kapcsolódó szentbeszédet tart.]
A szentbeszéd végén, ha a pap Laudetur Jesus Christus-szal fejezi be, akkor a hívek válasza: In aeternum. Amen. (Dicsértessék a Jézus Krisztus – Mindörökké. Ámen.)
Credo
[Videó a Credótól a Felajánlási imádságokig]
(Felállunk. Ha a pap a Credo alatt leül, akkor leülünk vele együtt, de az ének végén a pappal együtt mindenki feláll.)
A Credo – a nicea-konstantinápolyi hitvallás – a közös és ünnepélyes megvallása hitünknek. A Niceai Zsinat (Kr. u. 325) és az I. Konstantinápolyi Zsinat (Kr. u. 381) során állították össze. Ezt minden vasárnap, az Úr, a Boldogságos Szűz ünnepein, és még néhány nagyobb ünnepen elmondjuk.
A megtestesülés iránti tiszteletből – ami Isten irántunk lévő fölfoghatatlan szeretetének kinyílvánítása hússá levésétől az őt tökéletes áldozattá tevő, érettünk vállalt haláláig – letérdelünk két térdünkre a megtestesülését és születését hirdető résznél.
M: Credo in unum Deum,
Patrem omnipoténtem,
factórem caeli et terrae,
visibílium ómnium
et invisibílium.
Et in unum Dóminum
Jesum [fejhajtás] Christum,
Fílium Dei unigénitum.
Et ex Patre natum ante ómnia saecula.
Deum de Deo, lumen de lúmine,
Deum verum de Deo vero.
Génitum, non factum,
consubstantiálem Patri:
per quem ómnia facta sunt.
Qui propter nos hómines
et propter nostram salútem descéndit de caelis
M: Hiszek egy Istenben,
mindenható Atyában,
mennynek és földnek,
minden láthatónak
és láthatatlannak teremtőjében.
Hiszek az egy Úrban,
Jézus [fejhajtás] Krisztusban,
Isten egyszülött Fiában,
aki az Atyától született az idő kezdete előtt,
Isten az Istentől, Világosság a
Világosságtól, valóságos Isten a
valóságos Istentől.
Született, de nem teremtmény:
az Atyával egylényegű,
és minden általa lett.
értünk, emberekért,
a mi üdvösségünkért leszállott a mennyből:
(Letérdelünk.)
Et incarnátus est de Spíritu Sancto
ex María Vírgine: Et homo factus est.
megtestesült a Szentlélek erejéből
Szűz Máriából és emberré lett.
(Felállunk.)
Crucifíxus étiam pro nobis:
sub Póntio Piláto
passus, et sepúltus est.
Et resurréxit tértia die, secúndum Scriptúras.
Et ascéndit in caelum:
sedet ad déxteram Patris.
Et íterum ventúrus est cum glória
judicáre vivos et mórtuos:
cujus regni non erit finis.
Poncius Pilátus alatt
értünk keresztre feszítették,
kínhalált szenvedett és eltemették.
Harmadnapra föltámadott az írások szerint,
fölment a mennybe,
ott ül az Atyának jobbján,
de újra eljön dicsőségben
ítélni élőket és holtakat
és országának nem lesz vége.
Et in Spíritum Sanctum,
Dóminum et vivificántem:
qui ex Patre, Filióque procédit.
Qui cum Patre, et Fílio
simul adorátur [fejhajtás], et conglorificátur:
qui locútus est per Prophétas.
Et unam, sanctam, cathólicam
et apostólicam Ecclésiam.
Confíteor unum baptísma
in remissiónem peccatórum.
Et expécto resurrectiónem mortuórum.
Et vitam + ventúri saeculi. Amen.
Hiszek a Szentlélekben,
Urunkban és éltetőnkben,
aki az Atyától és Fiútól származik,
akit éppúgy imádunk [fejhajtás]és dicsőítünk,
mint az Atyát és a Fiút,
Ő szólt a próféták szavával.
Hiszek az egy, szent, katolikus
és apostoli Anyaszentegyházban.
Vallom az egy keresztséget
a bűnök bocsánatára.
Várom a holtak föltámadását
† és az eljövendő örök életet. Ámen.
[A Katekumenek Miséjének itt vége van, s kezdődik a Hívők Miséje.]
